2013. I-VI
 

Tudatos világegyetem?

— Az utóbbi néhány évben sokféle könyv és cikk jelent meg a tudatosságról, s közülük az ön Tudatos agy című munkája váltotta ki a legnagyobb vitát. Van magyarázat a tudatossággal foglalkozó művek megszaporodására, s arra, hogy miért éppen az ön könyve került az érdeklődés középpontjába?
— E kérdésre nehéz választ adni. Szerintem a tudatosság mindig is a legfontosabb témája volt az elmével foglalkozó filozófiának, s a kongnitív tudomány egészén belül is a legfontosabb témának minősült, ám meglepő módon elhanyagolták az elmúlt években. Az e szakterületet művelő kutatók a lelkük mélyén mindig is tudatában voltak e mellőzésnek, ám amikor néhány szerző, például Francis Crick és Daniel Dennett néhány évvel ezelőtt ismét ráirányította a figyelmet e témára, nem telt el hosszú idő, s megindult a közlemények áradata. Ami a saját munkámat illeti, a java része annak köszönhető, hogy a megfelelő helyen voltam a megfelelő időben. Habár az 1990-es évek első felében megélénkült a tudatosságot érintő kutatómunka, szerintem mégis sokan osztoztak abban a gyötrő érzésben, hogy a kutatás nem foglalkozik közvetlenül a leglényegesebb kérdésekkel, s én feltehetőleg elősegítettem ennek az érzésnek a kifejezésre jutását a tudományos élet és a nagyközönség irányában egyaránt. A filozófiában ez már természetesen ismerős téma volt, de a problematikát megszólaltató hang nem jutott el a szélesebb közönséghez. Az elmével foglalkozó filozófián belül nem jelent újdonságot a tudatosság problémája. Többen előálltak antimaterialista nézetekkel is, de ezek kissé töredékes állásfoglalások voltak, nemegyszer rövid lélegzetű cikkek formájában jelentek meg, s nem sejtettek részletes kutatási programokat. Én a könyvemben megpróbálok rendszeres érveléssel előállni, a metafizika és a nyelvfilozófia nyújtotta keretből merítem a hátteret annak megindoklásához, hogy miért nem egyeztethető össze a materializmus a tudat létezésével, s eléggé részletesen megpróbálom felvázolni, hogy hova kellene eljutnunk ebből kiindulva. Feltevésem szerint a tézis ellentmondásos jellegének és a keretet kitöltő részleteknek az együttese kelti fel az emberek érdeklődését.
— Ön a filozófia szemszögéből közelíti meg a tudatosság kérdését?
— Már akkor is, amikor matematikát, fizikát és számítógép-tudományt tanultam, a tudat problémája volt számomra a legérdekesebb olyan probléma, amely arra vár, hogy a tudomány megbirkózzon vele. Azon kaptam magam, hogy egyre jobban foglalkoztat ez a kérdés, s végül arra az elhatározásra jutottam: minden időmet e probléma tanulmányozásának szentelem. Az általam végezni kívánt munkát valójában nem lehetett a pszichológia vagy az idegtudományok terén folytatni, mert e területeken a kísérleti eredmények részletei számítanak igazán, a többi pedig esetleges. Ezért a a filozófiát kezdtem tanulmányozni. Eleinte igen türelmetlenül rágódtam a részleteken, de végül beláttam, hogy a szigorú szemrevételezésük elengedhetetlen a tisztánlátáshoz. Rájöttem, hogy a metafizika és a nyelvfilozófia általam eleinte elhanyagolt alapvető témái lényegesek a tudat megértéséhez, s egymagukban véve is gyönyörűek. Remélem, a régebbi énem szemében nem látszom olyannak, mint aki agymosáson esett át. Személyiségem egy része még mindig tudósnak tekinti önmagát, s miközben filozófiai munkát végeztem, mindig igyekeztem olyan szinten foglalkozni a kérdésekkel, hogy a problematika a filozófián kívül álló emberek számára is érthető maradjon. Természetesen elsősorban arra törekedtem, hogy a munkám visszhangot keltsen a tudományt művelő kutatókban. Így azután végül is kétféleképp dolgoztam fel e kérdéseket. Az általam írottak egy része szakmai jellegű, s főként a filozófusoknak szól, más része viszont sokkal általánosabb. Kínosnak bizonyulhat, amikor a kétféle közönség keveredik. Egy filozófus az általános megállapításokat leegyszerűsítőnek tekintheti, a kutatókat viszont gondolkodóba ejtik a zombikat, a szinkronicitást és a lehetséges világokat felemlegető ezoterikus kijelentéseim. Mégis úgy vélem, hogy ha az ember mindkét szinten folytatja a munkát, az segít a tisztesség megőrzésében. Kant szerint a nagy eszmék részletek nélkül üresek, viszont a részletek nagy eszmék nélkül vakok.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969