2013. I-VI
 

A biotechnológia fejlődésének „történelme” és hatásai
Frigyesi Veronika - Nyeste Lászl

(A biotechnológia fejlődésének fontosabb állomásai) Míg a biotechnológiáról immár három évtizede óta sok szó esik, arról, hogy e kifejezés magyar kutatótól, nevezetesen Ereky Károlytól származik, csak kevesen tudnak Magyarországon. A biotechnológia kifejezést ugyanis ő vezette be 1919-ben megjelent könyvében (lásd erről bővebben: Ereky, 1919; Holló, Kralovánszky, 2000).
A biotechnológia történelme egyidős az emberi társadalom kialakulásával. Biotechnológiának tekinthető ugyanis minden olyan eljárás, amelynek során élő rendszerek működését használják fel termelési célokra, kivéve a munkavégzést. Ilyen klasszikus termék a sör, a bor és az erjesztett tejkészítmények (1. táblázat).
A biotechnológia tudatos felhasználása a XIX. század második felében kezdődött, amikor Pasteur felfedezte, hogy a szeszes erjedést mikroorganizmusok okozzák. Miután a mikrobiológia révén megértették e folyamat lényegét, lehetővé vált ipari méretű alkalmazása. Kialakult a sör- és szeszipar, az ecet- és tejsavgyártás: megkezdődött az etanol, a butanol, az aceton, a glicerin, a citromsav stb. előállítása erjesztéssel (fermentációval).
A biotechnológia második világháború utáni fejlődésének az antibiotikum felfedezése adott lendületet. A mikroorganizmusok termelőképességét biológiai, genetikai és biokémiai eljárásokkal (mutációval, szelekció alkalmazásával) növelték. E lehetőségek kiaknázása és a fermentációs technika rohamos fejlődése valóságos biotechnológiai forradalmat idézett elő. Ennek nyomán indult meg az antibiotikumok, az aminosavak és az enzimek nagyüzemi gyártása.

1. táblázat. Biotechnológiai eseménynaptár

A Pasteur előtti korszak (1865 előtt)
Szeszes italok (sör, bor)
Tejtermékek (sajt, joghurt)
Egyéb fermentációs élelmiszerek, élesztők, ecet

A Pasteur-korszak (1865–1940)
Etanol, butanol, aceton, glicerin
Szerves savak (citromsav) stb.
Aerob szennyvíztisztítás

Az antibiotikum-korszak (1940–1960)
Penicillin: süllyesztett fermentációs technológia
Antibiotikumok
Állati sejttenyésztés: vírus elleni oltóanyagok stb.
Mikrobiális szteroidok transzformációja

Az antibiotikum utáni korszak (1960–1975)
Aminosavak
Egysejt-fehérjék (SCP)
Enzimek alkalmazása mosószerekben
Immobilizált enzimek és sejtek
Anareob szennyvíztisztítás (biogáz)
Poliszacharidok mikrobiológiai előállítása (xanthán)

Az új biotechnológiák korszaka (1975–)
Az első génklónozás (1973)
Génsebészet (1974)
Hibridóma-technológia: monoklonális ellenanyagok (1975)
Monoklonális diagnosztikai vizsgálatok (1980)
Az első rDNS állati vakcina (kólibacilus elleni oltóanyag forgalmazásának engedélyezése (1982)
Az első rDNS gyógyszeripari termék (humán inzulin) forgalmazásának engedélyezése (1982)
Baktérium eredetű gén beépítése magasabb rendű növénybe (1983)
Az első engedély genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe való kibocsátására (1985)
Az emberi géntérkép felderítését célul tűzik ki (NIH) (1988)
Első alkalommal szabadalmaztatnak rák génjével fertőzött génmanipulált állatot (egeret) (1988)
A biológiai helyreállításra terelődik a figyelem: a mikrobákkal feljavított műtrágyát sikeresen alkalmazzák az olajszennyeződés elleni küzdelemben (1989)
Vírusnak ellenálló dohány kerül forgalomba (az első transzgénikus növény) (1990)
Rekombináns renin (sajtgyártásban felhasznált enzim) forgalmazása (1990)
Génsebészetileg előállított bionövényvédő szerek nagy léptékű kipróbálása (1990)
Első alkalommal engedélyezik az emberi génterápia klinikai alkalmazását (1990)
Állat klónozása testi sejt sejtmagjának felhasználásával: Dolly birka (1997)
A Humán Genom Projekt befejezése (2000)

Források: Balázs, Dohy, Dudits, Fehér, Gergátz, Harrach, 1998; Biotechnology in a global economy, 1991; Houwnik, 1988.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969