2013. I-VI
 

Az Európa-eszme
Kapronczay Károly

Napjainkban hazánkban és a többi volt szocialista országban a legfőbb politikai cél az Európai Unióhoz való csatlakozás, az európai politikába való bekapcsolódás, általában az európai eszmék megvalósítása. Ez nemcsak minőségi fokozat, hanem elvi és gyakorlati szakítás is az elmúlt negyven év politikájával, társadalomszemléletével és ideológiájával, amely számos ismeretlen vagy — a magyarok, a lengyelek és a csehek esetében — kényszerrel feledtetett fogalmat tár az emberek elé. Ezek azonban könnyen felidézhetők, jóllehet az „internacionalizmus szellemé”-ben nem sokat engedtek szólni róluk.
Mi is tulajdonképpen Európa? Olyan földrajzi, történelmi és művelődési-kulturális fogalom, amelynek hatása Amerikában és Ausztráliában éppúgy érezhető, mint a többi földrész bizonyos területein. Civilizációjával, nagy vallásaival és társadalmi elgondolásaival Európa rávetítette képmását az egész világra. Földrészünket a görögség, a latin kultúra, a kereszténység és a felvilágosodás tette Európává. Az európai ember szelleme meghatározta a világ kultúráját, de természetesen nem becsülve le más kultúrákat, civilizációkat és vallásokat. Bár a földrész története nem volt mentes a háborúktól, fegyver által sohasem maradhattak fenn birodalmak hosszú ideig, egyetlen nép uralma a többi felett erkölcsi lehetetlenségnek bizonyult. Az európai nagy államok nem feltétlenül háborúkban születtek, inkább házasságok, szövetségek és szerződések révén jöttek létre. Bár sokszor békés hatások változtatták Európa politikai arculatát, ez azért nem zárta ki a harcot. A legújabb időkben, az ismétlődő háborúk után az államférfiaknak és gondolkodóknak az európai béke és biztonság elérését szolgáló elméletei — jóllehet nemegyszer utópiák maradtak — kialakították az Európa-eszmét, Európa békés egyesítésének elvét. Ez nem az Európai Egyesült Államok formája, hanem a különbözőségek egységét figyelembe vevő államalakulat, az Európai Unió és az Európa Tanács.
A modern eszme „szülőatyja”, Richard Coudenhove-Kalergy gróf 1922-ben Páneurópa címmel közleményt jelentetett meg a bécsi Neue Freie Pressében és a berlini Berliner Vossische Zeitungban, majd részletesebb programját Páneurópa című könyvében fogalmazta meg, amely német, angol, görög, japán, cseh, francia és magyar nyelven is napvilágot látott. A modern Európa-eszme alig négy éven belül megfogalmazódott, 1924-ben elindult a Paneuropa című német folyóirat, s az európai Manifesto 1924. május 1-jén jelent meg nyomtatásban. A páneurópai mozgalom első kongresszusát 1926. október 3-a és 6-a között tartották. A következő évek összejövetelein megfogalmazták az európai egyesülés szükségességének elvét, hogy elkerüljenek egy újabb háborút, a béke megvédését a szélsőbal eszméi és a gazdasági összeomlás veszélye ellenében, egy európai regionális államszövetség, nem pedig szövetségi állam ellenében. A Paneurópa azt kívánta kifejezni, hogy Európa az európaiaké. A célok a következők voltak: az európai népek gazdasági és politikai összefogása federatív alapon, a vámok megszüntetése, kisebbségvédelem, közös kereskedelmi jog, szociálpolitika és pénzegység, a politikai nézeteltérések békés kiküszöbölése, valamint az európai államhatárok jelentőségének megszüntetése. Így született meg a Páneurópai Unió, de a szép elvek hamarosan elhomályosultak a bolsevizmus és a nácizmus eszméi, nagyhatalmi törekvései mellett, s csak a második világháború véráldozatai erősítették meg Európa újjáteremtésének gondolatát.
A háború után, 1947 júliusában létrejött az Interparlamentáris Unió, amely a páneurópai mozgalomnak nem annyira az erősödése, mint inkább a kiszélesítése volt. Nevét 1950-ben az Európa Mozgalom Interparlamentáris Tanácsára változtatta, elnöke 1972-től Habsburg Ottó. Az Európa Mozgalom 1948. május 6-ai kongresszusán kezdeményezte, hogy 1949. május 5-én Londonban alakuljon meg az Európa Tanács. A tíz alapító tagország célja a háború utáni Európa összebékítése és demokratizálása lett. Még ugyanabban az évben Strasbourgban összeült a tanácsadó közgyűlés, s megalkotta az alapszabályt. Ebből a kezdeményezésből alakult ki az Európai Unió és az Európa Tanács szerkezete, szervezetei és rendszere. Maller Sándor könyve nemcsak ezt a folyamatot tárja fel, hanem igen nagy segítséget nyújt a szervezetek feladatköreiben való eligazodásban, fogalmakat tisztáz, s pontos adatokat közös nemcsak az alapítókról, hanem hazánkról is. Bátran ajánlhatjuk mindenkinek, aki bővebb és alaposabb ismereteket akar kapni az európai eszméről.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969