2013. I-VI
 

A kormányzati politika felelőssége a tőkebevonás terén
Árva László - Mezősi Balázs - Várhelyi Tamás

Több európai és Európán kívüli országban az 1990-es évek végén, illetve a XXI. század elején a kormányok programokat dolgoztak ki annak érdekében, hogy minél inkább erősítsék a nagy hozzáadott értéket tartalmazó, a gazdaság többi részére stimuláló hatású tevékenységek szerepét. Ennek érdekében több országban megfogalmazták, hogy – mind a hazai, mind a külföldi – beruházások ösztönzése terén kiemelt figyelmet kell fordítani a nagy hozzáadott értékű tevékenységekre. Így Írországban és Finnországban a kormányzat beruházásösztönzéssel kapcsolatos prioritásai közt a IT-tevékenységek és a kutatás-fejlesztés, Svájcban pedig a K+F-tevékenységek fejlesztése kapott kormányzati elsőséget az utóbbi évtizedben, míg a skandináv országokban az ipari formatervezés is a kiemelten támogatott területek között szerepel. Csehországban a meghirdetett programok között megtalálható a nagy hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz, azon belül is elsősorban a kutatási-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó külföldi beruházások támogatása, de hasonlóképpen Délkelet-Ázsiában is megfigyelhető, hogy az addigi általános, differenciálatlan (illetve elsősorban az exportra termelő ágazatokat preferáló) külföldi működőtőke-támogatási programok helyett a célzott és azon belül a nagy hozzáadott értékű szolgáltatóágazatokba irányuló külföldi tőkeberuházások előmozdítását segítő, proaktív beruházásokat támogató programok kerültek előtérbe. Fontossági súlyeltolódás figyelhető meg Malajziában is: míg régebben az importhelyettesítő, majd az exportorientált tevékenységekbe irányuló külföldi beruházásokat igyekeztek preferálni, napjainkban egyre inkább a nagy hozzáadott értékű, elsősorban K+F-tevékenységekbe irányuló külföldi beruházások kapnak kormányzati figyelmet.


(A nagy hozzáadottérték-tartalmú szolgáltatótevékenységek tipologizálása, helyük a globalizált világgazdasági rendszerben) A nagy hozzáadott értékű szolgáltatótevékenységek egyre nagyobb szerepet játszanak a fejlett piacgazdaságokban. Ennek ellenére a statisztikai számbavételi rendszer nem minden esetben teszi lehetővé súlyuk pontos felmérését, mert azokat csak részben végzik olyan vállalatok, amelyeknek e szolgáltatások nyújtása a fő profiljuk, s igen sok esetben (különösen a kutatást-fejlesztést tekintve) egyéb fő tevékenységeket végző vállalkozásokra és szervezetekre hárul ez a feladat. Különösen nehéz a diverzifikált globális vállalatok esetében pontosan meghatározni a vállalat által végzett nagy hozzáadott értékű szolgáltatások arányát, főként akkor, ha azokat (például kutatást-fejlesztést) nem külső partnereknek végzik, hanem a vállalaton belül hasznosítják.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969