2013. I-VI
 

A Kurd Köztársaság megalakulásának politikai előzményei, fennállásának fontosabb kül- és belpolitikai eseményei
Husain Shorsh

A főtiszt 1878-ban született Mázandarán tartományban.2 A háborút követően részt vett a dandár szovjetbarát parancsnokának leváltásában, s perzsa tisztekből a brit és a szovjet ellenőrzéssel egyaránt szemben álló titkos társaságot szervezett.
Mindeközben Simkónak (Iszmáil Aghay Shukaknak), a Shikak csoport vezetőjének 1920 és 1922 között sikerült ellenőrzése alá vonnia az észak-iráni kurd részeket. Miután függetlenné nyilvánította a területet, Urmiehben (Urmiában) kiáltványt tett közzé, amely a kurd mozgalom követeléseit tartalmazta.
Reza sah 1925. október 31-én kineveztette magát a Pahlavi-dinasztia sahjává és megalapítójává. A fegyveres erők megszilárdításával és a lázongó törzsek elnyomásával az volt a célja, hogy egyben tartsa Perzsiát. Az országot 1935-től Iránnak nevezte, amely a bumi „Áriánám” („az árja nép földje”) kifejezésből ered.3
A kurdok Simko vezette nemzeti mozgalma Reza sah katonai puccsát követően sem vesztett erejéből. Minthogy azonban Reza sahot a kurdok mozgalma akadályozta a központosított államhatalom létrehozásában, Simkót álszent módon tárgyalásra hívták, majd 1930. június 21-én megölték.4
1931-ben újabb felkelés tört ki Iráni-Kurdisztán déli részén Dzsafar Szultán vezetésével. Reza sah hatalmas sereget küldött a helyszínre, s a lehető legkegyetlenebb módon torolta meg a megmozdulást. 1924 és 1930 között Hama Rasid szintén katonai akciók sorozatát vezette az iráni hadsereggel szemben. Ezek – a Dzsafar Szultán vezette felkeléshez hasonlóan – a központi hatalom növekvő ereje ellen irányultak. Hama Rasidot végül 1930-ban leverték, ezt követően politikai menedéket kért Iraktól.
A teheráni sahrezsimnek fokozatosan sikerült megerősítenie hatalmát, s a kurd mozgalmak kivételével le tudta verni az Irán területén élő többi elnyomott népet Lurisztánban, Beludzsisztánban, Kazahsztánban, Türkmenisztánban és Azerbajdzsánban. Az iráni sovinizmus a Pahlavi-rezsim hivatalossá nyilvánított politikája lett. A nem perzsa népeknek a legkeményebb nemzeti elnyomással kellett szembenézniük. Annak érdekében, hogy megfosszák ezeket a népeket nemzeti, történelmi és kulturális örökségüktől, tervet dolgoztak ki az iráni nem perzsa népek kulturális javainak megsemmisítésére. A múlt és a jelenkor történelmének meghamisítása, városok és falvak nevének megváltoztatása, számos kurd szokás, például a nemzeti viselet tiltása, egyszóval minden intézkedés azt a célt szolgálta, hogy csak egyetlen nemzetet ismerjenek el Irán területén, mégpedig a perzsa népet.
A kurdok identitástudata azonban olyannyira rendíthetetlen volt, hogy Reza sah kíméletlen asszimilációs politikája – éppúgy, mint Törökországban Mustafa Kemal törekvése – zátonyra futott. Az erőszakos elnyomásra válaszolva felkelések törtek ki Kurdisztán bizonyos területein. 1928-ban a Mangur nemzetség lázadt fel Mahábád környékén a központi kormányzat intézkedései, mindenekelőtt a kurd ruhaviselet megtiltása ellen. A felkelést 1929-ben leverték. Sar Dasht területén egy másik, Amar pasa által vezetett felkelést fojtott el az iráni haderő. 1931 között a Galali nemzetségek Ehsan Núri pasa vezette, az Ararát-mozgalommal szövetségre lépő 1930-as felkelését az iráni és a török állam együttesen verte le egy évvel később.5
Reza sah idején a csendőrök teljhatalmat gyakoroltak a kurd falvakban a lakosság élete és vagyona felett. A kurd ifjúságot katonai szolgálatra kényszerítették. Kurdok ezreit száműzték más-más iráni területre, sokan a hírhedt teheráni Ghasri Ghajar börtönbe kerültek.
Reza sah szemben állt a tradicionális társadalommal, különösen az iszlám vallással és egyházzal. Hogy ideológiai alapot teremtsen hatalmához, visszanyúlt Irán iszlám előtti történelméhez, s egyidejűleg megpróbált erős kulturális kapcsolatot teremteni Európával.6 A perzsák árja eredetéhez való visszatérés lett a hivatalos propaganda alapja Iránban.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969