2013. I-VI
 

Az iraki háború
Frideczky Frigyes

John Keegan angol történész, akinek eddig már két könyvét (A tengeri hadviselés története és A második világháború) olvashattuk magyar nyelven, most szinte egy időben, 2004-ben jelentette meg a londoni Hutchinson, illetve a budapesti Európa Könyvkiadónál új könyvét, a hadművelet legapróbb mozzanataira is kiterjedő Az iraki háború című hadtörténeti remekművét. Keegan „korunk vezető hadtörténésze, évtizedekig oktatott a sandhursti katonai akadémián, ma pedig a Daily Telegraph védelmi rovatát vezeti [közli a fülszöveg], napról napra figyelemmel kísérte és újságcikkekben kommentálta a 2003-as iraki háború lefolyását, majd pedig exkluzív interjúkat készített a koalíció főparancsnokával, Tommy Franks tábornokkal és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel”. Keegan elemzi a háborút megelőző és azóta sokat vitatott hírszerzés anyagait, módszereit és politikai következményeit is, „de nem hagy kétséget afelől, hogy az iraki háborúra és rendszerváltásra a térség és a világ stabilitása érdekében szükség volt”.
A kilenc fejezetre és két függelékre tagolt könyv – a fülszöveg tájékoztatásától eltérően – nem csupán „Irak első világháború utáni megalakulását, az egymást váltó politikai és katonai rezsimeket” tárja elénk, egészen Szaddám Huszein hatalomátvételéig, hanem remek történelmi áttekintést nyújt a civilizáció bölcsőjének nevezett ókori Mezopotámia földrajzi adottságaitól és öntözőműves mezőgazdasági kultúrájától az egymást követő dinasztiák, a Sumer és az Akkád Birodalom, végül a nagyhatalommá emelkedő Asszíria királyainak uralkodása alatti templom- és palotaépítészet fenséges művészetéig. Beszél közép-ázsiai hordákról, Nagy Sándor hellenizáló törekvéséről, a Perzsa Birodalomról, az iszlám első expanziójáról, a Bagdadi Kalifátus luxussal és pazarlással, a gazdagság, a fény és a pompa „Ezeregyéjszaká”-jává varázsolt „abbasszida életstílus”-áról, a mongolok brutalitásáról, Timur Lenkről, az oszmán törököknek a XVI. századtól a XX. század elejéig tartó, a Vörös-tengertől a Balkánig húzódó birodalmáról, továbbá a modernizáló, britbarát, szunnita Nuri al-Szaid váltakozó sikerű miniszterelnökségéről, „az elragadó és intelligens” Fejszál királyról, az angol–iraki szerződésekről, a személyes varázsú Kasszem népszerűségéről, a Baath Párt több államcsínykísérletéről, a veterán Ahmed Hasszan al Bakr elnökségéről, valamint a szegény és műveletlen vidéki ifjúról, Szaddám Huszeinről, a kiterjedt családi–nemzetségi–törzsi hálózat tagjáról, aki az erőszak és a politikai intrika sajátos keverékét alkalmazva végül is az abszolút hatalom birtokosává „küzdötte” fel magát. E szép és igen tartalmas második fejezet előtt azonban érdemes elgondolkozni az Egy rejtélyes háború című első fejezet tanulságain.
Ez a huszonegy napig tartó háború, amelyben Irak csaknem négyszázezer főnyi hadsereget „állított csatasorba”, sok szempontból furcsa, kiszámíthatatlanul rejtélyes volt. Az indíttatás (a tiltott tömegpusztító fegyverek elleni fellépés) csődöt mondott, eleve oktalannak, feleslegesnek bizonyult, mivel sem vegyi-, sem biológiai-, sem atomfegyver-arzenált nem találtak. De ha nem ezért, akkor miért?

A cikk további része a Valóság 2005/6. számában olvasható.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969