2013. I-VI
 

Anyanyelv, írás és civilizációk
Kapronczay Károly

A globalizációnak az európai kultúrára való káros hatásával kapcsolatban gyakran említik elrettentő példaként a kommersznél is rosszabb sablonos amerikai tévékultúrát, a felszínes – mondjuk ki: primitív – szappanoperákat és a krimiket, amelyek nemcsak a színvonalas ismeretterjesztést, hanem az olvasást, a művelődést, a tudás megszerzése utáni vágyat is háttérbe szorítják. Az „összemosott”, „globalizált kultúra” aggodalmat kelt a kultúra iránt érzékenyekben. Sokakat arra késztet, hogy áttekintse, összehasonlítsa Földünk kultúráit, elemezze a kis népek kultúrájának helyét a világ kultúrái között. A most megjelent Anyanyelv, írás és civilizációk című könyv szerzője – szellemesen és találóan Vendégségben a Földön alcímet adva kötetének – ekképp foglalja össze megjelent tanulmányaiból válogatott könyvének lényegét: „A népek jelenkori globális méretű keveredése ellenére a mai nyugati business-civilizációk mellett még hosszú évszázadokon át különböző írásmódú civilizációk fognak a Földön együtt élni, amelyeket más-más szentírások, axiómák hite tart össze. Az arabul író muzulmán, a képírás hagyományából táplálkozó kínai és a devanágari írást követő hindu a különböző intézményeknek más-más jelentőséget tulajdonít. Másként látják a nemzetközi együttműködés fokát és módozatait is. El kell ismernünk tehát a civilizált államok – Kína, India, az Európai Unió – önállóságát, s azon belül a különböző anyanyelvekbe beleszületett közösségek önkormányzatát. A Nyugat megáldotta globális közös piac ugyanis nem (lehet) képes a súrlódásmentes nemzetközi összjáték egyetemes szabályait meghatározni.”
A szerző részletesen elemzi a kínai, az arab-muzulmán és az indiai civilizáció eltéréseit, egymástól is, valamint a Nyugattól is. A globális civilizációval kapcsolatban külön kiemeli, hogy az emberi értékek egyetemesek, csakhogy nincsenek egymással eleve összhangban. Ezért ha ütköznek, rangsorolni kell őket. Az is igaz, hogy a különböző civilizációk másként rangsorolják az értékeket. Az írásmódok eltérése szemmel láthatóvá teszi az élő kultúrák közötti különbségeket, amelyeket származási és kollektív életmódbeli, anyagi különbségek egészítenek ki. „A világ e színességének – írja a szerző – az elismerése csak akkor válik az emberiség számára végzetessé, ha faji, osztálybeli, hitvallási felsőbbrendűség érzetével párosul, s gyűlölködésbe csap át. Csak a gazdasági fundamentalizmusba elmerült Nyugatot kísérti az együtt élő civilizációk változatosságának elfojtása, elnyomása. … Az európai civilizáció népeit egy államba álmodó, csalogató generációknak különös érdeklődéssel kell figyelniük Kínára és Indiára, amely a maga civilizációs államát már megalkotta.”
A kötet másik nagy értéke, hogy alapos vizsgálatot végez a gazdasági vagy politikai hatalom segítségével „terjesztett” szellemiség és kultúra vonatkozásában. Könynyen elhisszük, hogy a Föld átfogó nyelve az angol (vagy lesz), viszont több száz millió ember a saját nyelvét beszéli, legfeljebb csak érintkezési nyelvként használja az angolt. Gondoljunk az 1,2 milliárd kínaira, az egymilliárdot közelítő indiaira, a spanyol nyelvterületre stb. Itt valóban a tolerancia az egyetlen megoldás, illetve a más kultúrák megismerése.
Rendkívül izgalmas könyvet vesz a kezébe az, aki Ankerl Géza munkáját elolvassa. Nemcsak kultúrákról, különbségekről és hasonlóságokról szerez ismereteket, hanem korunk nagy gazdasági és politikai kapcsolatrendszereiről és küzdelmeiről is, amelyeket sűrűn átsző a kulturális meghatározottság és különbség. Például Európa és a Közel-Kelet ellentéte nem csak gazdasági törekvések szövevénye, amelyet a kultúrák közötti eltérések színeznek.
A szerző a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, s 1956-ban elmenekült Magyarországról. Az emigrációban a szociológia és a filozófia felé fordult az érdeklődése; 1965-ben a szociológia doktora lett. Vendégtanárként tanított montreali, cambridge-i és genfi egyetemeken, továbbá Pekingben és Szöulban. Számtalan írása alapján tagjává választotta az Amerikai Politikatudományi Akadémia, valamint a francia és a magyar írószövetség. Az ENSZ megbízásából tanulmányokat végzett a Távol-Keleten, Indiában, Afrika különböző államaiban és Dél-Amerikában. Ennek során ismerte meg a kötetében elemzett kultúrákat, vallásokat, amelyekről alapvető írásokat publikált. A kötetben közzétett tizennyolc tanulmány egy része folyóiratunkban jelent meg. A könyv másik nagy erénye, hogy a tanulmányok jegyzetanyagában hatalmas szakirodalmat közöl, amely még értékesebbé teszi munkáját.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969