2013. I-VI
 

A brit Nemzeti életrajzi enciklopédia új kiadása

A statisztikai adatok önmagukért beszélnek, a brit sajátság pedig a birodalmi méretekben tükröződik: az Oxford University Press gondozásában hatvan, kék vászonkötésbe kötött kötet jelent meg, amelyek csaknem három és fél méter helyet foglalnak el a könyvespolcon, az összsúlyuk százkilencven kilogramm, s a sorozat ára 7500 font. Ez a mű több mint ötvenezer szócikket tartalmaz a brit történelem több mint két és fél ezer évére vonatkozóan, köztük mesterien megfogalmazott esszéket mintegy tízezer szerző tollából és a világ minden tájáról. Az előállítás költségei huszonhárommillió fontra rúgtak. Ehhez három és fél millió fonttal járult hozzá az állam, a fennmaradó hányadot pedig az Oxford University Press kiadónak kellett előteremtenie a legcsekélyebb remény nélkül arra, hogy a kiadásai valaha is megtérülnek.
E gigantikus kiadói vállalkozást tizenkét év alatt vitték véghez. Kezdetben az 1999-ben, ötvennyolc éves korában elhunyt Colin Matthew Gladstone gondozta a sorozatot, majd a fináléra Brian Harrison, a XIX. századdal foglalkozó oxfordi történész felügyelt, aki most Lawrence Goldmannak, az újkori történelem oxfordi tanárának adja át a stafétabotot. Goldman felel majd a pótkötetekért és az internetes kiadás folyamatos felfrissítéséért.
Az Isambart Kingdom Brunel mérnöki hozzáértését dicsérő létesítmények, az 1851-ben megrendezett világkiállítás, valamint Macaulay fontos következményekkel járó, indiai oktatással foglalkozó memoranduma egyaránt jó példa arra, hogy az első brit életrajzi enciklopédiában is a korszak voluntarista lelkesültsége nyilvánult meg. A szigetország életében szerepet játszó híres, közismert, fura és jellegzetes személyek életrajzainak sokaságában egy olyan korszak felvilágosodással elkezdődött enciklopédikus szenvedélye is tükröződött, amely még hitt abban, hogy az emberiség teljes tudását be lehet szorítani a könyvek két fedele közé. Az akkori hozzáállásra a kiadó, George Smith filantrópiája is jellemző. Szerzőinek jegyzéke úgy hat, mint a viktoriánus korszak irodalmának ki-kicsodája, olyan nevekkel, mint Thackeray, Hardy, Brontë, Browning és Ruskin. Smith elsősorban az Apollinaris cég megszerzésének köszönhette a vagyonát. E vállalat Bad Neuenahr-Ahrweilerből importált ásványvizet. Ez a befektetés kevesebb mint húsz év alatt másfél millió fontnak megfelelő fejedelmi nyereséget hozott. A vállalkozói szellem, a kiemelkedő irodalmi minőségre való törekvés, valamint a társadalmi felelősségtudat indította ezt az üzletembert a hatalmas mű megalkotására, amely legfőbb hagyatéka lett. Így vallott erről: „Tetszik nekem a gondolat, hogy egy magánember egy olyasfajta igazi nemzeti feladatot vállalt, amelynek elvégzése Anglián kívül csak állami pénzeszközök felhasználásával lenne lehetséges.” Smith özvegye az életrajzi enciklopédiát átruházta az Oxfordi Egyetemre, amelynek kiadóvállalata azóta is gondozza e művet.
Smithnek eredetileg francia mintára létrehozandó egyetemes életrajzi enciklopédia lebegett a lelki szemei előtt. Az általa kiadónak kinevezett Leslie Stephen azonban le tudta beszélni e fellengzős elgondolásról. A birodalmi gondolkodásmód és a nemzeti büszkeség szintén ott munkált a kiadói programban. A mű nem utolsósorban Britannia nagyságának dicsőítésére szolgált. A versenyben pedig, amelyben a szerzők a hasonló külföldi törekvésekkel szemben rajthoz álltak, már érezni lehetett a Németország és Anglia közötti neheztelést, amely 1914-ben az első világháború kirobbanására vezetett. A németeknek a szellem világában élvezett hegemóniájára irigykedő brit recenzensek egyike 1901-ben megállapította: „Lexikográfusainkat elégedettséggel töltheti el, hogy jókora vereséget mértek legfőbb versenytársaikra, a németekre.” Amíg ugyanis a német enciklopédiaíróknak huszonöt évre volt szükségük ahhoz, hogy átvergődjenek az ábécé betűin, addig a britek remek iramot diktáltak, s ennek eredményeként tizenöt és fél év alatt megalkották a brit életrajzi enciklopédia hatvanhárom kötetét, szemben a hasonló német mű negyvenöt kötetével.
Az alkotók szemléletét nemcsak az a meggyőződés határozta meg, hogy a történelem – Carlyle szavaival élve – „számtalan életrajz eszenciája”, hanem Gibbon felfogása is, amely szerint elődeink „a mi létünk megalkotói”. Az életrajzi enciklopédia úgyszólván a nemzet családi albumának tekinthető, s az új kiadás nagy érdemének kell tulajdonítani, hogy az első kiadás összes, szám szerint huszonkilencezer-százhúsz szócikkét és a később rendszeres időközönként megjelent pórkötetekben közölt valamennyi életrajzot egyaránt közli, még ha módosított és aktualizált formában is.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969