2013. I-VI
 

Magyarság és modernitás
Kapronczay Károly

Folyóiratunk olvasói jól ismerik Segesváry Victor nevét, aki lapunk hasábjain már jó évtizede publikál. Református teológusként hagyta el Magyarországot, s az emigrációban folytatva tanulmányait Genfben politikai tudományokból és teológiából doktori fokozatot szerzett. Később huszonöt éven át az ENSZ keretében különböző gazdasági fejlesztési programok igazgatója volt, Afrikában és Ázsiában főtanácsadóként közreműködött e programok megvalósításában, s tapasztalatokat gyűjtött újabb fejlesztési tervezetek kimunkálásához. Hosszú évtizedeken át az Egyesült Államokban élt, s nyugdíjba vonulása óta svájci állampolgár. Előadott több amerikai egyetemen, a Milánói Egyetemen, az ELTE-n és a Magyar Tudományos Akadémián. Tudományos – elsősorban társadalom- és gazdaságtudományi, valamint filozófiai – munkássága főleg az Egyesült Államokhoz kötődik. Húsz megjelent könyvének egy része tanulmánykötet. A többnyire angol (részben francia) nyelvű kötetei számottevő nemzetközi visszhangot váltottak ki. A 2004 decemberében a Mundus Kiadó gondozásában megjelent Magyarság és modernitás című könyve is e sorozat része, amely elsősorban a folyóiratunkban megjelent (vagy még nem publikált) tanulmányainak a csokra.
E tanulmánykötetben a szerző korunk nagy kérdéseivel, a világnézetnek a késői modernitásban betöltött szerepével, a globalizációval és a pluralizmussal, az „amerikai” kérdéskomplexummal, a hatalom modern kori szerepével, a terrorizmus jelenségével és a harmadik évezredbeli politikai újrarendeződéssel foglalkozik. A világkérdések sorozatában keresi Magyarország helyét, pontosabban a kárpát-medencei magyarság illeszkedését a világpolitika és -gazdaság összetett folyamatába.
A kötetben megjelent írások nagyrészt a szerző New Yorkban végzett tudományos munkásságának alkotásai, amelyek az említett témakörök mellett a világ civilizációinak a viszonyára, a nyugati világ válságának jelenségeire, a kommunikációs és információs technológiának a politikai rendszerek újrarendeződésében játszott szerepére vonatkozóan tárnak fel nemzetközi szinten is újszerű összefüggéseket, tartalmaznak idegen nyelven közzétett könyveihez és dolgozataihoz hasonlóan filozófiai mélységű meggondolásokat a harmadik évezred merőben megváltozott életviszonyairól.
A kötet három nagy fejezete: Világnézet és ideológia a késői modernitás korában; Szabadságharcok, kisebbségek és a közép-európai föderáció; A magyarság és korunk politikai eseményei. Az első fejezet (gondolatkör) korunk modern filozófiai irányzataival foglalkozik, feltárja a modern kor által felvetett kérdések filozófiai megközelítésének lehetőségeit, összetettségét. A kötet záró tanulmánya kissé meglepetésszerűen Ady Endrével, a szerző kedvenc költőjével foglalkozik. Nem irodalomtörténeti tanulmány, de valamiféle magyarságból való hitvallás: bárhová sodorta az erdélyi származású Segesváry Victort a sors, mindig nála volt Ady gyűjteményes verseskötete, amelyből nemcsak ihletet, hanem megnyugvást is merített. Így írása személyes élményein keresztül kapcsolja össze a költőfejedelem üzenetét a modern kor tragédiájával.
A második fejezet első, kiemelkedő és elmélyült kutatásokat tükröző tanulmánya, a Rákóczi kor protestáns prédikátoraival foglalkozó írás, nyomtatásban még nem jelent meg. A második tanulmány – A közép-kelet-európai föderációs eszme története a 18. század végétől 1945-ig – szintén kiváló írás, amelyet a térség történetével foglalkozó történészeknek és politológusoknak egyaránt ajánlunk, hiszen rendkívül gazdag szakirodalomra és levéltári kutatásokra építve teljes áttekintés nyerhető belőle az európai nemzeteket egy politikai és gazdasági szövetségbe tömörítő törekvésekről, realitásaikról és tartósságukról. E fejezet harmadik írása – Hazatérés Atlantiszba – a személyes élményeken túl mély elemzés az erdélyi magyarságnak a történelemben játszott szerepéről, sorsának alakulásáról, jelen helyzetének szomorú ellentmondásairól, jövőjének lehetőségeiről.
A harmadik fejezet tanulmányai napjaink égető kérdéseiről szólnak, egyebek között arról, hogy milyen szerepet játszik a magyarság a világ eseményeiben és folyamataiban. Mi foglalkoztatja korunk Európáját: mit jelent az Európai Unió a kontinens kis népei számára, gazdasági felemelkedést-e, vagy elszürkülést (kultúrájukkal, hagyományaikkal, nyelvükkel együtt) a nagy nemzetek mellett? A XXI. század kezdetének megrázó és jövőt meghatározó eseménye a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai elleni, 2001. szeptember 11-ei repülős merénylet, ártatlan emberek ezreinek meggyilkolása volt. Elvi és morális fordulatként nemcsak a terrorizmus veszélyére hívta fel a figyelmet, hanem megindította a harcot a terrorizmus ellen. Egyben felvillantotta annak a lehetőségét, hogy efféle terrorcselekményre bárhol, bármikor sor kerülhet, s ez válaszút elé állítja a nagyhatalmakat, a veszélyeztetett államokat a harc vagy a pacifista tehetetlenség keresztútján. E kérdéssel egy másik tanulmányban is foglalkozik a szerző, amelyben szól a függetlenségi harcról és a terrorizmusról. Köztudomású, hogy a nemzeti önállóságért vívott harcban ugyancsak nem válogatják meg a politikai és harci eszközöket. E tanulmány jó összefoglalást ad a különböző terrorista mozgalmak eszmei és kulturális gyökereiről, s természetesen nem igazolja e mozgalmak jogosságát vagy igazságát. Az utolsó két tanulmány a globa-lizmussal, annak igen változatos formáival és folyamataival foglalkozik, amely nemcsak egyesíti a világot, hanem összetöredezi, miközben a hegemón geopolitika ellen jogos és életképes formák alakulnak ki.
Érdekes olvasmányban lesz része annak az olvasónak, aki Segesváry Victor könyvét tanulmányozza, hiszen sokarcú világunk égető kérdéseire kaphat választ.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969