2013. I-VI
 

Az értékek sorsa
Kun Tibor

Vannak-e manapság értékek, van-e manapság etika? Ha igen, mi a sorsuk, hogyan alakítják az emberek, a társadalmak magukat, illetve az értékek hogyan formálják az embereket és a társadalmakat? Komoly kérdések, amelyekre a válaszok is komolyak, sokoldalúak, gyakran ellentmondásosak, hiszen elvont fogalmakról van szó, még ha e fogalmak a gyakorlatban jelennek is meg oly módon, hogy nem mindig tudunk a gyakorlati megjelenésekre hatni.
Az UNESCO egyik tudományos főmunkatársa, Jérôme Bindé filozófus, társadalomtudós és jövőkutató irányítása alatt különböző nemzetiségű és szakirányultságú kutatók próbálnak válaszolni a fenti kérdésekre. Ezek a válaszok a szerzők szerint alapvetően két típusba sorolhatók. Az UNESCO főtitkára, Koicsiro Macura a Bevezetőben ellentmond annak a nézetnek, amely a világot etika nélkülinek látja és láttatja; szerinte az emberiség történetében napjainkban áll rendelkezésünkre a legnagyobb számú etikai érték, igaz, ez felveti a közöttük való eligazodás problémáját, amelyet az egész világ közösségének szintjén kell megoldani. Optimizmusának ad hangot, amikor a kultúrák párbeszédén alapuló új etikai orientáció reményéről beszél, ezt viszont az UNESCO-nak elő kell segítenie oly módon, hogy újra meghatározza és előrevetíti a holnap értékeit, azaz bízik eljövendő pozitív értékekben. Jérôme Bindé az Általános bevezetőben másképp látja az elmúlt és az előttünk álló századot: az előbbi monstruozitásának az utóbbiban megjelenhető, a hatalom mechanizmusait elleplező ideológiai külsőiről beszél, s a XXI. századot a mulandóság különleges ellentmondásába helyezi; ezt a világot gazdasági-materialista-narcisztikus mozgatórugók irányítják. Rámutat egy új jelenségre, amelyet eddig még nemigen vettünk figyelembe: a gazdagok és a szegények között mélyülő szakadék már nemcsak az Északot és a Délt választja el, hanem az északi félteke országainak lakosait is. Hasonlóan nem optimista a kulturális értékek egyenlő elosztása és a genetikai forradalom következményei tekintetében sem.
Ezek után megvizsgálom a szerzők által felvetett problémákat és véleményeket, valamint az általuk vázolt megoldási lehetőségeket vagy megoldások hiányát. Nem fogok valamennyi szereplővel foglalkozni, egyrészt azért, mert sokan működtek közre a könyv létrehozásában, másrészt néhányan közülük vagy nem érik el a kívánt tudományos szintet, vagy másról beszélnek, mint amiről kellene, végül megint mások kissé zavaros, követhetetlen stílusban vetik papírra gondolataikat, s inkább a formát, semmint a tartalmat helyezik előtérbe. A tanulmányok ugyan különböző terjedelműek, ez azonban nem befolyásolja az ismertetések hosszúságának vagy rövidségének meghatározását.
Aziza Bennani volt marokkói kulturális miniszter arra buzdít bennünket, fogadjuk el a különbözőséget, s ötvözzük az egyetemességgel. Gianni Vattimo torinói filozófiaprofesszor, EU-parlamenti képviselő a terrorizmusról, a civilizációs sokkról és a harmadik világról beszél, mondanivalóján érződik az uniós tapasztalat. A terrorizmust „érett, de az ifjúság néha reménytelen erőszakától és lelkesedésétől mentes világunk” elleni támadásként jellemzi, a harmadik világ – szerinte – képtelen volt függetlenné vált országaiban „bennszülött burzsoáziá”-t kitermelni, a civilizációs sokkot pedig csak úgy kerülhetnénk ki, ha tisztelnénk a hagyományokat.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969