2013. I-VI
 

A Jézus-dosszié
Magyar Ferenc

Rendkívül izgalmas olvasmány Lee Strobel A Jézus-dosszié című vaskos kötete, amely a könyvcímmel ellentétben nem „krimibe illő” történet. A szerző újságíró, pontosabban – amint magát megnevezi – bírósági oknyomozó, aki írásaiban ok-okozati összefüggések feltárásával igyekszik az igazság nyomára bukkanni. A könyv ismertetője is valami „izgalom”-ra utal, amikor kiemeli „A szkeptikus Lee Strobel egy személyes élmény hatására törvényszéki újságírói tapasztalatait felhasználva elszánt nyomozásba kezd. A bűnperek során alkalmazott bizonyítási eljárás módszerét követve sorra veszi a lehetséges bizonyítékokat, és különböző tudományterületek jeles szakértőit faggatja a Jézusról szóló újszövetségi beszámolók megbízhatóságának kérdéseiről.”
A könyvből kibontakozik a szerző személyes lelki útja is, amelynek során a tények és bizonyítékok súlya alatt olyan következtetésekre jut, amelyek megdöbbentik. Ilyen felvezetéssel akár „divatos” munka is születhetne – mint például Dan Brown A Da Vinci-kód című vaskos kötete – Jézus életéről, a fantázia szárnyalásával „szenzációs meglátások”-at lehetne megismertetni a keresztény vallás hittételeiben kevésbé járatos olvasóval.
Strobel munkája ettől távol áll: bevezetőjében elmondja, hogy felesége felvette a katolikus vallást, s ez egy kissé megdöbbentette, de érdeklődését Jézus, az Újszövetség és az evangéliumok keletkezése és valódisága felé irányította. Már addig is találkozott iskolai és egyetemi tanulmányai során a keresztény vallás tanításaival, de különösebben nem érdeklődött irántuk. „Életem nagyobbik felét szkeptikusként éltem le. Gyakorlatilag ateistának tekintettem magam. Úgy véltem, bőséges bizonyíték támasztja alá, hogy Isten nem egyéb, mint ősi mitológiák és primitív babonák terméke, és emberi vágyak kivetítése. Hogyan lehet szerető Istenről beszélni, ha pokolra szán embereket csupán azért, mert nem hisznek benne? Hogyan hihetnék a csodákban, amelyek ellentmondanak a természet törvényeinek? Vajon nem ad-e az evolúció kielégítő választ az élet eredetéről? A tudományos gondolkodás nem száműzi-e a hitet a természetfeletti világába? … Én csak egy felszínes pillantás erejéig foglalkoztam a rendelkezésre álló bizonyítékokkal. Elég filozófiát és történelmet olvastam össze ahhoz, hogy alátámasszam kételkedésemet – egy tény innen, egy tudományos elmélet onnan: mindig kéznél volt egy frappáns idézet vagy egy szellemes ellenérv. Persze, akadtak rések és következetlenségek is, de jó okom volt arra, hogy ezeket figyelmen kívül hagyjam. … A rendelkezésre álló bizonyítékokat elegendőnek tartottam ahhoz, hogy levonjam a végkövetkeztetést: Jézus istensége nem egyéb, mint babonás emberek fantáziadús kitalációja. Legalább is akkor így gondoltam. …Talán feleségem katolizálása vezetett arra, hogy elmélyült tanulmányokba kezdtem a kereszténységgel kapcsolatos kérdésekben. … Előítéleteimet, amennyire tudtam, félretettem, és belevetettem magam a kutatásba: könyveket olvastam, szakértőket interjúvoltam meg, kérdéseket tettem fel, történelmi elemzéseket végeztem, archeológiai kutatásokat tanulmányoztam, beleástam magam az ókori irodalomba, és életemben először versről versre végigolvastam a Bibliát.”
Amire választ keresett: mi az, amit szigorúan a történelmi tények és dokumentumok alapján tudhatunk Jézus életéről? Honnan tudhatjuk, hogy Jézus életrajzai, az evangéliumok hiteles forrásokból származnak? Csaló vagy őrült volt-e Jézus, mikor Isten fiának vallotta magát, vagy valóban az volt? Hitelesek-e a Jézus haláláról és feltámadásáról szóló bibliai állítások?
A szerző széles és elmélyült tanulmányok után sorra felkereste korunk jeles katolikus és protestáns teológusait, s tizennégy témakörről folytatott velük beszélgetést. Ezek olyan interjúk, amelyek nem kizárólag Jézus életével foglalkoznak, hanem elemzik az evangéliumok keletkezését, az evangélisták személyét, s azokat az evangéliumokat is, amelyeket nem minden keresztény egyház fogad el. Izgalmas kérdés a kereszténység kialakulása, az ókori keresztény–zsidó viszony formálódása és a keresztények üldözése. Hatalmas ismeretanyag kerül terítékre. A szerző érvek és ellenérvek, a hit és a kétkedés szövevényén át keresi az igazságot, a mindenki által elfogadható valóságot.
Strobel pontosan megadja a kérdéseket, a rájuk adott válaszokat, szöveghűen ismerteti a kérdésekhez fűzött kultúr- és vallástörténeti adalékokat. Valóban izgalmas olvasmánnyá formálódik a „riportkötet”, amelynek egy-egy kérdéssel kapcsolatos fejezete akár önálló tanulmány is lehetne. Senki sem bújhat ki a bőréből, leginkább az oknyomozó újságíró nem: talán bizarr ötletnek számit a hit igazságainak, így Jézus életének „riportszerű” feldolgozása, de ez a forma az ismeretterjesztés olvasmányos módozata. Ez az újságírói „fogás” érdekfeszítő olvasmánnyá avatja Strobel munkáját.
A feltett kérdésekre adott válaszok mellett „fut” egy másik szál is: Strobel megtérésének folyamata, amely nem kevésbé izgalmas történet. „Több mint hatszáz napot és megszámlálhatatlan órát felemésztő személyes kutatás és nyomozás után egyértelművé vált saját, személyes ítéletem a Jézus-ügyben. Ott, az íróasztal mellett ülve ugyanakkor világossá vált számomra, hogy nem elég pusztán intellektuális döntést hoznom. El kellett még végeznem a tapasztalati próbát, … a Bibliáért nyúltam, és kinyitottam a János 1,12-nél, annál a versnél, amely kutatásaim közben szöget ütött a fejembe: Akik pedig befogadták, azokat felhatalmaztak arra, hogy Isten gyermekei legyenek: mindazokat, akik hisznek az ő nevében.” Strobel megtért, ez a saját ügye, viszont a könyve érdekfeszítő vallás- és kultúrtörténeti olvasmány (élmény?), amelyet mindenkinek ajánlhatunk elolvasni.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969