2013. I-VI
 

A magyar játékfilm közelmúltja
Nemes Károly

Meglehetős banalitás – és leegyszerűsítés – azt állítani, hogy a magyar filmeket elsődlegesen a magyar valóság befolyásolja, de ez a globalizálódás, a multikultúra, az amerikai filmek túlzott hatása, az alkotók mesterségbeli tudása stb. figyelembevételével – tehát bizonyos feltételességgel – mégiscsak elfogadható. Van amikor a valóság (az adott társadalmi helyzet és az általa teremtett atmoszféra, pszichológia) nagyon közvetlenül jelenik meg, általában azonban a legkülönbözőbb élmények fogalmazódnak meg (a legkülönbözőbb művészeti kivitelezésben) vele kapcsolatban. Ha ezekben van valami közös, akkor az tendenciának tekinthető.
Visszatekintve a 2003–2004. évi időszakra (a filmek, sajnos, vagy szerencsére, könnyen felejthetők), Böszörményi Zsuzsának a Mélyen őrzött titkokja jellegzetesen másokkal rokonítható műnek minősíthető.
Varró Irma elhagyott gyermek volt, intézetben nevelkedett, s most lép ki az életbe. Ez egyelőre nem ígér mást, mint hogy Torontóba segítik, ahol majd örökbe adhatja megszületendő gyerekét, s ezért pénzt kap. Más lehetősége nem is igen van, hiszen az a világ, amely körülveszi, egyáltalán nem látszik otthonosnak egy anya és a kisgyermeke számára. Stricik vadásznak a lányokra, s az úgynevezett üzleti élet olyan erkölcsi normákon lép túl, hogy már-már bűnözésnek minősíthető. Irmát kezdettől fűtötte annak a vágya, hogy kiderítse: ki ő?, honnan jött?, miért ítéltetett erre a sorsra? Amikor tévutat járva keresi az anyját, azt is megtapasztalja, hogy igen fontos az önazonosítás, hiszen anyja nem véletlenül szülte meg más néven őt. Amikor végre rálel az anyjára, rádöbben, hogy az egyén nem elvont személyiség, hanem egységet alkot a sorsával. Irmát az anyja tizenhárom évesen, magára hagyva szülte meg, ezért taszította el a lányt. De elidegenedett saját magától is. Egy Torontóban vegetáló pária lett belőle. Irma ezt látva jön rá, hogy a saját élete nem lehet passzív megadás, menekülés, megszületendő gyermeke pedig adásvétel tárgya. Az üzletből kilépve visszautazik Budapestre, ahol legfeljebb egy fiú támogatására számíthat, de rá is csak úgy, hogy szembeszegül a sorssal, s igyekszik azt maga alakítani.
Irma visszatér, ahogy Salamon András Getnójának hősei is hazatérnek, noha úgy utaznak el Amerikába, hogy ott kezdenek új életet. János, aki feleségével és lányával települ át Amerikába, nem vádolható azzal, hogy passzív, hogy a sors játéka lenne. A változás súlyát igazán a lánya érzi, aki szerelmét, Tibit kell elhagyja. Látszólag megkönnyíti a dolgot, hogy János apja, Jenő fogadja őket. Csakhogy Jenő teljesen amerikaivá vált, aki a kapcsolattartás egyetlen tényezőjét ismeri, a pénzt. Amikor az Amerikába induló család a szeretetet jelképező karácsonyfát kidobja, akkor a tagjai azt hiszik, hogy megszabadultak az efféle szentimentális kötöttségektől. A kóbor kutya befogadása (szintén szimbolikus módon), illetve a befogadás megtagadása Jenő részéről azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy nem képesek „igazi amerikaiak”-ká válni. S ezen a különköltözés sem segít, mert nem lehet egy külön kis világot építeni. Persze, van a „menekülés”-nek útja. A lány egy színes fiúval barátkozik (akit Amerika nem tett egészen amerikaivá), az anyjának szeretője van, Jánost pedig időlegesen elcsábítja a pénz, hiszen százötvenezer dollárt kapna az őt munkaképtelenné tevő orvosi műhiba miatt. Csakhogy ez Amerika, ahol videóra rögzítik titkolt mozgásképességét, s megzsarolják. Ha nem fizet, börtön vár rá. Természetesen a baráti segítségről is kiderül, hogy számítás van mögötte. Ezután már nincs más kiút János számára, mint menekülés vissza Budapestre. S váratlanul a repülőgépen az apja is rajta van.
Ha a kezdet azt sugallja is, hogy János tettre kész, változást vállaló ember, később kiderül, valójában az itthoni nehézségek elől menekül Amerikába. Nem annyira a földrészek és életformák különbözősége dominál, mint inkább a személyiség különböző oldalai. A film végén elhangzik ugyan a szembeállítás az amerikai dollár mindenhatósága és az Óvilág kultúrája meg humánuma között, de inkább arról van szó, hogy nem lehet kilépni olyan érzelmi kötöttségekből (karácsony, szerelem stb.), amelyeknek semmiképpen sem ekvivalense a lakás kényelme vagy a testi szükségletek kielégítése. S nemcsak azért, mert nehéz vagy éppen lehetetlen előteremteni és megőrizni az anyagi alapokat, hanem mert nem csak külső élet van. János zenélése nyomatékosítja a belső élet iránti igényét, de a kalapozással összekötve ez mássá válik. S az ilyen kapcsolat megint csak embertelen.
A Getno még vázlatosabb, mint a Mélyen őrzött titkok, s ez sokat levon a hitelességéből. Az így adódó hatáscsökkenést Steven Lovy (aki származása ellenére csak nagyon feltételesen tekinthető magyarnak) azzal oldotta fel a Mix című filmjében, hogy bűnügyivé változtatta művét. Egyre inkább illúzió az, amit Jenő az európai kultúráról és főleg a humánumról mond. Európa – Magyarország – ugyanis amerikanizálódik. S ezt a film hőse, Mitch, aki nagyapja halála alkalmából apjával együtt Amerikából hazalátogat az óhazába, tapasztalni kényszerül. Egy elég titokzatos szerelmi vonzódástól nem függetlenül ugyanis több időt tölt Budapesten a tervezettnél. Így ismeri meg a pornó és a bűnözés profi világát, s tapasztalja meg a zsarolást, a becsapást és az erőszakot. A két helyszínt nemcsak az amerikai filmekben látott hasonló helyzetek és események kötik össze, hanem az is, hogy Mitch nagyon hamar beilleszkedik ebbe a környezetbe, amelybe be is fogadják. Nem mellékesen ebben a közös zenei alap is segít, amely a fiú lemezlovasi álmai révén kerül a filmbe.
A Getnóban János elveszíti önmagát az új helyzetben, míg a Mixben Mitch egy tőle idegen környezetben magára talál. Csak, persze, az utóbbi esetben egy sajátos nemzetközi szubkultúráról van szó, s a beilleszkedést mellékes tényezők (szexuális vonzalom, zene), illetve a kényszer (a repülőjegy árának megszerzése) segíti. Mitch nem veszítheti el önmagát, mert még nincs „megcsinálva”, még csak keresi magát. Innen ered kötődési nehézsége nemcsak a nagymamájához vagy Beához, a megtalálandó nőhöz, hanem a bűnözőkhöz is. János előtt egy teljesen más életforma végleges elfogadásának feladata állt. Mitch ugyancsak kirándult ebbe a világba, de számára az igazi életet már nem a családi kötelék jelenti, ezért is megy helyette a nagymamája Amerikába.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969