2013. I-VI
 

A mezőgazdaság fenntarthatósági vizsgálatának elvi és gyakorlati problémái
Laki Gábor

Ez annak a következménye, hogy napjainkig eltérő álláspontok léteznek a fenntartható mezőgazdaság fogalmának meghatározásában, s ebből következően a mezőgazdaság és a vidéki térségek kapcsolata nincs egyértelműen tisztázva. Mindezek eredményeképpen, bár sokat emlegetik az integrált megközelítés szükségességét, mégis külön léteznek, egymással gyakran ellentétes eredményekre vezető politikák (például agrárpolitika, agrár-környezetvédelmi politika, vidékfejlesztési politika stb.) formájában, amelyek közül némelyikre csak azért van szükség, hogy megkísérelje helyrehozni egy másik politika által kiváltott káros hatásokat. Az álláspontok közelítését az is megnehezíti, hogy az elmúlt két évtizedben a fenntartható fejlődés és az agrárágazat fenntarthatósága felkapott témává vált, ekképp minden tudományterület művelője szinte kötelességszerűen írt róluk, így a velük kapcsolatos szakirodalmi források számát már felbecsülni sem lehet. Következésképpen egy rendkívül szerteágazó, túlburjánzó szakirodalmi háttér áll a kutatók rendelkezésére, ugyanakkor a legtöbb szerző csak általánosságokat, jövőbeli elképzeléseket, illetve gyakran egymásnak ellentmondó elveket ismételget írásában, amelyeknek a konkrét megvalósítására kevés esély mutatkozik.
A probléma valódi megoldásához csupán rendszerelméleti alapokon lehet eljutni. Ez megköveteli a vizsgálatokban használt fogalmak – például az integráció–dezintegráció, rendszer–alrendszer, heurisztikus önszervezés elve stb. – jelentésének pontos értelmezését is. A valóban integrált megközelítés segíthet tisztázni olyan kérdéseket (a fenntartható fejlődés általános definícióit alapul véve): miképp értelmezhető a mezőgazdaság fenntarthatósága, melyek azok a feladatok (funkciók), amelyeket meg kell őrizni ahhoz, hogy a mezőgazdaság kielégítse a fenntarthatóság általános definíciójának megfelelő követelményeket, valamint milyen erőforrásokat milyen mennyiségben és minőségben kell megőrizni ahhoz, hogy hozzájárulhassanak a vidéki térségek fejlődéséhez.
A fenntartható mezőgazdaság célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításához leginkább megfelelő mezőgazdasági politikák és a velük összhangban működő gazdálkodási módok lassú kialakításának legfőbb oka az, hogy a jelenlegi agrártámogatási rendszerek mind Európában, mind hazánkban még mindig termelési funkciókhoz vannak kötve. Emellett a mezőgazdaság fenntarthatóságát jellemző, jelenleg használt mutatószámok nem adnak reális képet a fenntarthatóság ágazati kritériumainak megfelelő gazdálkodás hatékonyságáról, illetve összetettségükből kifolyólag körülményes a gazdasági szintű rendszeres adatgyűjtés. Külön probléma, hogy a létező mutatószámok nagy hányada a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziója közül az utóbbit mérik, miközben a gazdasági és a társadalmi dimenzió csupán alig van megemlítve. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a létező szakirodalom a gazdasági és a társadalmi dimenziók problémáit a környezeti oldalról kívánja feloldani, holott a mezőgazdaság esetében e dimenziók versenyhelyzetben vannak. Ezt az általános jelenséget figyelembe véve ki kell hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság nem környezeti és nem természetierőforrás-használati probléma, vagyis az Európa-szerte létező agrár-környezetvédelmi programok a mezőgazdaság nem fenntartható irányú átalakulási folyamatait csupán lassítani, időben késleltetni tudják, megállítani azonban nem.
Tény az is, hogy a magyar agrárközgazdászok többsége csupán a gazdasági fenntarthatóság szempontjait elemzi, s e vonatkozásban az elkerülhetetlen fejlődés természetes velejárójának tekinti a mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyának további csökkenését, illetve a mezőgazdasági vállalkozások számottevő részének várható tönkremenését. Vagyis a fenntartható fejlődést (gazdasági oldalról is) kimondatlanul lehetetlennek tartják.
E problémák feloldása és a bonyolult mutatószámrendszerek kiváltása érdekében javaslatot tettem a gazdálkodók heurisztikus keresésén alapuló olyan integrált célparaméter megalkotására, amelynek változása az egész gazdaságnak a fenntarthatóság mindhárom dimenziója szempontjából pozitív irányba való elmozdulását segíti elő.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969