2013. I-VI
 

A kis- és közepes vállalkozások mint a versenyképesség növelésének főszereplői
Csath Magdolna

Ezt a légkört erősíti az is, hogy a média többszörös csalókra, bűnözőkre, sőt, esetenként gyilkosokra is következetesen vállalkozóként hivatkozik. Ugyanakkor a többség számára ismeretlen az a tény, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások adják a munkahelyek több mint kétharmadát, s hogy sok közöttük a nemzetközileg is elismert, sőt, díjazott, innovatív, rendszeresen új termékekkel előálló vállalkozás.
Ilyen például az informatika területén működő Holografika Kft., amelyet a Világgazdasági Fórum 2005. december 5-én harmincöt másik céggel együtt a 2006-os év technológiai úttörőjének választott.1 (Az informatika területén a magyar cég mellett két amerikai, három brit, egy francia és egy német vállalat nyerte el e címet.) A cégnek húsz alkalmazottja van, s 1996-ban alapították. Háromdimenziós informatikai rendszereket tervez és értékesít, amelyeknek az egyik fontos felhasználási területe az orvosi diagnosztika.
Más országokban gyökeresen eltér a helyzet a magyartól. A hazai kis- és közepes vállalkozások megbecsült és támogatott gazdasági szereplők az EU-n belül és kívül egyaránt. Sőt, az Európai Bizottság többször felhívta a tagországok figyelmét arra, hogy gazdasági versenyképességük növelése érdekében javítsák a kis- és közepes vállalkozások gazdasági és jogi környezetét, s vonják be őket a gazdaságfejlesztési elgondolások kimunkálásába.
A következőkben először a kis- és közepes vállalkozások nemzetközi megítélésével, majd hazai helyzetével foglalkozunk. Cikkünk végül javaslatot fogalmaz meg arra, hogy miképp lehetne a hazai kis- és közepes vállalkozásokban rejlő lehetőségeket (tudást, innovativitást és emberi energiákat) sokkal jobban hasznosítani a gazdaság fejlesztése és a versenyképesség javítása érdekében.


(Az Európai Unió a kis- és közepes vállalkozásokról) Az Európai Bizottság 2005. október 11-ei ajánlásai2 arra hívják fel a tagországok figyelmét, hogy a kis- és közepes cégeknek óriási szerepük van az európai gazdaság versenyképességének növelésében, valamint a jó minőségű munkahelyek létesítésében és fenntartásában. Az EU-ban jelenleg huszonhárommillió kis- és közepes cég működik, s az összes vállalkozás 99%-át teszik ki. E vállalkozások hetvenhárommillió embernek adnak munkát. Különösen nagy a szerepük a ruházati iparban, a bútorgyártásban és az építőiparban, valamint sikeresen működnek a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a turizmusban is.
Kis- és közepes vállalkozásoknak az EU-ban azokat a cégeket tekintik, amelyek kétszázötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak. Vannak másféle csoportosítások is, például olyanok, amelyek az éves forgalom nagyságát is figyelembe veszik (ezt javasolja például az ENSZ egyik statisztikai tanulmánya is).3 Az országok többsége azonban, elfogadva az Európai Unióban használt besorolást, a munkavállalói létszám alapján csoportosítja a vállalkozásokat. Ennek figyelembevételével a magyar cégek döntő többsége (97%-a) mikrovállalkozás. A mikro- és a kisvállalkozások együtt 99%-ot tesznek ki. A cégek 66%-a egyszemélyes vállalkozás. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások együttesen, ahogy már említettük, a munkavállalók több mint kétharmadát, 69%-át foglalkoztatják, s a nemzeti jövedelemnek (a GDP-nek) körülbelül a 45%-át állítják elő.
De térjünk vissza az Európai Bizottság 2005. október 11-ei ajánlásaira, s a rövidség kedvéért használjuk a továbbiakban a kétszázötven főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó cégekre az EU-ban használatos SME (small and medium-sized enterprises) rövidítést!
Az unió szerint minden országban alaposan elemezni kell, hogyan lehetne levenni az SME-k válláról az aránytalanul nagy bürokratikus és anyagi terheket, s hogyan lehetne barátságosabbá tenni számukra az üzleti környezetet, beleértve a pénzhez jutás lehetőségeit is.
Az EU szerint erre nemcsak e vállalkozások, hanem a nemzetgazdaságok szempontjából is nagy szükség van, mivel csak így lehet a gazdaságokban levő rejtett tartalékokat a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében felszabadítani. Az Európai Bizottság arra is figyelmezteti a tagállamokat, hogy az úgynevezett lisszaboni program, amely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az unió gazdasága legyen a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú és magas életszínvonalat nyújtó gazdasága, csak úgy valósítható meg, ha a kis- és közepes vállalkozások minden szükséges támogatást megkapnak ahhoz, hogy aktív részvevőként kapcsolódhassanak be ebbe a folyamatba. Ezért az Európai Bizottság arra készül, hogy – a tagállamokkal együtt – kidolgozza az unió SME-stratégiáját. Ezzel az EU gazdaságpolitikai teendőinek élére teszi az SME-kel kapcsolatos feladatokat azzal a céllal, hogy a lelassult gazdasági növekedés felgyorsításába, a gazdasági élet felpezsdítésébe minél szélesebb körben be lehessen vonni e cégeket.


(Az OECD az SME-kről) A legfejlettebb országokat magában foglaló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Bolognai megállapodás az SME-politikáról címmel4 2000. június 15-én jelentette meg azt a kiadványt, amelyhez negyvenhét ország, közöttük hazánk is csatlakozott. A megállapodás szerint a gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben, a regionális és a helyi gazdasági fejlődésben, valamint a társadalmi összefogás (kohézió) erősítésében egyaránt fontos szerepet játszanak az SME-k. Az országoknak érdekük, hogy olyan körülményeket teremtsenek, amelyek között a kis- és közepes vállalkozások tartósan sikeresen tudnak működni. Az SME-k életbevágóan fontosak a gazdasági innováció és a versenyképesség javítása szempontjából is.
Ezért a szerződést aláíró országok csökkentsék az SME-k tevékenységét korlátozó bürokráciát, tegyék átláthatóbbá a kormányok SME-politikáját, javítsák a versenykörnyezetet, s harcoljanak a kis- és közepes vállalkozásokat különösen sújtó korrupció ellen, tegyék lehetővé, hogy a nagy cégek és az SME-k adóztatásában ne legyen semmiféle, az utóbbiakat sújtó adóztatási megkülönböztetés, továbbá tegyenek meg mindent azért, hogy a kis- és közepes vállalkozások kedvező feltételekkel juthassanak hozzá a működésükhöz és a fejlődésükhöz szükséges pénzhez, és sikeresen vehessenek részt közbeszerzési pályázatokon.
A negyvenhét ország által kidolgozott és aláírt megállapodás emellett más, a kis- és közepes vállalkozások sikeres működését megkönnyítő javaslatokat is tartalmaz.
Vizsgáljuk meg most az egyik aláíró, Ausztria példáját! Hogyan is valósítja meg az ország az OECD ajánlásait a gyakorlatban?

A cikk további része a Valóság 2006/5. számában olvasható.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969