2013. I-VI
 

Páneurópa-szekció Magyarországon (1926–1932) II.
Kiss Henrietta

Az európai kérdéssel behatóan foglalkozott a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara is. A szervezet alelnöke, Székács Antal pályázatot írt ki az európai vámegyesülés magyar vonatkozásainak meghatározására.
A vámunió ügye számos előadásban és a sajtóban is szóba került. Közgazdasági körökben Hantos Elemér egykori államtitkár sürgette az európai kontinensen a regionális gazdasági szerződések létrehozását, amely átmenetet jelentett az egységes európai vámszövetség irányába. Ilyen regionális blokknak tekintette — miként a Pester Lloyd 1926. április 2-ai számában kifejtette — a nyugat-európai blokkot (Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg), a balti államok blokkját (Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia), valamint az Osztrák—Magyar Monarchia utódállamait.
A budapesti német követség felfigyelt arra is, hogy a dunai államok gazdasági konföderációjának tervét különböző variációkban más előadásokban is érintették. Ennek keretében Wenzel Schuster korábbi miniszter, az Allgemeine Böhmische Bankvereine (Általános Cseh Bankszövetségek) elnöke 1926. áprilisi előadásában (A csehszlovák kereskedelmi politika a közép-európai környezetben) Hantos gondolatmenetére támaszkodott, s különleges gazdasági kapcsolatot javasolt a három nyugati orientációjú közép-európai ország, Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria között.
Ezzel szemben a Magyar Népgazdasági Társaság, valamint a Magyar Mérnök- és Építészegyesület népgazdasági osztályának több előadása a három élelmiszer-exportáló állam (Magyarország, Jugoszlávia, Románia) gazdasági uniójának helyreállítását szorgalmazta.


(Magyar képviselők az első Páneurópa-kongresszuson [Bécs, 1926. október 3––6.]) „A Páneurópa-kongresszus nem a kormányok, hanem a népek kongresszusa lesz: itt nem különérdekekről fognak tárgyalni, hanem az egységes, erős és békés Európa előkészítéséről. Mindazok, akik erről vallomást kívánnak tenni, mindazok, akik számára Európa több egy üres szónál, mindazok, akik Európát népeinek összeműködése által akarják megteremteni, szívesen látott vendégei a kongresszusnak!” — szólított fel jelentkezésre négy-hét schillinges részvételi díj ellenében valamennyi sajtóorgánum.
A bécsi első Páneurópa-kongresszuson a magyarországi szekciót annak elnöke, a kormánypárti Lukács György titkos tanácsos képviselte. Rainprecht Antal ügyvezető alelnök mellett Auer Pál, Gratz Gusztáv, Hantos Elemér, Rassay Károly, Székács Antal és Vámbéry Rusztem meghívott vendégként volt jelen. A Coudenhove-Kalergi által felkérteken kívül azonban többen utaztak Bécsbe: Baumgartner Nándor, Éber Antal, Halasi Fischer Ödön, Faluhelyi Ferenc, Fodor Márk, Józan Miklós, Kövesligethy Radó, Léderer György, Marczali Henrik, Póka-Pivny Béla, Sándor Pál, Teleki Sándorné grófnő és Vida Jenő.
A magyarok felszólaltak a teljes ülésen és a bizottságokban is, s összességében élénk aktivitás jellemezte részvételüket. Lukács György a Páneurópa-mozgalomtól a trianoni sérelmek orvoslását és a békeszerződés revízióját várta, ezért beszédét nem fogadta megértés. A gazdasági és jogi szakemberek — Hantos Elemér, Székács Antal és Gratz Gusztáv — előadásait viszont nagy visszhang és nemzetközi elismerés övezte.
A magyar szekció képviseletében fellépő Lukács György a plenáris ülésen párhuzamot vont a Népszövetség és a Páneurópa Unió között, mivel mindkettő a nemzetek jó és baráti kapcsolataira törekszik, a népek közötti megbékélés híve, s fenn akarja tartani a tartós békét. A különbség közöttük mindössze a területi kiterjedésben rejlik, mivel a Népszövetség a világ egységét óhajtja, a páneurópai mozgalom pedig Európa egységének gondolatán alapul.
További eltérést jelent, hogy a Páneurópa-mozgalom szűkebbre szabott határai miatt tagjainak messzemenő együttműködésére törekszik. Páneurópa nagy lépést jelent a kisebbségi ügyek kezelésében is. Az európai államok Páneurópa szellemében való egyesítése vámunióra vezetne, vagy legalábbis nagy lépést jelentene ebben az irányban. Megvalósulna az akadálytalan közlekedés a kontinensen, véget érne az útlevélkényszer, a határok miatti korlátozások, s elismernék a kisebbségek jogait. A Páneurópa szellemében tett átalakulás azzal járna, hogy a nemzeti kisebbségek felismernék: az anyanyelv szabad használata és a saját kultúra akadálytalan továbbfejlődése az egész emberiség érdekében áll.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969