2013. I-VI
 

Prológus és három monológ
Kapronczay Károly

2006-ban adta ki bővített változatban Pándy Lajos: Súgópéldány című visszaemlékezé-sét, ami nem a megszokott formájú emlékirat: az elbeszélés folyamát színháztörténeti anekdo-tákkal, a régmúlt legendává vált híres történeteivel töri meg. Így az izgalmas olvasmány még lebilincselőbbé válik.
A felvidéki születésű, tanulmányait Prágában és Pozsonyban végző Pándy nemcsak kiváló színész, de jeles műfordító (több cseh irodalmi művet fordított le, segítségével állítot-ták színpadra azokat), rádiós ismeretterjesztő, jó tollú író. A világháború poklából, évekig tartó orosz fogságból hazatérve lett színész. Ekkor indul a visszaemlékezés: saját színészi pá-lyafutásának felvázolása közben remek portrékat állít elénk olyan pályatársairól – nagyokról és kevésbé kiemelkedőkről akik már valóban a színháztörténet szereplői. Az 1950-es évek sorsfordulót hoztak a hazai kultúrában, így a színházi életben is. A világháborút követő évek-ben sok tehetséges színészt – politikai vagy akként feltüntetett okokból – háttérbe szorítottak, jelentéktelen szerepekbe kényszerítettek, de mivel életük a játék, a színház világa volt, így szótlanul tűrték a megaláztatást is. A képzeletbeli színpadon felvillannak a tehetséges, de nem éppen jellemes karrieristák, akik több évtizeden át uralták a hazai színházi életet. A tehetség-nek megbocsátottak, de a ripacsoknak, felfuvalkodott kádereknek még évtizedek múltán sem jár felmentés, legfeljebb sajnálat.
A könyv a színházról szól, egy olyan színész tollából, aki közel hat évtizede tagja a Vígszínháznak, és aki minden este feljegyezte – legalább emlékezete képzeletbeli lapjaira amit látott, hallott, olvasott, gondolt. Pályakezdő színész korától lebilincselte a színház, gyűj-tötte a színházzal, a színészekkel kapcsolatos könyveket, színlapokat, mindenféle tárgyi emlé-ket. Elsősorban pályatársairól, élőkről és holtakról, jelentéktelenekről és óriásokról, fényben és árnyékban állókról, felfelé szárnyalókról és öngyilkosságba menekülőkről. Az arcképek és a történések sorát vidám, csípős, gyakran pikáns, néha kegyetlen tréfák és kiszólások is tarkít-ják. A három részre tagolt rendhagyó monológ műfaja színháztörténet, önéletrajz, panasz-könyv – és egyik sem. Inkább szeszélyes kanyargású commedia dell’arte, de mégis tudatosan előkészített rögtönzés. A legmulatságosabb – s egyben a legszívszorítóbb - színpadi műfaj, a tragikomédia hangja uralja.
Pándy Lajos könyve kordokumentum, hiszen a háborúról, a hadifogságról, a felvidé-kiek kitelepítéséről, a magyarok csehországi deportálásáról, a Belvárosi Színház utolsó, drá-mai évadjairól és a Néphadsereg Színháza, illetve utódja, a Vígszínház elmúlt ötven évéről, működéséről, színészeiről szól. Kizárólag személyes élményeit, tapasztalatait vetette papírra, így Pándy visszaemlékezése elmúlt fél évszázadunk egyik leghitelesebb forrása. A cím szim-bolikus, tükrözi a színész különös életútját. „… honnan ismernék Nagy Endre szavait: „ A színház, a színészet nem egyéb, mint szellemi országút, az eszmék forgalmának legfontosabb szerve. Ahol utak nincsenek, ott megdermed a fizikai élet, de ahol színházak nincsenek, ott a szellemi élet dermed meg” – írja Pándy végszavában, majd így folytatja: „… Egyszer egy tudós angol társaság – évek munkájával – kikutatta, hogy a színészek nyolc évvel élnének tovább, ha nem lennének színészek. A kétfelől égetett gyertya tipikus esete.. A művészetük – bár ez ellen kézzel-lábbal tiltakoznak – tiszavirág életű, mégis ők azok, akik – Máraival szól-va – három óra alatt meg tudják tenni, amihez másnak egy élet kell”. Maradandóságuk a nul-lával egyenlő. A halhatatlanság náluk egy pillanat… Sokszor halnak meg, amiért tapsot kap-nak. De amikor valóban meghalnak, többé nem gondol rájuk a kutya sem. Színészek… Fél-emberek és félistenek. Senkik és mindenkik.. Ha nem ezt teszik, kenyér nélkül maradnak. De ezt, sajnos, ma kevesen tudják Magyarországon.”

(Pándy Lajos: Súgópéldány. Bp., Mundus, 2006. 243 l.)


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969