2013. I-VI
 

Szentségtelen szövetség

Az emberek kezdik felismerni, hogy a biotechnológia a hétköznapi élet sok területét kezdi áthatni. Felkészületlenül éri őket a szupermarketekben megvásárolható génkezelt termékek áradata: repceolaj, szója, kukorica, cukorrépa, tök, uborka stb. Az egész apránként kezdődött néhány évvel ezelőtt, gondoljunk csak a tejtermelés fokozása érdekében génsebészetileg előállított növekedési hormonnal kezelt tehenektől származó BST-tejre, valamint a génsebészettel átalakított, hosszú ideig romlatlanul eltartható paradicsomra. E termékek igen sok vitát és ellenkezést váltottak ki, akárcsak az egyre több betegség kapcsán kínálkozó genetikai szűrővizsgálatok. Kérdés: kell-e, szabad-e fejest ugranunk a „szép új világ”-ba.
Az aggodalmak eloszlatása végett „konszenzust kialakító konferenciák és megbeszélések” sorozatát rendezték nagy hírverés közepette. Sok európai kormány bizottságokat állított fel a kockázatok és az etikai vonatkozások mérlegelése végett. A nagyközönség azonban nemigen jött tisztába azoknak a nézeteivel, akik kifogásolták „a természet rendjébe való belekontárkodás”-t, a „különböző fajok genetikai állományának összekeverésé”-t, amely azáltal valósul meg, hogy emberi géneket ültetnek be állatokba és állati géneket növényekbe. A mezőgazdaságot és az élővilág változékonyságát érintő nemkívánatos hatásoktól, továbbá a visszafordíthatatlan „genetikai szennyeződés” veszélyeitől óvó figyelmeztetések éppúgy kevés érdeklődést keltettek, mint azok, amelyek szerint a genetikai szűrés és a születés előtti (prenatális) diagnosztika egyre szélesebb körű elterjedésével felbukkanhat a genetikai diszkrimináció, azaz ismét megjelenhet az eugenika. Ugyanerre a sorsra jutottak a „biológiai szabadalmak”-at erkölcstelennek bélyegző állásfoglalások, gondoljunk csak a más fajok génjeivel „dúsított” állatokra, növényekre és magvakra, amelyeknek alapanyagait ingyen szerezték be a genetikusok a fejlődő országokból.
A nagyközönséget általában hamis biztonságérzetbe ringatták, elhitetvén vele, hogy a legkiválóbb kutatók és a „bioetika” művelőinek új nemzedéke mérlegeli az új keletű biotechnológiával kapcsolatos veszélyeket és a felmerülő etikai kérdéseket. A biotechnológiában érdekelt vállalatok — a kormány által finanszírozott kutatók támogatásával — olyan tájékoztató kiadványokat és jelentéseket terjesztettek széles körben, amelyek igyekeztek előmozdítani, hogy a nagyközönség megértse a genetikai módosítás lényegét. E kiadványok arról világosítanak fel, hogy a „genetikai módosítás” mint legújabb keletű fejlemény jól illeszkedik az emberiség által a civilizáció hajnala óta kifejlesztett biotechnológiák sorába, amely a kenyérsütéstől és borkészítéstől a kiválasztáson alapuló növénynemesítésig és állattenyésztésig terjed. A genetikai módosítás előnye, hogy az előzőknél sokkal „pontosabb”, mivel módot nyújt a gének egyenkénti elkülönítésére és tetszés szerinti átültetésére.
Az emberiség számára kilátásba helyezett előnyök korlátlanok. Mindenki megkapja azt, ami megelégedésére szolgál. Azokat, akik az emberek közötti egyenlőtlenséggel és az emberek szenvedésével elégedetlenek, azzal kecsegteti, hogy az éhezőknek ennivalót juttat genetikailag módosított, állati kártevőknek és kórokozóknak ellenálló, nagyobb termőképességű haszonnövények révén. Azokat, akiket a jelenlegi globális környezetpusztítás ejt kétségbe, azzal kecsegteti, hogy bizonyos baktériumtörzsek és magasabb rendű növények genetikai módosításával olyan élő szervezetek jönnek létre, amelyek képesek lesznek lebontani a mérgező hulladékokat és kivonni a környezetből a szennyező nehézfémeket. Azokat pedig, akik fenntartható mezőgazdaságra áhítoznak, azzal kecsegteti, hogy „zöldebb”, nagyobb mértékben környezetbarát, idegen fajok génjeivel feljavított haszonnövényeket állítanak elő, s ennek folytán csökkenni fog a felhasznált rovarölő és gyomirtó szerek, valamint műtrágyák mennyisége.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969