2013. I-VI
 

Korunk hőse: Władysław Bartoszewski

A Varsó elleni 1939-es légitámadások véget vetettek az 1922-ben született Bartoszewski boldog gyermek- és ifjúkorának. Egy évvel később, 1940. szeptember 19-én letartóztatták az egyik razzia alkalmával, három nappal később pedig az auschwitzi koncentrációs tábor foglya lett, ahol a 4427-es számot kapta. E cikk szerzőjének az auschwitzi azonosító száma — A 5592 — látszólag csak ezeregyszázhatvanöttel nagyobb, de a szám előtt levő A betű elárulja, hogy mire Auschwitzba került, már legalább kétszázötvenezren átlépték a haláltábor kapuját. Bartoszewski kénytelen volt végignézni egy varsói tanár nyilvános megkínzatását és meggyilkolását. Ez életre szólóan meghatározó élménnyé vált számára. Auschwitzból 1941. április 8-án bocsátották szabadon súlyos betegen a lengyel vöröskereszt közbenjárására, mivel e szervezet munkatársa volt. Ekkor elhatározta, hogy az élményeit lejegyzi és közzéteszi. Auschwitzi beszámolója már 1942 áprilisában megjelent a lengyel ellenállás egyik illegális brosúrájában. „Mindig kötelességemnek éreztem, hogy feljegyezzem mindazt, ami az embereknek fontos volt, ami foglalkoztatta őket, s amiért meghaltak. Egyrészt az ártatlan áldozatok emlékét igyekeztem megőrizni, másrészt ébren akartam tartani az eljövendő nemzedékek emlékezetét” — írta e vállalkozásról. Bartoszewski halálos veszedelmeket élt túl, s roppant szerencséje volt, hogy a barna inges és vörös zászlós pribékek börtöneit egyaránt sikerült élve elhagynia. Túlélte az ellenállás, az illegális mozgalom megpróbáltatásait, a zsidók életveszélyes megmentését, s a varsói felkelést. E cikk szerzője ateistává vált ugyan a holokauszt miatt — Stanisław Jerzy Lec szerint végső soron csak az Isten tudja, hogy igaz-e ez —, de ami Bartoszewskit illeti, szerintem őt az isteni gondviselés tartotta életben. Róla van szó a 91. zsoltár 11. bekezdésében, amely így hangzik: „Mert Isten megparancsolta az ő angyalainak, hogy összes utadon óvjanak téged.”
Bartoszewski 1942 nyarán Zofia Kossak és Jan Karski ajánlására aktivistájává vált a Front Lengyelország Újjászületéséért elnevezésű katolikus ellenállási szervezetnek. Röviddel ezután feleskették a titkos Armia Krajowa (Honi Hadsereg) katonájává. A Honi Hadsereg a Londonban székelő lengyel emigránskormány fegyveres szervezete volt. Bartoszewski Teofil fedőnéven szervezte a politikai foglyok megsegítését, s értesüléseket gyűjtött az illegális szervezet számára. 1945 őszéig a Honi Hadsereg vezérkarának tájékoztató és propaganda irodájánál működött. Cikkeket jelentetett meg az illegális sajtóban, s egy titokban működő főiskolán tanult. Húszéves korában főszerkesztője lett a katolikus egyetemi ifjúság illegális Prawda Młodych című folyóiratának. Hivatásává vált a mindennapos harc, az ellenállás és az emberek mentése.
Ezzel párhuzamosan a lengyel–zsidó történelem egyik legdicsőbb vállalkozásának is részesévé vált. 1942 decemberében megalapították a zsidóknak és a keresztényeknek a megszállt Európában fellelhető egyetlen közös szövetségét. Zegota fedőnév alatt öt lengyel és két zsidó szervezet lépett szövetségre a lengyel zsidóság maradékának megmentése végett. E szervezet negyven–ötven ezer zsidót látott el főleg Varsóban, de Krakkóban, Lembergben és más városokban is hamis papírokkal, munkalapokkal, születési anyakönyvi kivonatokkal, szállással és havi tizenöt dollár segéllyel, s ez lehetővé tette számukra a túlélést. A történész Emanuel Ringelblum 1943-ban két-háromezerre becsülte a Varsóban illegalitásban élő zsidó családok számát. 1944 márciusában Ringelblum kilétét is felfedték Varsóban, bujtatóit, a Wolski és a Marczak család tagjait pedig agyonlőtték. A zsidómenekítőknek egyszerre kellett küzdeniük a spiclik, a zsarolók, a feljelentők, a rendőrség és a Gestapo ellen.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969