2013. I-VI
 

1956 gazdasági elemzése
Kapronczay Károly

Az l956 októberi magyar forradalom kirobbanásának okait keresve a hazai történetírás számos magyarázatot talált. Legfőképpen azokat a politikai folyamatokat követte nyomon, amelyek a szovjet megszállással, a magyar társadalomtól idegen kormányzási formák kényszerű bevezetésével voltak kapcsolatban. Tény, hogy a második világháború magyar szempontból tragikus fejleményekkel zárult, a német megszállást a szovjet hadsereg teljes térnyerése követte. A katonai megszállást, mely kezdetét jelentette a totális társadalmi változásoknak, a magyar társadalomtól idegen diktatórikus kormányzási forma bevezetése, majd a párizsi békeszerződés (1947) után a polgári demokratikus rend teljes felszámolása követte. A változások nemcsak a politikai életet formálták át: a többpártrendszert az egypárti diktatúra követte, folyamatossá vált a letűnt társadalmi és gazdasági forma minden maradványának megsemmisítése: előbb a gyárakat, középnagyságú ipari üzemeket államosították, ezt követtea bankok, pénzintézetek, stb. „népi tulajdonba vétele”. A mezőgazdaság átalakítása a nagybirtokok felszámolásával kezdődött, de a magyar parasztság évszázados vágyát jelentő földosztás valójában a kollektivizálást készítette elő: a földhöz jutott parasztok többsége alig rendelkezett a földműveléshez alkalmas eszközzel, de amire alkalmassá tette birtokát a termelésre, szovjet mintára szervezni kezdték a szövetkezeteket- Termelédi mutatók alapján, sokszor az adott területre nem alkalmazható minták szerint kezdték meg a „nagyüzemű” termelést.
Az ipari fejlesztésben is idegen modellt alkalmaztak: a nyersanyaghiányban szenvedő országban a nagyipart erőltették, az energia biztosítása érdekében a végletekig kiaknázták a bányákat, hogy a szenet villanyenergiává alakítsák át. A nagyvonalú és idegen tervek elérése érdekében alacsonyan tartották a béreket, az alacsony színvonalú életet csak nyomorította a félelem, a terror, az internálás és a kitelepítés veszélye. A korábbi rendszer tisztviselőit, értelmiségét, bármilyen vagyonnal rendelkezőket, stb. kitelepítették lakhelyükről, elkobozták lakásukat, vidéken kényszermunkára szorították.
A társadalom szétverése, a terror, az idegen társadalmi formák erőltetése valóban mély elkeseredést okozott, csak idő kérdése volt annak a pillanatnak az eljövetele, amikor a lefojtott indulatok társadalmi robbanást hoz. Ez a helyzet Sztálin halálával kezdődött, amit követő változások csupán „tüneti kezelést” jelenthettek, alapjaiban nem változtatták meg sem a diktatúrát, sem az idegen társadalmi formákat. Valóban, Nagy Imre rövid ideig tartó kormányzása után újból „bekeményített” a rendszer, pontosan követve a szovjetrendszerekre jellemző politikai „húzd meg, ereszd meg” taktikáját. Viszont bizonyos politikai folyamatokat nem lehetett megállítani, ami 1956. október. 23-hoz vezetett.
A Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karának Pénzügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete – Botos Katalin intézetvezető egyetemi tanár szerkesztésében – tanulmánykötetet jelentetett meg 1956: Fordulópont a gazdaságpolitikában címmel, amely jeles szerzők (Botos Katalin, Csillik Péter, Cseszka Éva, Csuka Gyöngyi, Honvári János, Ivicz Mihály, Kaposi Zoltán, Kovács György, Kovács Tamás, Schlett András – egy valóságos iskola) tollából áttekintik az 1945 – 1956 közötti időszak gazdasági állapotait, a mezőgazdaság, az ipar torzulásait, a magyar adottságoktól eltérő folyamatait. Tény, hogy 1956 a gazdaság irányításában és a gazdaságpolitikában lényegi fordulatot jelentett, tudva azt, hogy csak az életszínvonal javításával lehet valahogy csillapítani a rossz társadalmi hangulaton. A szövetkezeteket termelő üzemekké alakították át, engedtek a háztáji gazdaságoknak, a melléküzemekkel akarták javítani a vidék helyzetét. Az új gazdasági mechanizmus programját ugyan Moszkvában leállították, a megtorpanás valóban súlyos következményekkel járt, főleg a világgazdaságot alapjaiban befolyásoló olajválság idején, de a némi javulást jelentő gazdasági változások is 1956 következményei voltak.
A most nyomdai napvilágot látott kötet kiváló olvasmány a gazdaságtörténetben nem jártas olvasónak, illetve az 1956 történeti problematikáját más oldalról megközelíteni vágyó történésznek, érdeklődőnek.
(1956: fordulópont. Szerkesztette Botos Katalin. Szeged, Generál Nyomda, 2007. l79 o)


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969