2013. I-VI
 

Az utolsó politikus Pázmándy és a magyar–francia barátság
Gyüszi László

Amikor az apa 1856-ban hosszú betegeskedés után meghalt, édesanyja és felesége mellett öt kiskorú gyermeke siratta. Legidősebb lánya tizenhét éves volt, a legkisebb fia pedig kétéves. Két lányuk előkelő házasság révében kötött ki. Vilmát gróf Lónyay Ödön vette feleségül, s az ő Elemér fiuk Rudolf trónörökös özvegyével, Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király lányával kötött házasságot. A Vilmánál egy évvel fiatalabb Szeréna Földváry Sándor báró felesége lett, lányuk, Sarolta pedig unokatestvérével, Lónyay Gáborral lépett házasságra. A három fiú közül kettő — Béla és Géza — követte az apai rendelkezést. Nem lettek hivatalnokok, sem politikusok. Lehettek volna gondos gazdái az öröklött birtoknak, de ők könnyelmű, léha dzsentri életmódot folytattak. Béláról nem is tudunk többet, csak azt, hogy 1845-ben született, s 1901-ben meghalt. Tatán élt, s elkocsmázta vagyonát. Gézáról viszont többet megtudhatunk, mert az ő törvénytelen fia volt Laczkó Géza, a Nyugat első nemzedékének nagy műveltségű, tehetséges írója, s önéletrajzi regényeiben kíméletlen őszinteséggel s részletező tárgyilagossággal, életszerű hitelességgel mutatta be a Komárom megyei dzsentri felelőtlen, céltalan, mulatozó életét. Pázmándy Géza azért még örökölt valamit az ősök jelleméből, jó tulajdonságából is. Varju József a kömlődi református egyház múltjáról szóló adatközlő írásában érdemeként említi, hogy „öröklött birtokát haláláig megőrizte, utódainak hátrahagyta, s egyházának is mindenkor hű és áldozatkész fia volt”. Az is javára írható, hogy az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulóján, 1898-ban újságcikkekben emlékezett meg apjáról.
Pázmándy Géza volt a legfiatalabb gyermek a családban. Ő örökölte a Komárom megyei Kömlőd melletti ezerholdas Parnakpusztát és a család falubeli kastélyát. A családi hagyomány szerint jogot tanult, s rövid ideig megyei hivatalt vállalt, de hamar megunta, inkább birtokán gazdálkodott, szórakozni, mulatni pedig a nagyvárosokba járt. Így ismerkedett meg a kolozsvári színésznővel, Laczkó Arankával. Kapcsolatuk kalandnak indult, de aztán szerelem lett belőle. Házasság azonban nem, mivel két különböző világban éltek. A kolozsvári társadalmi légkör és színházi környezet nem fért össze a dunántúli pusztán élő s a pusztai szilajsággal a városban is kevélykedő dzsentri gavallér világával. Szerelmükből született Laczkó Géza. Az apa, míg élt, nem tagadta meg fiától az anyagi támogatást. Mentek a küldemények a pusztáról Kolozsvárra, s a fiú a nyári szüneteket gyakran Parnakpusztán töltötte, de törvényesen soha nem ismerték el Pázmándy fiúnak. Gyermekként azt fájlalta a legjobban, hogy nem viselheti a történelmi ősök nevét, s kisemmizték az örökségből is. Amikor 1904-ben öngyilkos lett a „bácsi” — így nevezte apját Laczkó Géza —, még egyszer elment a pusztára, hogy megismerje a végrendeletet. Tudomásul kellett vennie, hogy a Pázmándy nevet és vagyont a „parasztsarjak” örökölték. Ugyanis Pázmándy Gézának a parádés kocsis lányától, Badits Katalintól is születtek gyermekei, s amikor súlyos betegen kórházba került, rábeszélték, hogy rendezze életét. Ő ekkor feleségül vette a „cselédlányt”, öt gyermekét pedig törvényesen nevére íratta. A házasság nem tartott sokáig. 1904. július 6-án esküdtek, s már november közepén „önakasztással” vetett véget testi és lelki szenvedésének a boldogtalan ember. Olyan könnyelműen dobta el magától elrontott életét, mint amilyen könnyelműen élt. A magyar irodalomtörténészek Laczkó Géza életrajzában tévesen írták, hogy az író édesapja „Pázmándy Dénes földbirtokos, országgyűlési képviselő”. Ugyancsak téves az az állítás is, hogy az író nagyapja elnökölt a debreceni trónfosztó országgyűlésen. A tévedéseket részletesen ismertettem és helyesbítettem Egy törvénytelen író című írásomban. A legifjabb Pázmándy Dénes Gézának bátyja, így Laczkó Gézának nagybátyja volt. Az önéletrajzi regényekben csak utalás olvasható a fővárosban élő híres politikus, újságíró nagybácsiról. Arra kellett következtetnünk, hogy nem lehetett szoros kapcsolat a rokon családok között.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969