2013. I-VI
 

Tudományos infrastruktúra, irányítása és az innovációs teljesítmény
Bojárszky Dezső

Magyarország az új évezredben a közép-európai államok vezető helyéről a sor végére került. Elfogyott az állami vagyon, megháromszorozódott és rohamosan nő az állami-, vállalkozói- és lakossági adósság. Túl sok a munkanélküli, rekord méretű a költségvetési hiány, magas az infláció, a kamat. A megélhetés drága, milliókra nő a nagyon szegényen élők száma, szétverik az oktatási, egészségügyi és kulturális közellátást, megszűnőben a határon túliak támogatása. A kormány a saját(jai) javára költekezik, a választók érdekeit sértő működését elszámolatlan hiteleken túl új adókból és inflációból finanszírozza. Néhány ezren jártak jól, akik többsége fondorlatos úton szerzett vagyont. Napjaink kérdése: hogyan keletkezhetett az állam szabad működése alatt nagyobb kár, mint az ’56 utáni évtizedek során, és hogy lehet ebből kilábalni? Hogyan lehet beállítani az államháztartás egyensúlyát, növelni az adózó gazdaság fejlődését, biztosítani a minőségi közellátást, a jó vállalkozási feltételeket, a teljes foglalkoztatást, és a méltányos életminőséget? A sikeres országépítés feltétele egy hiteles és támogatott nemzeti fejlesztési program, amelynek része többek között a tartós gazdasági fejlődés megteremtése, a közpénzpocsékolás megszüntetése, a tudomány, az oktatás fejlesztése, a nagy ellátórendszerek, a családok támogatása, a korrupció legyűrése, a foglalkoztatás bővítése és a méltányos életminőség kialakítása. Magyarországon ma nincs hiteles és támogatott nemzeti fejlesztési terv. A jövőről szól ugyan a konvergencia-, tartalma szerint talán divergencia-program, amely hangzatos ígéretekbe bújtatja az uniós elvárások bármi áron való teljesítését. Sikerpropaganda, a vállalkozói és lakossági terhek emelése, pr trükkök, az uniós pénzekre épülő ígéretlavina, fényezett adatok léptek a közcélú fejlesztési célok helyére. Az elvonások rövid távon javítják ugyan a költségvetés egyensúlyát, de a pénzkivonás miatt csökken az adózó gazdaság fejlődése, nő a lakossági és államadósság, romlanak a vállalkozási feltételek és a lakosság életkörülményei. Az előnyös hatás lecseng, a kiábrándultság nő, és rövid idő után a megszorítás fájdalmas műveletét lehet elölről kezdeni. Mindezt olyan vezetői kommunikáció kíséri, amire alig találni példát a világon. Nyoma sincs a közmegegyezésre épülő fejlesztésnek, a vezetők eszköztárát saját gyors gazdagodásuk, a hatalom bármi áron történő megtartása és a vetélytársak kritizálása képezi. A közélet megtelt a közszereplők küzdelmével, köszönhetően a médiáknak és a zavarosban halászóknak. Ebből kilábalni csak a közélet megtisztításával, az ország fejlesztésével lehet. Előbbire akad példa több közeli országban, annak hatásán érdemes elgondolkodni. Ami az életminőséget illeti, a Kárpát-medence egyedülállóan kedvező hely az emberi élet számára, ezért az itt élő országok gondjait vezetési hibák, koncepciótlanság, korrupció, feketegazdaság és az idegen vagy önző érdek eluralkodása okozhatják. Az állam bevételeit a veszteségek mérséklésén túl a nyersanyagok, gazdasági vagy szellemi termékek eladása, a hitelezés kamatai, adók kivetése révén növelheti. Ahol a bevételnövelés a gazdaságra vár, ott fontos kérdés annak állandó fejlesztése. A gazdasági fejlődés kulcsa a növekedés és teljesítmény, a versenyképesség javítása, amiben meghatározó az állandó műszaki fejlesztés, az eredeti termékek, az új tudományos eredmények sokaságának bevételnövelő megjelenése. Az újdonságalkotás és az alkalmazás mértéke, annak hatásfoka, teljesítménye többek között a tudományos infrastruktúra és az oktatás állapotától függ. Sikeres országok ezért vállalnak sok költséget a tudományos infrastruktúra, az oktatás és a közellátás fejlesztésére, mert a kutatás-fejlesztés, a tudomány és az innováció eredményei segítik a gazdaság fejlődését, a költségvetést, az állam megerősödését és a lakossági jólét megteremtését.
A tudományos infrastruktúra, az innovációs teljesítmény és az irányítás eredményességének vizsgálata jó képet ad a követhető példákról és jó megoldásokról. Nézzük a hazai állapotokat.
(1. A tudományos infrastruktúráról)A tudomány infrastruktúrájának hazai elemzéséhez használjuk az IMD országrangsor 4.3 fejezetét. A rangsor évente négy csoportba osztott 312 paraméter vizsgálatával készül, elfogadható tárgyilagossággal, csak az adatközlés hiánya, pontatlanságai okoznak hibákat. A négy csoport a kormány teljesítménye, a gazdaság teljesítménye, az üzleti teljesítmény és az infrastruktúra elemzése. Az infrastruktúra vizsgálata alap, technológiai, tudományos, oktatás, egészség, környezet részekre tagozódik. A tudományos infrastruktúra vizsgálata kiterjed a tudomány költségvetési és gazdasági támogatottságára, a tudományban foglalkoztatottak számára, arányára, az üzleti életben működő kutatók létszámára és arányára, az alapkutatás mértékére és arányára. A természettudományos és műszaki végzettségű fiatal diplomások arányára, a tudományok oktatására és a fiatalok tudomány iránti érdeklődésére, a tudományos közlemények számára, olvasottságára és hivatkozásaira. A jogi környezetre, a szabadalmak számára, hasznosítására, és továbbiakra, amelyek tárgyalását az áttekinthetőség kedvéért nélkülözni vagyunk kénytelenek.
A tudományos ráfordításokban az országok méretei miatt nagyok az eltérések, az USA tudományos költségvetése a legnagyobb. 2005-ben 312,5 milliárd dollárt biztosítottak a tudomány kiadásaira, majd az elnök bejelentette, hogy további 100 milliárd dollárral növelik annak költségvetési támogatását, mert az állam jövőbeni sikeres működése a tudomány mai eredményeire épül. A sorban Japán 146, Németország 70, Anglia 55, Franciaország 45, Kína 30, Korea 23, Kanada 22, Olaszország 19, Svédország 12 milliárd dollárral következik. Magyarország évi egy milliárd dollár ráfordítással a 45 vizsgált ország közül a 35. helyen áll.
Az egy lakosra eső tudománytámogatásban Svédország a listavezető 1525 USD/fő/év értékkel, őt követi Svájc (1426), Finnország (1295), Izland (1257), Luxemburg (1239), Dánia (1169), Japán (1143), USA (1064), Norvégia (971), Anglia (916), Izrael és Ausztria (873). Magyarország 103-as értékkel 31., ami jelzi a hazai támogatás szűkös voltát.
Ha a tudomány összes támogatását az adott ország éves GDP-jének százalékában rangsoroljuk, akkor Izrael vezet 4,71 %-os értékkel. Második Svédország (3,86), majd következnek sorban: Finnország (3,48), Japán (3,18), Korea (2,99), Svájc (2,93), Izland (2,83), USA (2,67), Anglia (2,55), Németország (2,51), Dánia (2,44), Tajvan (2,42), Szingapúr (2,36), Ausztria(2,35). Magyarország 0,95 %-kal a 31. helyen található. (A 2007-re zárolt KTIA rész nélkül a tényleges felhasználás már csak 0,78% körüli)
Az üzleti szektor tudományos ráfordításában ismét az USA áll az élen 219 milliárd dollárral, második Japán (110), őt követi Németország (49), Franciaország (28), Anglia (23), Kína (20), Korea (18), Kanada (12), Svédország (10), Olaszország (9,6), Svájc (7,7). Magyarország a 36. helyre került 0, 45-ös értékkel.
Az üzleti szektor tudományos ráfordítása a GDP százalékában: Izrael vezet 3,58 %-os, aztuán következik Svédország 2,92-es, Finnország 2,46-os, Japán 2,39-es, Korea 2,3-as, Svájc 2,16-os, USA 1,87-es, Németország 1,76-os, Dánia 1,67-es, majd Izland 1,59-es és Ausztria 1,59-es értékkel. Magyarország a 33. 0,41%-os ráfordítással.
A teljes munkaidőre átszámított kutató-fejlesztő foglalkoztatottak számában Kína vezet 1152 ezer fővel, második Oroszország 916 ezer, majd következik Japán 896 ezer, Németország 469 ezer, Franciaország 352 ezer, Korea 215 ezer, Kanada 177 ezer, Spanyolország 173 ezer, Olaszország 164 ezer, Brazília 159 ezer, Tajvan 129 ezer fővel.
Magyarország 23 ezer fővel a 33. helyen áll a rangsorban. Az USA adatai hiányoznak.
A teljes munkaidőre vetített kutató-fejlesztő foglalkoztatottak száma ezer főre vetítve: Finnország a listavezető: 10,95-ös értékkel. A következők: Izland 10,41, Luxemburg 9,5, Svédország 8,61, Dánia 8,04, Svájc 7,07, Japán 7,02, Norvégia 6,63, Szingapúr 6,57, Oroszország 6,41. Magyarország a 32. helyen áll, eredménye 2,31. Meglepően gyors a leszakadás a Közép-Európai országok csoportjától, amelyek értékei: Cseh Köztársaság 21. hely, 4,25-ös átlag, Szlovénia 24. hely, 3,51-ös átlag, Szlovákia 28. hely, 2,68 átlag.
Az üzleti szektorban foglalkoztatott teljes munkaidőre átszámított kutató-fejlesztők számában Kína vezet 696 ezer fővel, Japán második 587 ezer, majd Oroszország 524 ezer, Németország 298 ezer, Franciaország 197 ezer, Korea 153 ezer, Anglia 151 ezer, Kanada 111 ezer, Tajvan 88 ezer, Spanyolország 75 ezer fővel. Magyarország a 33. helyen áll 7,39 ezres értékkel.
Az üzleti szektorban foglalkoztatott teljes munkaidőre átszámított és ezer főre vetített kutató - fejlesztők számában Luxemburg vezet 7,89 értékkel, követi Svédország (6,29), és Finnország (6,12), Izrael (5,81), Dánia (5,25), Izland (4,85), Japán (4,6), Svájc (4,48), Szingapúr (3,92), Tajvan (3,88), és Ausztria (3,85). Magyarország 0,73-es értékkel Románia mögött és Szlovákia előtt a 32.
Az alapkutatások hosszú távú gazdasági fejlődésben betöltött szerepét vizsgáló rangsorban az 1–10-ig terjedő skálán skálán Svájc vezet 8,03-as értékkel. Az USA követi (7,98), majd sorban Kanada (7,43), Szingapúr (7,37), Kína (7,33), Németország (7,03), Japán (7), Finnország (6,99), Izrael (6,98), Ausztrália (6,88), Belgium (6,79), Hollandia (6,79), Ausztria (6,75). Magyarország 4,82-es értékkel a 32. helyet kapta. Érdekes módon ezen a listán Románia 6-os értékkel a 23., Bulgária 5-ös értékkel a 31, Csehország 4,76-os értékkel a 33.
Érdekes rangsor a természettudományi és műszaki diplomások százalékos aránya az adott évben végzettek körében: Szingapúr vezet 100-as értékkel, azaz nincs más képzés. Indonézia 67,28 (a gyors gazdasági fejlődéshez mérnökök sokaságát állítják munkába), Japán 64 (az újdonságaik fejlesztéséhez és az újdonságaik alkalmazásához van elég emberük), Kína 57,04, Izrael 50,54, Korea 47,16, Kanada 46,46, Chile 45,77, Malajzia 45,29, Csehország 42,78. Magyarország a vizsgált ötven országból 2002. évi eredménye alapján a 49. helyet kapta 21,17%-os értékkel, ami azóta, hála a reformnak nevezett kuszaságnak, harmadára csökkent.
A szerző országa szerinti tudományos publikációk számában az USA vezet óriási fölénnyel 211.233 publikáció/év értékkel. A második Japán 60 ezer, majd Anglia 48 ezer, Németország 44 ezer, Franciaország 32 ezer, Kína 29 ezer, Ausztrália 24 ezer, Olaszország 24 ezer, Spanyolország 16 ezer, Kanada 15 ezer publikációval következik. Magyarország a 34. helyen áll 2503 publikációval.
A tudományok oktatásának hatékonysága az iskolákban: Szingapúr áll az élen a 0–10-es értékskála alapján összeállított rangsorban 8,19-es értékkel. India 8-as, Malajzia 6,87-es, Finnország 6,84-es, Tajvan 6,76-os, Hong Kong 6,74-es, Ausztria 6,30-as, Jordánia 6,28-as, Svájc 6,19-es, Kína 6,08-as, majd Magyarország 5,8-as értékkel következik a 11, helyen érdemelte, ami e témakörben a legkiválóbb helyezése országunknak.
A fiatalok érdeklődése a tudományok iránt: Szingapúr az élen 7,81-es értékkel a 0–10-es skálán. Ezt követően a sorrend: India 7,57, Kína 6,73, Hong Kong 6,52, Tajvan 6,33, Ausztria 6,26, Malajzia 6,26, Görögország 6,23, Izrael 6,18, Finnország 6,15, Izland 5,91, Svájc 5,84, Jordánia 5,68. Magyarország a 14. helyen áll 5,63-os értékkel.
Nobel-díjasok száma a fizikai, a kémiai, az orvosi és a gazdasági tudományokban: USA 226. Anglia 55, Németország 29, Franciaország 12, Oroszország 12, Svédország 11, Svájc 9, Japán 8, Kanada 7, Hollandia 6, Ausztrália 5, Dánia 4, Olaszország 4, Norvégia 3, Izrael 2, Argentína 2, Belgium 2, Kína 2, Csehország 1, Írország 1, India 1, Dél Afrika 1.
Más eddig nem nyert. A 15 magyarországi születésű, itthon iskolázott tudós Nobel-díját külföldi munkásságuk során kapták, ezért a tevékenységük szerinti országnak számolták.
Az állampolgárok otthon bejegyzett szabadalmai (ezer/év): Japán 110, USA 85, Korea 32, Tajvan 30, Oroszország 18, Németország 12,8, Franciaország 9, Kína 6, Anglia 3,4, Olaszország 2,3, Svédország 2,2, Magyarország 223 bejegyzett szabadalommal a 30.
Az állampolgárok külföldön bejegyzett szabadalmainak száma: Japán 171 ezer, USA 138,4 ezer. Németország 36,9 ezer, Franciaország 18,3 ezer, Anglia 11,4 ezer, Korea 8,6 ezer, Svédország 6,6 ezer, Kanada 6,5 ezer, Hollandia 5,7 ezer, Svájc 5,4 ezer. Magyarország 592 darab külföldön bejegyzett szabadalommal a 27. helyre került.
A közép-európai országok közül Románia egy, Lengyelország három hellyel áll előttünk.
A szellemi tulajdonjogok kellő érvényesülése: első Svájc 8,71-es értékkel a 0–10-es skálán. Őket követi Ausztria (8,26), Szingapúr (8,19), Dánia (8,14), Finnország (8,09), Ausztrália (8,03), USA (7,96), Hollandia (7,92), Németország (7,85), Kanada (7,73). Magyarország 6,53 értékkel a 21.
Az érvényben lévő szabadalmak száma (százezer lakosonként): Luxemburg vezet 5804-es értékkel, majd következik Svájc (1151), Svédország (1140), Tajvan (1094), Szingapúr (931), Japán (865), Belgium (850), Írország (830), Anglia (792), Hollandia (776), Finnország (714), Dánia (700). Magyarország 94-es értékkel a 26.
A szabadalmak hatékonysága (a lakossági szabadalmi bejegyzések/ezer lakosra eső K+F személyek száma) Tajvan vezeti a listát, Korea következik (237), majd Japán (189), Új-Zéland (78), Chile (69), Lengyelország (53), Franciaország (49), Bulgária (48), Szlovénia (46), Svédország (46), Németország (45), Ausztria (45), Magyarország (42). Az itt elért 13. az ország második legjobb helyezése.
Jogi környezet: Szingapúr vezet a 0–10es skálán 8,44-es értékkel, őt követi Finnország (8,09), Dánia (7,86), Kanada (7,81), Izrael (7,78), Hong Kong (7, 65), Ausztria (7,62), Svájc (7,49), Ausztrália (7,43), Norvégia (7,41), Izland (7,41). Magyarország 6,65-ös értékkel a 21. helyet kapta.
Mindezen paraméterek alapján az összesített tudományos infrastruktúra rangsora a 0–100-as skálán a következő: USA 100, Japán 84, Svédország 61, Németország 60, Tajvan 58, Svájc 58, Finnország 56, Izrael 55, Franciaország 55, Korea 54, Anglia 54, Luxemburg 53, Dánia 52.
Magyarország 41-es értékkel Csehország mögött a 30. helyet kapta a rangsorolt 53 ország közül.
A 2007. évi rangsor magyar adatai hiányosak, az összesített rangsorban Magyarország két helyet esett vissza, és így már a 32.
A tudományos infrastruktúra elemzése a rangsorolt országok paramétereinek ötéves adatait országonként is közreadja. A túlzott terjedelem miatt csak az utóbbi két év adatait mutatjuk be.
Tudományos infrastruktúra kétéves magyar mutatói:
Év Érték Helyezés Átlag Év Érték Helyezés Átlag
2005
A kutatás–fejlesztésre fordított összes költség (millió USD)
783,64 42 12 276,91 887,21 43 13 570,50
A kutatás – fejlesztésre fordított összes költség (GDP %)
0,95 38 1,52 0,88 40 1,47
Az egy lakosra eső kutatás–fejlesztésre fordított összes költség (USD/lakos)
77,43 36 329,24 88,10 - -
A vállalkozások kutatás–fejlesztési ráfordításai (USD/lakos)
28,44 37 225,02 368,42 42 9 876,87
A vállalkozások kutatás–fejlesztési ráfordításai (GDP %)
- - - .366 41 .930
A kutatás–fejlesztésben foglalkoztatottak száma (Teljes munkaidősre átszámítva)
2331 36 12.109 2229 37 12.035
A kutatás–fejlesztésben foglalkoztatottak arány (Teljes munkaidős kutató/ezer fő)
2,3 34 4,10 2,21 37 4,07 Az ezer főre eső a kutatás–fejlesztésben foglalkoztatottak aránya az üzleti életben 0,71 36 2,40 0,67 - - Alapkutatás ( … erősíti a hosszú távú gazdasági fejlődést)
5,41 33 5,46 4,82 37 5,44
Természettudományi diplomások ( … és mérnökök aránya az összes friss diplomás között)
46,16 (2001 adat) - 21,17 (2002 adat), ma ~ 7,00 (?)
Tudományos publikációk (A szerző által írt, nyomtatásban megjelent tudományos publikációk száma/év)
2479,00 38 11 094,91 2 503,00 38 11 788,48
Természettudomány az iskolákban (… megfelelően hangsúlyozott)
6,50 5 4,73 5,80 14 4,89
A tanulók természettudományok iránti érdeklődése (… erős)
6,45 5 4,97 5,63 16 4,79
Nobel díjasok/ millió lakos
0,00 25 7,77 0,00 25 0,16
Állampolgári szabadalmi bejegyzések
189,00 37 5 892,91 203,00 34 5 698,22
Állampolgárok külföldi szabadalmi bejegyzései
945,00 27 13 090,57 592,00 30 7 436,02 Szellemi tulajdonjogok (… kellően érvényesülnek)
6,50 23 5,90 6,53 23 5,93
Az érvényben lévő szabadalmak száma (… százezer lakosonként)
106,14 31 448,08 94,47 30 478,13
A szabadalmak eredményessége (a lakossági szabadalmi bejegyzések / ezer lakosra eső K+F személyek)
29,04 22 42,67 42,76 12 40,73
Jogi körülmények (támogatják a tudományos kutatást)
7,23 10 5,96 6,65 23 6,04

(2. Az EU országainak 2006 évi innovációs teljesítményéről.) Az EU-országok innovációs teljesítménye jelentős különbségeket mutat. Az összesített innovációs index és annak növekedési mértéke alapján az európai államok négy csoportba sorolhatók:
• Vezető államok: Svájc, Finnország, Svédország, Dánia, Németország, japán és az USA
• Átlagos teljesítményt nyújtó államok: Franciaország, Luxemburg, Írország, Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Ausztria, Norvégia, Olaszország, Izland, Izrael
• Felzárkózó államok: Szlovénia, Magyarország, Portugália, Csehország, Litvánia, Lettország, Görögország, Ciprus és Málta
• Leszakadó államok: Észtország, Spanyolország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Törökország.
A felgyorsult fejlődésben az angolszász országok, a jóléti európai államok és a feltörekvő ázsiaiak jutottak vezető szerephez, kialakult az amerikai-ázsiai-európai hármas verseny. Magyarországon kiváló eredmények és aggodalomra okot adó jelenségek egyaránt találhatók.
Számos állam felzárkózási tendenciát mutat, de a jelenlegi teljesítményből és növekedésből kiindulva Szlovéniától, Olaszországtól és talán Magyarországtól várható, hogy rövid időn belül elérik az EU-25 átlagát.
Az USA és Japán innovációban messze az EU-25 előtt járnak. Az innovációs különbség az EU és Japán között növekszik, míg az EU és az USA között közel állandó. Az EU, Japán és az USA közötti különbség három jellemzője: a szabadalmak, a lakosság magasabb iskolai végzettsége és az ICT-ráfordítások lemaradása. Ha az EU-25 innovációs mutatójának átlagát 0,00-nek tekintjük, akkor az EU-15 átlaga az elmúlt három évben 0,035 – 0,04 értékkel, az USA 0,1-es értékkel és Japán 0,16 – 0,18-as értékkel magasabb. Az EU25 – EU 27 bővítés növelte az innovációs mutató különbségét.
Ráfordítás/megtérülés: az innovációs eszközök hatása az eredményre. Az Európai Innovációs Jelentés (EIS) kifejlesztett egy ráfordítás/megtérülés megközelítést, amely segíti az innovációs eszközök (iskolázottság, innovációs befektetések stb) hozzájárulásának megértését az innovációs megtérüléshez (üzleti forgalom az új termékek miatt, foglalkoztatottság a csúcstechnológiában, szabadalmak, stb.).
Innovációs ráfordítások:
• Tudás-alkotás, amely méri a kutatás-fejlesztési befektetéseket, amik a tudás alapú sikeres gazdaság kulcsfontosságú tényezőinek tekintendők.
• Innováció és vállalkozási készség, amely a cégek innovációs aktivitását méri.
Innovációs megtérülés:
• Alkalmazás, amely a teljesítményt munka és üzleti tevékenységekben kifejezve valamint ezeknek az innovációs szektorhoz adott értékét méri
• Szellemi termék, amely az elért eredményeket a sikeres új tudásban kifejezve méri.
Sok országban az innovációs ráfordítás arányos az innovációs teljesítménnyel, más országok Svájc, Németország, Luxemburg, Írország és Málta az átlagnál hatásosabban alakítják át az innovációs ráfordításaikat innovációs sikerré. Izland, Észtország, Litvánia, Ciprus és Norvégia arra példák, ahol a teljesítmény alacsonyabb a ráfordításnál. Magyarország eredménye átlag körüli.
Magyarország innovációs teljesítményének értékei:
• Összetett innovációs index 0,31, az EU 25 rangsorban a 15. hely
• A tudás alkotása mutató: 0,49, 9
• A vállalkozási készség mutató: 0,35, 17
• A tudás alkalmazása mutató: 0,39, 14
• A szellemi termék mutatója: 0,03, 19
• Helyi innovációs igény mutató: 0,34, 21
• Innovációs vezetés mutatója: 0,22 22

(Az európai innovációs helyzetjelentés fontosabb megállapításai) Az összesített innovációs mutató alapján az európai innovációs rangsort Svédország vezeti 0,72-es értékkel. A további rangsor: Svájc 0,71, Finnország 0,68, Japán 0,65, Dánia 0,6, USA 0,6, Németország 0,58, Ausztria 0,51, Belgium 0,5, Hollandia 0,48, Anglia 0,48, Franciaország 0,46, Izrael 0,45, Luxemburg 0,44, Írország 0,42, Norvégia 0,4, Olaszország 0,3, Észtország 0,32, Szlovénia 0,32, Magyarország 0,31.
Az összetett innovációs mutató értékének és trendjének kétdimenziós vizsgálata során (ahol az index a vízszintes, a trend a függőleges tengelyre kerül) az átlagok körül négy mezőt kapunk. A vezető országok az EU-25 átlag trend feletti, és az EU25 átlag innovációs mutató feletti értékeket mutatnak, az átlagos teljesítményt nyújtó országok az átlag mutató és az átlag trend körüli adatokkal rendelkeznek, ezen belül a lassuló országok az átlagos mutató felett, de az átlagos trend alatt, a felzárkózó országok az átlag mutató alatt, de az átlag trend felett, a leszakadó országok mind az átlag mutató, mind az átlag trend alatti értékekkel rendelkeznek.

(Országonkénti innovációs teljesitmény és trend - Kihívások.)A következő összeállítás jelöli minden indikátornál a legjobb értéket mutató 3 európai államot az EU-25, Norvégia, Izland és Svájc adatainak feldolgozásával, az EU-25, EU-15 tagállamok átlagát, az USA és Japán és kiegészítésként Magyarország eredményeit.
Vezető innovációs teljesítmények, 2005.

Innovációs indexek EU25 EU15 Európai vezetők USA Japán Magyar-ország
Innovációs ráfordítások - Képzés
1.1 20-29 éves egyetemi végzettségű tudósok és mérnökök/ 1000 lakos 12,2 13,1 Irország (24,2) Franciaorsz. (22,2) Anglia (21,0) 10,9 13,2 4,8
1.2 25-64 éves egyetemi végzettségűek/ 100 lakos 21,2 23,1 Finnország (34,2) Dánia (32,9) Norvégia (32,3) 38,4 37,4 16,7
1.3 Szélessávú internet elérhetősége/ 100 lakos 6,5 7,6 Dánia (15,6) Izland (15,5) Hollandia (14,7) 11,2 11,7 2,2
1.4 Élethosszig tartó tanulásban résztvevők/ 100 fő 9,9 10,7 Svédország (35,8) Izland (31,7) Svájc (28,6) -- -- 4,6
1.5 Fiatalok iskolázottsága 76,7 73,8 Norvégia (95,3) Szlovákia (91,3) Csehország (90,9) -- -- 83,4
Tudás alkotás
2.1 Állami K+F kiadások (GDP%) 0,69 0,70 Izland (1,37) Finnország (1,03) Svédország (1,02) 0,86 0,89 0,62
2.2 Üzleti K+F kiadások (GDP%) 1,26 1,30 Svédország (2,93) Finnország (2,45) Svájc (1.90) 1,91 2,65 0,36
2.3 Közepes és csúcstechnológiai K+F kiadások aránya -- 89,2 Svédország (93.7) Dánia (93,5) Olaszország (91,1) 90,6 86,8 87,8
2.4 Innovációs tevékenységért állami
támogatásban részesülők aránya N/a N/a Ausztria (19,2) Finnország (18,7) Olaszország (14,8) -- -- 7,3
2.5 Egyetemi K+F kiadások üzleti szektor által finanszírozott része 6,6 6,6 Litvánia (23,9) Belgium (12,7) Dánia (12,5) 4,5 2,7 10,6
Vállalkozási készség
3.1 Cégen belüli innovációs KKV-k N/a N/a Svájc (54,8) Izland (46,5) Ausztria (44,7) -- -- 13,2
3.2 Másokkal együttműködő innovációs KKV-k N/a N/a Magyar- ország (32,9) Ciprus (22,6) Finnország (18,6) -- -- 32,9
3.3 Innovációs költségek aránya (árbevétel %) N/a N/a Svájc (3,48) Anglia (3,35) Málta (3,29) -- -- 0,3
3.4 Induló befektetési tőke aránya (GDP%) -- 0,025 Svédország (0,081) Finnország (0,065) Dánia (0,063) 0072 -- 0,002
3.5 Informatikai kiadások (ICT/GDP%) 6,4 6,3 Svédország (8,7) Görögorsz. (8,6) Málta (8,5) 7,8 8,0 7,1
3.6 KKV-k technológiai fejlesztési aránya/ összes N/a N/a Luxemburg (74) Dánia (65) Svájc (63) -- -- 29,3
Megtérülés - Alkalmazás
4.1 Csúcstechnológiai szolgáltatásban
foglalkoztatottak aránya 3,19 3.49 Svédország (4,85) Izland (4,81) Finnország (4,68) -- -- 3,14
4.2 Csúcstechnológiai termékek export aránya 17,8 17,2 Málta (55,5) Írország (29,9) Luxemburg (29,3) 26,9 22,7 21,7
4.3 Új termékek értékesítési aránya N/a N/a Szlovákia (10,9) Portugália (10,8) Luxemburg (9,1) -- -- 0,8
4.4 Cégnek új, nem piacon új termék értékesítési aránya N/a N/a Dánia (25,6) Németorsz. (23,4) Svájc (20,5) -- -- 2,0
4.5 Közepes és csúcstechnológiai termelésben foglalkoztatottak aránya 6,60 7,10 Dánia (11,04) Izland (8,94) Csehország (8,71) 4,89 7,40 8,27
Szellemi termék
5.1 EU szabadalma/ egymillió lakos 133,6 158,5 Svájc (460,1) Svédország (311,5) Finnország (310,9) 154,5 166,7 18,3
5.2 US szabadalmak/egymillió lakos 59,9 71,3 Svájc (188,3) Svédország (187,4) Finnország (158,6) 301,4 273,9 4,9
5.3 Triad szabadalmak/ egymillió lakos 22,3 36,3 Svájc (110,8) Finnország (94,5) Svédország (91,4) 53,6 92,6 3,3
5.4 Új közösségi védjegy/ egymillió lakos 87,2 100,9 Luxemburg (571,2) Svájc (180,0) Ausztria (158,8) 32.0 11,1 11,4
5.5 Új közösségi terv/ egymillió lakos 84.0 98,9 Dánia (199,1) Svájc (161,2) Németorsz. (147,1) 12, 4 15,1 9,3

A USA eredményei 11 indikátorban jobbak az EU eredményeinél, az EU értékei csak 5 indikátorban jobbak a USA értékeinél. Japán 11 indikátorban teljesít jobban mint az EU, míg az EU csak 4 indikátorban áll Japán előtt.
A rendszer állami szabályozások iránti érzékenységét jelzi, hogy itthon a másokkal együttműködő innováviós kis- és középvállalkozások aránya a legmagasabb EU-értékre, 32,9 %-ra ugrott, ami érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy egy másik felmérés szerint az innovációval foglalkozó kis- és közepes méretű vállalkozások aránya csupán 23 %. Hasonlóan az egyetemi kutatási kiadások vállalkozások által finanszírozott részének a trendje is EU-listavezető és a 41,5 %-os érték közel kétszerese a lista második helyezettjének, akit két tizeddel követ a harmadik. Ugyancsak érdekes, hogy az állami K+F támogatások trendje az EU harmadik helyére került, ami alatt a korábbi visszaesésnek csupán a töredékével javult. Közben a kutatói társadalom a napi gyakotlatában más irányú változásokat észlel. Nehéz eldönteni, hogy hibás adatok, az innovációs járulék befizetésének elkerülése, egyéb trükkök vagy a tényleges fejlődés játszott szerepet az értékek leírt alakulásában.
Innovációs trendek vezetői (2005)
Ráfordítások EU25 EU15 Európai vezetők USA Japán Magyar-ország
1.1 20-29 éves egyetemi végzettség tudósok és mérnökök/ 1000 lakos 9,4. 9,0 Szlovákia (17,9) Olaszország (16,7) Lengyelorsz (16,5) 6,4 2,1 4,1
1.2 25-64 éves egyetemi végzettségűek/ 100 lakos 4,3 3,8 Málta (18,5) Portugália (16,9) Lengyelorsz (14,4) 2,6 6,2 8,9
1.3 Szélessávú internet elérés -- 49,5 Írország (312,3) Luxemburg (122,6) Olaszország (79,2) -- -- --
1.5 Fiatalok iskolázottsága 0,2 1,5 Málta (9,4) Portugália (6,1) Litvánia (4,2) -- -- --

2.1 Állami K+F kiadások (GDP%) 2,2 2,0 Luxemburg (24,0) Ciprus (16,2) Magyarorsz (14,0) 11,9 2,3 14,0
2.2 Üzleti K+F kiadások (GDP%) 1,3 1,4 Ciprus (26.5) Görögország (22.5) Ausztria (12.1) -2,1 10,8 3,4
2.5 Egyetemi K+F kiadások üzleti szektor által finanszírozott része 0,6 0,9 Magyarorsz (41.5) Portugália (23.5) Ciprus (23.3) -12,9 6,8 41,5

3.5 Informatikai kiadások 6,9 -1,3 Lengyelorsz (6,9) Norvégia (4,0) Svájc (2,3) 0,0 8,2 -12,4

4.1Csúcstechnológiai szolgáltatásban Foglalkoztatottak aránya 0,1 1,3 Svájc (9,9) Izland (8,3) Auszria (8,3) -- -- 1,9
4.2 Csúcstechnológiai termékek exportjának aránya -6,3 -6,2 Csehország (22,5) Luxemburg (17,6) Izland (16,1) -4,5 -5,8 1,7
4.5 Közepes és csúcstechnológiai termelésben foglalkoztatottak aránya -2,8 -3,4 Izland (9,9) Szlovákia (8,9) Ciprus (6,7) -4,3 -2,4 - 0,9
Megtérülés - Szellemi termék
5.1 EU szabadalmak 5,3 5,2 Izland (20,2) Málta (20,0) Hollandia (17,7) 3,3 9,9 10,3
5.2 US szabadalmak -- 5,9 Ciprus (37,9) Izland (20,4) Görögorsz. (19,9) -0,1 5,5 7,0
5.3 Triad szabadalmak 1,2 1,0 Ciprus (166,7) Litvánia (62,0) Lettország (28,4) -1,4 2,9 17,3
5.4 Közösségi végjegy 15,6 13,9 Lengyelorsz (525,4) Görögorsz (449,9) Csehország (240,2) -1,9 13,9 198,3

Tíz EU-trend magasabb az USA trendjeinél, de két fontos téren az USA trendje nagyobb (állami K+F támogatás és csúcstechnológia export), 9 indikátorban Japán trendje magasabb, mint az EU-trendek, az EU csak 3 indikátor trendjében jobb Japánnál.
Szektoronkénti innovációs teljesítmény:
A szektoronkénti innovációs teljesitményben Finnország és Németország vezet, Magyarország nem kapott helyezést. A gyógyszeriparunk lehetne esélyes, de azt nem rangsorolták.
Teljes ipar Finnország Németország Belgium
Bányászat Finnország Norvégia Hollandia
Gyártás Finnország Németország Belgium
Élelmiszerek, italok, dohány Belgium Svédország Franciaország
Textil termékek Finnország Németország Belgium
Faipari termékek Németország Finnország Ausztria
Papír, könyv, nyomdaipar Finnország Németország Luxemburg
Vegyipari termékek Ausztria Finnország Belgium
Gumi és műanyag termékek Svédország Ausztria Franciaország
Egyéb ásványi termékek Németország Finnország Svédország
Fémek előállítása Finnország Ausztria Svédország
Fémtermékek előállítása: Finnország Belgium Németország
Gépelk, tartozékok Finnország Németország Hollandia
Elektromos és optikai tartozékok Finnország Belgium Svédország
Szállítóeszközök Németország Finnország Ausztria
Motoros járművek, pótkocsik Németország Finnország Ausztria
Villamos, gáz és vízvezetékek Portugália Hollandia Németország
Szolgáltatások Svédország Finnország Németország
Nagykereskedelem Svédország Finnország Németország
Szállítás, raktározás, kommunikáció Finnország Luxemburg Belgium
Pénzügyi műveletek Portugália Luxemburg Németország
Üzleti szolgáltatások Belgium Németország Görögország
Információs techn. szervíz Görögország Németország Belgium
Információs techn. Gyártás Finnország Belgium Németország
.
Az innovációs igények megismerését célzó európai felmérés szerint a lakosság:
• 11% rajong az innovációért
• 39% érdeklődik az innováció iránt
• 33% közömbös az innováció iránt
• 16% elutasítja az innovációt. Magyarország adatai: 19% – 30% – 44% – 7 %
Az innovációt támogató országokban jobbak az innováció-hasznosítási indikátorok, mint az európai átlag. Fordítva is igaz, az innováció iránt tartózkodók innováció-megtérülési mutatói alacsonyak. Németország és Ausztria jellemzője, hogy az innovációt a vállalkozások támogatják.
Végül nézzük az innovációs módok Magyarországi adatait:
• Stratégiai innovátor: a vállalkozások 4%-a, EU 25 rangsor 13 hely
• Időszakos innovátor 6%-a 17
• Technológia módosító 7%-a 12
• Technológia felhasználó 6%-a 14
• Nem innovatív 77%-a 16
(3. A tudomány és az innováció állami irányításáról)A világ jóléti államaiban működő kormányok nagyvonalúan támogatják és népszerűsítik a tudományos munkát. Tudományos tanácsadó testületeket működtetnek, amelyek az aktuális kormánycélok kidolgozását és megvalósítását hivatottak segíteni. Ügyelnek a tudományos munka, a kutatás-fejlesztés támogatására, az eredmények gyors hasznosítására, a tudás és a szabad szellemi alkotás értékének és vonzerejének megtartására. A testületek lehetnek esetiek vagy állandóak, országonként működhet egy vagy több, a jogosítványuk a javaslattételtől a támogatások elosztásáig, a közpénzen végzett kutatómunka eredményei hasznosításától az alkalmazások kezdeményezéésig, ellenőrzéséig terjedhet, de mentesek a napi feladatoktól. A tanácsok jó működése arra épül, hogy a tanácsok tagjai, az országok legelismertebb tudósai és a sikeres vállalatok volt felső vezetői, nem engedik meg maguknak, hogy silány munkát adjanak ki a kezükből. A javaslatokat a kormány beépíti a gazdaságfejlesztési céljai közé, vagy átdolgozásra visszaadja őket. A fejlett országokban a tudományos munkára épülő kormányzati tanácsadás, gazdasági fejlesztés és a versenyképesség javítása általánosan elfogadott, a pártok álláspontja általában csak a célkitűzésekben tér el. A kormány tudományos tanácsadójának lenni megtisztelő, a tudományos tanács –kormány kapcsolat rendre sikeres megoldásokkal jár.
A tanácsok munkáját elemzések készítése, ajánlások kidolgozása, az elvárt folyamatok működési feltételeire vonatkozó javaslatok, vagy egy–egy feladat megoldási programjának elkészítése, elemzése képezik. Ebben jól kamatoztatható a szakterületek legjobban felkészült és elismert szakembereinek alkotó, feladatmegoldó képessége, akik az átlagnál lényegesen jobb felkészültség birtokában több részlet figyelembevételével képesek az egyes lépések várható gazdasági vagy társadalmi hatásainak elfogadható pontosságú előrejelzésére és a fejlődési irányok, trendek és az újdonságigények felmérésére. Az elkészült javaslatokat az ország alkotmányos rendje szerint a miniszterelnök, a kormány vagy a parlament (részletesen és gyakran annak szakbizottsága) tárgyalja. Az elfogadott célkitűzések megvalósításához szükséges forrásokat a költségvetés vagy egy állandó tudományos, kutatás-fejlesztési célú elkülönített alap biztosítja.
A tudomány kormányzati irányítását vagy felügyeletét minisztérium végzi, amely lehet:
önálló tudományos minisztérium (Dánia, Franciaország, Görögország, Anglia, Kína, Korea, Oroszország)
tárcanélküli minisztériumként működő önálló tudományos hivatal: (Ausztrália, Csehország, Kanada, Szingapúr, Szlovákia, Taiwan)
tudományos és felsőoktatási minisztérium (Bulgária, Észtország, Finnország, Németország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Nagy Británia)
tudományos, oktatási és kulturális minisztérium (Ausztria, Hollandia, Japán, Svédország)
belügyminisztérium (Svájc)
a gazdasági minisztériumnak alárendelt, az innovációs alap feletti döntési jogát alig gyakorló, nagyon gyengén szereplő hivatal (Magyarország).

(Mi történik Magyarországon?) A magyarországi gyakorlat a kétévente változó felügyelettel és kétéves átszervezéseivel egyedülálló a világon. 1990 óta országos műszaki fejlesztés, kutatás-fejlesztés, kutatás és technológia és hasonló nevek alatt a tevékenység állt már tárcanélküli miniszter, az oktatási, a gazdasági, az oktatási, majd ismét a gazdasági tárca irányítása alatt. Közben kétszer született döntés a műszaki-fejlesztési és az innovációs alap létrehozásáról, egyszer a megszüntetéséről. Elfogadták az innovációs törvényt, és átfogalmazták a kormány tudománypolitikai céljait. A kialakult zagyvaságot a hatalmat gyakorlók felkészületlensége, a hatalmon belüli alkuk, és a tudomány támogatására szánt pénzek feletti döntési helyzet eredményezte. Az elmúlt két teljes évben zavaros állapotok uralkodtak a források elosztásában, a támogatások jókora része elég kétes módon fogyott el, hangzatos nevek keretében, amelyet sokszor végtelenül önző, ízléstelen és méltánytalan pénzszerzési akciók kísértek. Kialakult a támogatási döntések egy részének a nyilvánosságot nélkülöző kezelése. Okkal és túl későn menesztették a kutatási és technológiai hivatal alkalmatlan elnökét. A tudományos közvélemény érdeklődéssel várja az új elnök működését és eredményességét.
Az aktuális szlogen szerint a tudomány hajtóerő, kormányprogram a tudás társadalmának építésére. Létrejött a tudományos tanács, megalakult a fejlesztési hivatal, megszületett az innovációs törvény, bevezették az innovációs alapot, de a rossz vezetés miatt félrecsúszott az egész, és a működés a döntésközeli csoportok zsákmányszerzésévé silányult. A tudományos tanácsadó testület súlytalanul vagy alig működik. A korábbi sikeres fejlesztési programok (Széchenyi, NKFP, KMÜFA) megszűntek vagy pénzhiánytól szenvednek (OTKA). A fejlesztési programokat támogató tudományos tanácsadó testületeket (az OTKA kivételével) szétverték, helyüket elfoglalta a saját cégeik, intézményeik, barátaik érdekeit képviselők köre. Végül egy jogállamban szokatlan módon, a pénzügy nem teljesítette befizetési kötelezettségét, sőt maradványkezelés címén zárolta az alap megítélt támogatásai kifizetésre váró részét, mintegy 30 milliárd forintot. A székházát drága bérletre cserélő, hivatal öncélú életet él, az idén már pályázati kiírások is alig jelentek meg. A póruljárt kutatók futnak a pénzük után, az állam a már megítélt, teljesített és elszámolt kifizetéseket is késve teljesíti. Elképzelni is nehéz, hogy hogyan volt képes a hivatal az eddig képződött közel 150 milliárd forint innovációs alap ilyen mértékű elpocsékolására.
Megszületett az új csodaszer, az EU strukturális támogatásait hasznosító, először Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv, amely a „minden pénzt a mieinknek” ötletre épül. A két programban nyolc év alatt temérdek pénzt, közel kilencezer-milliárd forintot kaphat az ország. Az NFT részét már szétosztották, annak felét ki is fizették, aminek a közéletben látható nyoma vagy hatása alig fellelhető. A második program pénzének hasznosítására új szervezetek születtek, nemrég tárcát kapott a felhasználás irányítója és minden hatalmat néhány fős hatalmi kör birtokol. Ezek a saját érdekük képviseletében sikeres emberek eddig nem jeleskedtek az ország gazdasági fejlesztését, a nagy ellátórendszereket, az oktatás, a tudomány támogatását, az életminőség jelentős javítását célzó, közmegegyezésre épülő program megalkotásában, talán a propagandán túl nem is gondolják azt komolyan.
Szép eredményeket mutatnak ezzel szemben a jelentős mértékben saját forrásaikra épülő ágazati (pl. gyógyszeripari) kutatások, jól teljesítenek az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek és több, a közelmúltban hazánkba települt nagyvállalati kutatóintézet. Utóbbiak óvatos, egyre szélesedő együttműködése a magyar kutatói kapacításokkal szép reményekre jogosít. Bíztatóak az akadémiai erőfeszítések az eredmény- és alkalmazáscentrikusabb kutatási folyamatok támogatására. A tudományos infrastruktúra színvonalának, az eredményes kutató-fejlesztésnek és az eredmények hasznosításának kulcsa változatlanul a támogatás mértéke és a tudomány – kormány kapcsolat minősége.

(A magyar gazdaságról)A tudomány infrastrukturája és fejlődése, mint mindenütt a világon, itthon is kölcsönhatásban áll a gazdaság állapotával. Itthon két évtized alatt új gazdasági szerkezet alakult ki, amelynek fő szereplője a külföldi tulajdonú, a közelmúltban települt, nagy részében csúcstechnológiát alkalmazó, többnyire multinacionális vállalati kör. Ezek a vállalkozások élvezik a termékeik és gyártástechnológiájuk előnyein túl a magyar munkaerő és a szinte teljes adómentesség kedvezményeit, és kiválóan prosperálnak. Az állam az adókedvezményekkel lemondott a sikeres vállalkozások költségvetési befizetéseiről, ami egyik oka az államháztartás tartós hiányának. A támogatott vállalatok bővülő szerepvállalása hozhat javulást a kérdésben.
A második csoport a hazai magánvállalati kör, amelyben a jó profillal jó céget alapítók, a jókor jó helyen állók, és az állami vagyont privatizálók találhatók. Nagy részük jól működik, rendesen adózik. Más a kép az állami vagyont privatizált, volt vezetői körből jöttekkel, akik a költségvetés és a közvagyon svédasztalszerű kezelésében kiválóak. Ez a kör a hatalmon lévő politikai vezetéssel összefonódva érvényesíti érdekeit. Nehéz megbecsülni, hogy működésük a költségvetésből vagy a közvagyonból visz vagy hoz. A harmadik a családi gazdaságok és a kisvállalkozások köre, amely az EU hasonló, gazdasági szerkezetű országaiban a legerősebb húzó és teherviselő ágazat. Magyarországon a balos kormányzás idején az ellenséges kezelés miatt a túlélésükért küzdenek. Az állami tulajdon elfogyott, alig játszik szerepet. Szólni kell még a szürkének nevezett, az állami adózást kikerülő gazdaságról, és a mindenhová beszivárgó korrupcióról, melynek évi mértéke a nemzeti jövedelem harmada – negyede lehet. Ők élik a világukat, kiváló pozícióik és összeköttetéseik révén eddig mindent büntetlenül megúsztak.
A 2007. évi költségvetés 6.670 milliárd bevételt és 8.322 milliárd kiadást jelez, tehát naptári naponként 4,5, munkanaponként 6,75 milliárd forint hitelt kell felvenni a csőd elkerüléséhez. A drága megélhetés, az óriási adósságállomány, az alig fejlődő adózó gazdaság, a kamatok és infláció miatt az országban megtermelt haszon nagy része a támogatott külföldiekhez kerül. A hitelkamat és az adómentes vállakozások nyereségexportja évi 1200-1200 milliárd forint, azaz másfélezer milliárd forint a veszteség. A közpénz, a közbeszerzések „laza” kezelése, a feketegazdaság okozta kár mértéke is erre a nagyságrendre becsülhető. A hibás gazdaságpolitika tehát a költségvetés bevételének felére rúgó, egyre növekvő kárt okoz. A tartós fejlődés elindításához itt mielőbbi lépések szükségesek.
A gazdaságirányítási hibák: az évtizedek óta tartó megszorítások, a külföldi vállalkozások túlzott kedvezményei, a hatalom érdekkörének a törvényességet átlépő határtalan támogatása, a szürkegazdaság, a korrupció tűrése vagy az azzal való összefonódás, a kisvállalkozások és a családi gazdaságok túladóztatása, a lakossági megélhetési költségek állandó emelése, a millió munkanélküli ellátása eredményezte a növekvő költségvetési hiányt és a drámai eladósodást, sokak nehéz életkörülményeit és a tudományos infrastruktúra romló állapotát. A hozzáértés és a koncepcióhiány miatt a kormány megoldáskeresése eddig nem vezetett eredményre, ígéretek, a propaganda és a szellemi prés uralkodik, ami nem sok jót ígér a jövőre, mert magától az állami jövedelmet növelő gazdaság fejlődése nem indul be. Az adómentes cégek gyors fejlődése, az exportjuk növekedése szépen javítja a gazdaságstatisztikai adatokat, de ettől nem lesz több a költségvetés bevétele. Az állam csak a lakossági és vállalkozási terhek növelésével enyhítheti a pénz hiányát, aminek látszanak a korlátai. Az állami vagyon elfogytával, amint a nagyobb koalíciós formátum sajátjait cserbenhagyva beleolvad a kisebbe, minden lehetséges. Pénzéhes reformerek fedezet nélküli, százmilliárdos költségvetési tételekbe, gigantikus kulturális és sportrendezvényekbe, kétes beruházásokba vihetik az országot. Lerabolhatják az összes elérhető forrást, kifoszthatják a földvagyont és a közbeszerzéseket. Jó biztosítás címén elvihetik a tb-alapot, a nyugdíjalaphoz hasonló pénzhiányt okozva. A sokat emlegetett EU-pénz sem ígér sok jót, ha azt a kormányközeli formációk hasonló arányban élik fel, mint az állami megrendeléseket, a közbeszerzéseket és a Nemzeti Fejlesztési Tervet. A gazdaság jövedelemtermelő és versenyképességét, a tudomány eredményességét, az életminőség javítását sem javítja a forráskivonás, a vállalkozások és a közellátás állandó korlátozása.
Kedvező változást csak a megszorításokból a fejlődési pályára állás, a gazdasági fejlődés élénkítése, a jól működő szektorok és sikeres ágazatok működésének további támogatása mellett a kis és középvállalkozások, a családi gazdaságok megerősítése és fejlesztése, a piacon kelendő újdonságok megjelenése, és az EU-források közcélú hasznosítása hozhat. Ma nincs más tartalék Magyarországon, amire építve az állami bevételeket, a termékforgalmat, a foglalkoztatást és az életminőséget rövid idő alatt és egyszerre kedvezően lehet fejleszteni. A regnáló kormány valamilyen okból képtelen a megszorítások helyett a fejlesztésre váltani, ezért eddig nem is tudta kivezetni az országot a terhekbe beragadt állapotából.
Elindíthatja a fejlődést, ha a családi gazdaságok egy–kétéves működési költségeit egy célirányos finanszírozási konstrukció keretében (hitel, támogatás) részben az állam biztosítja. A szövetkezeti alapon szerveződő családi gazdaságok termékeit önkormányzati tulajdonú bolthálózat értékesíthetné, ahová a termelő közvetlenül szállít, mert a nagy áruházak nem veszik a hazai árút. A többit szakcégek a hagyományos úton felvásárolhatják, értékesíthetik.
A képződő és feldolgozott fölösleget segélyezésre lehet fordítani. A kis és közepes méretű vállalatok működéséhez a szükséges tőkét egy kellő forrással rendelkező folyamatosan működő pályázat tudja biztosítani. Kiemelt támogatást érdemelnek a sikeres új termékek, az új kutatás-fejlesztési eredmények alkalmazása és azok hasznosítására alakuló új vállakozások.
A vidéki településeken helyre kellene állítani a közellátás intézményeit, amelyek működtetése részben a település vállalkozói, a modern közmunkaprogram pedig a hátrányos helyzetük miatt kevés munkaeséllyel rendelkezők számára nyújthat munkaalkalmat. A panellprogramban is el lehet kezdeni a lejárt szavatosságú épületek kiváltását alacsonyabb épületekben tágas, modern lakások és felújított falusi porták cserelakásként való kínálatával. Ha az új programok a kívánt szintre bővítik a foglalkoztatottak számát, a szereplők fizetik az indokolt mértékű és alacsony adóikat, mérséklik a költségvetési pénz pazarlását, kiiktatják a lánckereskedelmet, a közéletet is behálózó feketegazdaságot, akkor a kívánt szintre nőnek az állami bevételek, és javítható a lakosság életminősége. Elsőként a kormány pazarlását és a kormányközeli klientúra trükkös, etikátlan és nagyon sok kárt okozó folyamatos gazdagodási akcióit kellene korlátozni, majd megszüntetni.
A vállalkozásokat és a lakosságot terhelő új adók bevezetése helyett egy átfogó és támogatott nemzeti fejlesztési terv kidolgozása szükséges, amelyet megvalósító kormányprogram a gazdaság fejlesztésére hasznosítja a forrásokat, a lakosság munkaképességét, a tudomány és a kutatás-fejlesztés új eredményeit. Mert az igazi kérdés az, hogy hoszabb távon a jóléti skandináv vagy a kaotikus palesztín model felé halad az ország. A program innovációt, a tudomány infrastruktúráját érintő elemei a ma is élő jó megoldásokon túl a következők lehetnek:
a tudományos költségvetés a GDP 1,5, majd 2 %-os szintre bővítése,
a műszaki, természettudományi diplomások arányának, képzési színvonaluk javítása,
az egyetemi kutatások rendszerszerű támogatása,
átlátható, kiszámítható, értékalapú, etikus és tárgyilagos kutatás-fejlesztés támogatási rendszer visszaállítása,
a családi gazdaságok, kis és közepes méretű vállalkozások működésének, technológiai fejlesztéseinek támogatása,
az újdonságok alkalmazásának és az új eredméyek hasznosításának támogatása.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969