2013. I-VI
 

A reklámspot-diktatúra vége Mexikóban
Joelle Stolz

Új fejezet kezdődik a világ egyik legdrágább demokráciája, a mexikói életében. A Szenátus után két nappal, szeptember 15-én, a Képviselőház is megszavazta azt a reformot, amely véget vet a fizetett politikai hirdetésekkel való visszaéléseknek a választási kampányban. A mexikói politikai elit ezegyszer egységesen lépett fel, hogy kiszabadulhasson a „spotdiktatúra” legfőbb haszonélvezői, a nagy kereskedelmi rádiók és televíziók gyámsága alól.
A képviselők ezzel egy, az Egyesült Államokból importált rendszernek vetettek véget – ott a legvastagabb pénztárcájú jelöltek vásárolják maguknak a legtöbb adásidőt, és megengedett az ellenféllel szembeni negatív kampány – hogy a Franciaországban és Latin-Amerika más országaiban elfogadott szabályok felé közelítsék a hazai szabályozást.
Ezentúl a pártoknak a Szövetségi Választási Intézet rostáján kell keresztül menniük. Ennek lesz a feladata, hogy ellenőrizze a hirdetéseket, és hogy igazságosan elossza azt a 18 percnyi adásidőt, amelyet a magán- és közcsatornák egyöntetűen kötelesek lesznek minden este, 6 óra és éjfél között biztosítani a jelölteknek.
A legnézettebb műsorsáv eme „megcsapolásáért” cserébe a választási kampány időtartama 6-ról 3 hónapra csökken az elnökválasztás, és 6 hónapról 45 napra a törvényhozói választások előtt. Ez persze nem csillapította le az audiovizuális tartalmak 90 százalékát előállító és a reklámok 58 százalékát lefölöző két magántelevízióból álló „duopólium”, a Televisa-TV Azteca haragját: a két csatorna óriási pénzesőtől eshet el emiatt a törvény miatt. A 2006. évi köztársaságielnök- és törvényhozói választásokon csak reklámspotokon 245 millió dollárt kasszíroztak!
A törvényhozók megfélemlítése érdekében a két csatorna az elmúlt napokban példa nélkül álló erőszakos lejárató kampányba kezdtek: a legkedveltebb médiaszereplőiket dobták be, akik „pártokráciáról”, a szovjet módszerek visszatértéről, sőt a „szólásszabadság” elleni merényletről kezdtek beszélni a médiában. Azt is követelik, hogy népszavazást rendezzenek az alkotmány módosításáról.
Márpedig az új választási törvény, melyet a szövetségi gyűlés többségének még jóvá kell hagynia, válaszul született az elnöki pozícióért a bal- és a jobboldal között a múlt évben vívott kegyetlen választási csata során elkövetett számos visszaélésre. Néhány nappal a választás előtt például a mexikói munkáltatók egy olyan reklámspot-sorozatot terjesztettek a televízióban, amely a baloldal jelöltjéről, Lopez Obradorról azt állította, hogy győzelme „veszélyt jelentene” hazájára.
De még a győztes jobboldal is szenved az elektronikus sajtó moguljainak túlhatalmától: vétót emeltek például az elnök, Felipe Calderon által kinevezett új kormány néhány tagjára. Santiago Creel, a konzervatív frakció koordinátora a Szenátusban úgy véli: „a reform megvonja a pénzhatalom határait a politikai kampányokban”, „annak a pénzhatalomnak a határait, mondja, amely megrontotta az elektronikus média, a pártok és a jelöltek közötti kapcsolatokat”. Attól való félelmében különben, hogy a duopólium megvonja a bizalmat tőle, a parlament 2006-ban egy a Televisa és a TV Azteca jogászai által összeállított, és ezek hatalmát tovább növelő törvénytervezetet fogadott el. Ezt a törvényt azonban az Alkotmánybíróság május végén érvénytelenítette.
Az igazságszolgáltatás után tehát most a törvényhozás is fellázadt a média urai ellen. „A Televisa vazallusainak lázadása ez.” – írja a baloldali történész Porfirio Muñoz Ledo – „de egyúttal látlelet a 2006-os választás anomáliáiról is” – teszi hozzá.

(le Monde)


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969