2013. I-VI
 

Közelebb az olvasás és értékrend összefüggéseinek felderítéséhez
Nagy Attila

Dolgozatunkat egy átfogó, a 18 év feletti lakosságra vonatkozó, országosan reprezentatív olvasásszociológiai kutatás összegző, lezáró elemeként adjuk közre. A részletek iránt érdeklődők figyelmét a Magyar Tudomány és a Könyvtári Figyelő című folyóiratok megfelelő számaira irányítjuk.
A TÁRKI és az Országos Széchényi Könyvtár közös kutatásának adatai nyomán sokkal jobban értjük például a PISA vizsgálatok ránk nézve lehangoló elemeit. Hiszen itt a felnőttek társadalmáról derül ki, hogy míg 1964-ben a felnőtt népesség 60%-a mondta magáról, hogy évente legalább 1 könyvet elolvas, addig 2005 őszére ez az arány 40%-ra csökkent. Ugyanezen 4 évtized alatt a sajtót rendszeresen olvasók nagyságrendje, némileg visszafogottabb mértékben, de hasonló irányban változott. (Napilapok: 60% – 43%, hetilapok: 37% – 22%, folyóiratok: 23% – 15%. Mindezen adatok kizárólag a saját bevalláson, s nem a megfigyelt tényeken alapulnak!) A 40 évvel korábbi kutatás adatai nyomán a felnőttek hatodát (18%) tudhattuk könyvtárhasználónak, de a „mindent átfogó fejlődés” eredményeként 2005-ben már csupán 11,5%-ról mondhatjuk ugyanezt.
Teljesen jogos a reflexesen kiváltódó ellenvetés: itt van a számítógép, az Internet! Természetesen igen terjedelmes, adatokkal illusztrált dolgozatokban mutathatnánk be ezen eszközök, a nyomtatott és az elektronikus írásformák használatának sokszálú összefüggéseit. Például a soha könyvtárba még be nem iratkozottak döntő többsége, 83 százaléka internetezni sem szokott, s ugyanekkor (2005) az egy időben, több könyvtárban is bejegyzett olvasóként számon tartott kérdezettjeink 86 százaléka vallotta magát több, kevesebb rendszerességgel internetezőnek. A csupán egy könyvtárban regisztráltak esetében 74% a két sajátos kulturális eszközt, intézményrendszert egyszerre igénybe vevők, működtetők nagyságrendje. A két tevékenység mind kifejezettebb összefonódást mutat. (Lásd az úgynevezett information literacy = információs jártasság összetett kérdéskörét, mely a jó szövegértést, a könyvtár- és számítógép-használati ismeretek, készségek együttes meglétét feltételezi!)
Vagyis adataink nyomán egyértelműen kirajzolódik egy az egyes társadalmi rétegeket mind jobban elválasztó, gyorsuló mértékben növekvő, kulturális szakadék, miután a kisebbség oldalán az előnyök összegződése (az olvasás, a számítógép- és könyvtárhasználat), míg a többség oldalán a jelzett kulturális eszközök halmozott mértékű hiánya, azok használatának egyre határozottabb „megtagadása” regisztrálható.
Mindezek után itt csupán kutatásunk utolsó elemét, az értékrend és az olvasói ízlés közelebbi összefüggéseinek taglalását tárjuk a Valóság közönsége elé.
Legutóbbi, Olvasás és értékrend című írásunkban a nyilvánvalóan rendkívül sokszálú összefüggésrendszerből csupán két elem kiválasztására, vizsgálatára volt módunk. Nevezetesen a vallásosság és a pártpreferenciák felől vehettük szemügyre az olvasmányválasztás minőségi oldalát. Az ismétléseket elkerülendő nem foglaljuk össze az ott leírtakat, inkább biztatjuk az olvasót, esetleges kíváncsiságát ugyanezen folyóirat ez évi első számában néhány táblázat, vagy csupán az „Összegzés” kezdetű, az irodalomjegyzék előtti, utolsó oldal fellapozására, elmélyült elemzésére. Átkötésként egyetlen bekezdéssel mégis hadd utaljunk az előzmények magvára!
Az egyházias módon vallásosak valamint a Fidesz-szavazók válaszainak elemzése, értelmezése nyomán bizonyos, nem szignifikáns, ám mégis tendenciaszerű eltéréseket találtunk a kérdőívünkben szereplő egyéb kategóriákhoz sorolhatók reakcióival szemben. Egyúttal nyomatékosítjuk, hogy a fentiek mellett látványosan és váltva alkotják az élmezőnyt az öntudatosan nem vallásosak és az egyház tanításait követők, (például a többséget alkotó, maguk módján vallásosakkal szemben), miközben néhány ponton pedig – az ebben a mintában is alacsony elemszámmal képviselt – bizonytalankodók, kételkedők pedig meglepően igényesnek és aktívnak bizonyulnak. Kifejezetten ezen eltérések mélyebb megértését, „nagyítását” szolgálják a következő adatsorok, táblázatok, illetve a kapcsolódó értelmezések.
Előző írásunktól eltérően éppen a háttérváltozók erejének láthatóbbá tétele érdekében, most nem választjuk mereven szét a vallás és a pártpreferenciák tematikáját, hanem a nemek és az életkor mentén mindig párhuzamosan vetjük egybe a legutóbbi olvasmányok stílusát mind a vallással, mind az alapvető politikai attitűdökkel, pontosabban a két legnagyobb pártra adandó szavazatokkal. („Ha most vasárnap parlamenti választások lennének (és esetleg mégis elmenne szavazni), akkor Ön melyik pártra szavazna?”).
Első lépésként idézzük fel a legfontosabbnak tűnő változási tendenciákat
Mennyire vallásos Ön?
(A válaszok megoszlása a kérdezettek százalékában)
1987 1991 2005
Vallásos vagyok a magam módján 46 53 55
Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem 13 16 12
Összesen 59 69 67


Amíg az intézményhez kötődő vallásosság stagnál, aközben a maga módján vallásosak részaránya egyértelműen növekedett. Vagyis az 1989-et követő vallásszabadság nem hozta meg a vallásos élet robbanásszerű megújulását, de a vélemény-nyilvánításban mégis bátrabban megjelenhetnek az egyházi kötődések indirektebb, lazább formái. („Vallásos vagyok a magam módján.”)
Ugyanakkor tudós kollégáink alapos elemzése nyomán tudhatjuk, hogy az egyház tanításait követők látszólag azonos nagyságrendű (12-13%-os) csoportjain belül egy jelentős mértékű életkori átstrukturálódás zajlik. Nevezetesen az egyházias vallásosság a városi, fiatalabb rétegekben növekszik. (Ez utóbbi tény hátterében feltétlenül ott kell látnunk a felekezeti iskolák utánpótlást szolgáltató jelentőségét.)
Másrészt az 1950-es években szocializálódott, ma már idősebb korosztályokban pedig csökken az önmagukat ugyanezen kategóriába sorolók nagyságrendje.
Férfiak és nők
Legyen egyértelmű! Az előttünk álló lapokon mindig 3 dimenziós táblázatokat mutatunk be, miközben a korábbi alapmegoszlásokra éppen csak néhány szavas emlékeztetőkkel térünk vissza. Az utolsó olvasmányokat megnevező, tehát valódi könyvolvasónak minősülő, mi több még a vallásosság kérdésre is válaszolók alapmegoszlása feltűnő aszimmetriát mutat. Hiszen 581 férfi és 821 nő válaszait szálazzuk a következőkben. Már önmagában, egyébként a hétköznapi életből ugyancsak jól ismert „aránytalanság” (kik és miért vannak többen a templomban, a színházban, operában, hangversenyen, múzeumban, könyvesboltban, könyvtárban?), megérne egy nagyszabású úgynevezett „gender role”, azaz a kultúrával kapcsolatos, nemi szerepekhez kötődő tevékenység kötegek együttes, intenzív kutatását.
Az utolsó olvasmányok stílusa nemenként és a vallásos attitűd
(A válaszolók száma, illetve oszloponkénti százalékos megoszlás)

Stílus Nem vallásos Nem tudja A maga módján v. Egyháziasan
vallásos Összesen
férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő
Nem olvas,
Fő:
13 9 0 0 15 19 1 5 29 33
%: 6,34 3,96 0,00 0,00 5,07 4,14 1,64 4,42 4,99 4,02
Romantika (XIX. sz.):
V. Hugo, Jókai, Bronte.
Fő 5 6 2 1 6 20 1 7 14 34
% 2,44 2,64 10,53 4,55 2,03 4,36 1,64 6,19 2,41 4,14
Realista (XIX. sz. és ko-rábbi): Balzac, Tolsztoj,
Fő: 8 12 2 1 13 27 8 13 31 53
%: 3,90 5,29 10,53 4,55 4,39 5,88 13,11 11,50 5,34 6,46
XX. sz. realista: Móricz, Molnár F. Tamási Á.:
Fő 33 45 2 6 46 94 18 24 99 169
%: 16,10 19,82 10,53 27,27 15,54 20,48 29,51 21,24 17,04 20,58
(Értékes) modern: Bulgakov, Ady, Bodor Á. Fő: 13 10 3 2 12 12 2 6 30 30
%: 6,34 4,41 15,79 9,09 4,05 2,61 3,28 5,31 5,16 3,65
Szórakoztató lektűr, best-seller, Cook, King, Steel.
Fő: 70 93 2 7 90 177 11 25 173 302
%: 34,15 40,97 10,53 31,82 30,41 38,56 18,03 22,12 29,78 36,78
Ismeretterjesztés, útleírás, emlékirat
Fő 36 29 3 2 66 62 11 16 116 109
% 17,56 12,78 15,79 9,09 22,30 13,51 18,03 14,16 19,97 13,28
Szakkönyv, tudományos
Fő 18 12 4 2 33 13 8 6 63 33
%: 8,78 5,29 21,05 9,09 11,15 2,83 13,11 5,31 10,84 4,02
Vallásos irodalom: Biblia, egyéb
Fő: 0 0 0 0 4 6 1 8 5 14
%: 0 0 0 0 1,35 1,31 1,64 7,08 0,86 1,71
Áltudomány: Nemere, életmód, ezotéria
Fő: 9 11 1 1 11 29 0 3 21 44
%: 4,39 4,85 5,26 4,55 3,72 6,32 0 2,65 3,61 5,36
Összesen
Fő 205 227 19 22 296 459 61 113 581 821
% 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100


Az eltérő tipográfiával az adatkezelést, az értelmezést kívántuk segíteni. A félkövér számsorok mindenütt az adott cellába került válaszok abszolút számát jelzik, az alattuk lévő dőlt számok pedig az oszloponként számolt százalékos megoszlást jelenítik meg. A már bevezetőben emlegetett női többség közelebbi tartalmát nem egyszerűen a könyvolvasás nőiesebb mivolta, hanem ráadásul a vallásos érzületet kifejezők (a maga módján + az egyház tanításait követők) radikálisan női dominanciája, illetve e két tényező összeadódása fejezi ki a legpontosabban. Utóbbi mondatunk „aranyfedezetének” ellenőrzéséhez elegendő csupán táblázatunk utolsó sorának figyelmes átnézése.
Haladjunk oszloponként! Az öntudatosan nem vallásosak egyetlen kategóriában mutatnak kiemelkedő, mindenkit megelőző eredményt: az ide tartozó nők 41 százaléka a lektűr kategóriából választotta utolsó olvasmányait. Szemben az egyháziasan vallásos nők 22%-os képviseletével! (Ugyancsak figyelemre méltó az említett kategóriák férfiaitól származó adatainak egybevetése is: 34% kontra 18%.)
Kissé árnyaltabb, de a válaszolók jóval alacsonyabb száma miatt egyúttal sokkal bizonytalanabb összképet mutatnak magukról a határozatlanok, a keresők. (Tudniillik nem tudják magukról megmondani, hogy vallásosak vagy sem!) Az ebben az oszlopban szereplő férfiak 11%-a a romantikát, 16% a kortárs értékes szépirodalmat, továbbá 21% a szakkönyveket, tudományos műveket részesítette előnyben. De a jelzett százalékos arányok mögött mindössze 2, 3 vagy éppen 4 megkérdezett személy van! Egyszerűen túlságosan kevés az elemszám egy határozott tendencia megfogalmazásához. Marad „a lehet, a talán, a sejthetően” kezdetű mondatok bizonytalansága. (No és a jóval nagyobb mintán végezhető, tehát megbízhatóbb következtetésekre jutó, majdani vizsgálatok reménye.)
Amint azt már korábban jeleztük, az 55%-os többséget képviselő, maguk módján vallásosak szinte szükségképpen az átlagot jelenítik meg. Ellentétben az egyháziasan vallásos csoporttal, ahol a leglátványosabb a tartózkodás a kortárs lektűr olvasásától, valamint kisebb részben az áltudományos könyvek kedvelésétől.
Ugyanezen csoportból leginkább férfiak említik a XX. századi realista, klasszikus alkotásokat (29,51%) valamint a szakkönyveket (13,11%), míg a hölgyek a vallásos művek (7,81%) olvasásában jeleskednek.
Tehát jól érzékelhetően eltérő férfias és nőies profilok, de egy határozott, a tradicionális és racionális értékekhez, s egyúttal a transzcendenciához kötődő értékrendszer körvonalai. Mindez az egyház tanításainak követéséről szóbeli tanúbizonyságot tevők oldalán.
Az utolsó olvasmányok stílusa nemenként és a pártpreferenciák
(A válaszolók száma, illetve oszloponkénti százalékos megoszlás)

MSZP FIDESZ
férfi nő férfi nő
Nem olvas, ill. olvas, de nincs megnevezett olvasmány fő 10 7 6 6
% 6,80 3,18 3,80 2,43
Romantikus (XIX. sz.): V. Hugo, Jókai, Bronte fő 5 12 4 10
% 3,40 5,45 2,53 4,05
Realista (XIX. sz. és korábbi): Balzac, Tolsztoj, Dickens, V fő 9 13 4 14
% 6,12 5,91 2,53 5,67
XX. sz. realista: Móricz, Molnár F. Tamási Á. fő 25 51 33 55
% 17,01 23,18 20,89 22,27
(Értékes) modern: Bulgakov, Ady, Bodor Ádám, fő 3 1 9 8
% 2,04 0,45 5,70 3,24
Szórakoztató (lektűr, bestseller stb.): Cook, King, Steel, L fő 52 80 49 93
% 35,37 36,36 31,01 37,65
Ismeretterjesztő, útleírás, emlékirat, stb. fő 20 34 32 34
% 13,61 15,45 20,25 13,77
Szakkönyv, tudományos fő 17 4 16 10
% 11,56 1,82 10,13 4,05
Vallásos irodalom: Biblia és egyéb, fő 1 2 3 4
% 0,68 0,91 1,90 1,62
Áltudomány: Nemere, életmód, ezotéria fő 5 16 2 13
% 3,40 7,27 1,27 5,26
Összesen fő 147 220 158 247
100 100 100 100

Az adatok értelmezése előtt ismételten utalnunk kell legutóbbi közleményünkre , különösen az abban közölt adatok egyikére, miszerint a kérdezés időpontjában (2005. szept. 16 - okt. 15.), a felnőtt népesség 29,35%-a vallotta magát Fidesz, 24,60%-a pedig MSZP szavazónak. Továbbá világossá kell tennünk, hogy a százalékszámítás alapja minden esetben a válaszolók oszloponkénti összessége. Vagyis a fenti esetben a könyvolvasásra igennel válaszolók közül is csupán az adott párt választását ugyancsak nyíltan vállalók reakciói olvashatók le táblázatunkból.
Nyomban külön magyarázatot igényel az első sor. Ide azok kerültek, akik magukat könyvet olvasónak minősítették ugyan (ti. az utóbbi 12 hónapban legalább 1 könyvet elolvasott), de a nyomban következő ellenőrző kérdésre (A legutóbb olvasott könyv?), teljes tanácstalansággal, vagy egyértelműen helytelen válasszal (például: Kiskegyed, CKM stb.) reagáltak. Amint az jól látható, ebben a sorban félreérthetetlenül az MSZP szavazó férfiak 6,8%-os nagyságrendje kiugróan vezeti a mezőnyt. Talán az ő kategóriájukban legerősebb, vagy legkönnyebben tetten érhető az – egyébként mindenütt meglévő, de eltérő mértékű – akaratlan szépítési tendencia. (Lásd az úgynevezett hazugság faktort, vagy szakszerűbben, az elvárásoknak eleget tenni akarás, tehát a társadalmi kívánatosság tendenciájának megjelenését!)
A XIX. századi és a korábbi klasszikusok olvasói között az MSZP-szimpátiát vállaló férfiak egyértelműen megelőzik a hasonló típusú könyveket említő, Fideszes rokonszenvvel jellemezhető férfiakat: 6,12% – 2,53%. (De csak őket!) A XX. század klasszikusainál (MSZP: 17,01% – Fidesz: 20,89%), valamint az ismeretterjesztő művek (MSZP: 13,61 – Fidesz: 20.25%) kedvelésénél már egyértelműen a Fideszre szavazó férfiak kerülnek az élre, majd ez a fölény a kortárs, esztétikailag értékes irodalom kedvelésében már mindkét nem esetében a Fideszt választók javára billenti a mérleget (MSZP: 2,49% – Fidesz: 8,94%). Ugyanakkor itt és a szintén azonos tendenciát jelző vallásos irodalom esetében még kifejezettebben figyelmeztetnünk kell az alacsony abszolút számokra.
Tehát ceterum censeo, itt ugyancsak azonos módszerű, de nagyobb elemszámú, megismételt vizsgálatokra lesz szükségünk, ha valóban mélyebben szeretnénk megérteni az itt felsejlő összefüggéseket! Mondjuk, írjuk immár sokadszor, de bizonyára nem utoljára.
Végül egyértelművé kell tennünk, hogy a szórakoztató irodalom „pártsemleges”, de kissé nőies dominanciájú, míg a szakkönyvek keresettsége politikailag kiegyenlített, kifejezetten férfias gesztus, ahol érdekes módon a Fideszes hölgyek jelenléte egy árnyalattal érzékelhetőbb.
Említésre érdemes még az áltudományos könyvek olvasottságára vonatkozó adatsorunk, mert nem túl erős, de mégis összességében érzékelhető az MSZP-és, azon belül pedig egy kifejezett nőies fölény. (Összesen MSZP = 10,67% kontra Fidesz = 6,53!)

(Korcsoportok) A korcsoportonkénti részletes, hiteles adatbemutatás és elemzés meghaladja a folyóiratcikk terjedelmi kereteit. Tessék belegondolni! Csak az alábbi táblázatunk 2 korcsoport (18-29 + 30-39) összevonása után állt elő. További összevonások nyomán rendelkezünk még a 40-59 évesek, valamint a 60 év felettiek, összesen tehát 3 táblázattal. (Melyeket eredetileg összesen hat darab, a jelzett dekádokat tartalmazó adathalmazból sűrítettünk.) A gondosan elvégzett matematikai próbák eredménye szerint egyedül ez a táblázatunk mutat szignifikáns eltéréseket. Tehát a legkevésbé sem önkényesen született döntésünk ennek közléséről.
A részletes értelmezés előtt kénytelenek vagyunk előző írásunk legfontosabb megállapításainak néhány elemét felidézni. Miszerint a négy lehetséges kategóriába sorolt olvasóink két csoportja – az öntudatosan nem vallásosak és az egyház tanításait követők – a teljes mintát tekintve rendszeresen szoros küzdelemben, „váltakozva végeznek az első helyen”. Vagyis bizonyos rangsorokban a nem vallásosak, máskor pedig az egyházias módon istenhívők érnek el némileg jobb eredményeket. S a legnagyobb létszámú, a „maguk módján vallásos” önbesorolást vállalók csapata rendszerint az országos átlaggal egybeeső módon válaszolt.
Szociológiailag kifejezetten izgalmas a bizonytalanok, (a „Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem” állítást választók) sajnálatosan alacsony létszámú csoportja. 43 fő a 3674 válaszolót tartalmazó mintából! Ennek következtében csupán annak jelzésére szorítkozunk, hogy többségük (43-ból 30-an) a legfiatalabb korosztályhoz tartozik, de válaszaik mélyebb értelmezésétől kénytelenek vagyunk a fentiek miatt eltekinteni.

Az utolsó olvasmány stílusa, vallás a 18-39 évesek korcsoportjában
(A válaszolók száma, illetve oszloponkénti százalékos megoszlás)

Nem vallásos Nem
tudja A maga
módján Egyházias Összesen
Nem olvas, ill. olvas, de nincs megnevezett olvasmány fő 11 0 10 2 23
% 5,12 0,00 3,22 3,92 3,79
Romantikus (XIX. sz.): V. Hugo, Jókai, Bronte fő 2 2 8 2 14
% 0,93 6,67 2,57 3,92 2,31
Realista, klasszikus (XIX. sz. és korábbi): Balzac, Tolsztoj, Dickens, fő 16 2 15 10 43
% 7,44 6,67 4,82 19,61 7,08
XX. sz. realista: Móricz, Molnár F. Tamási Á. fő 37 3 52 8 100
% 17,21 10,00 16,72 15,69 16,47
(Értékes) modern: Bulgakov, Ady, Bodor Ádám, fő 15 6 14 2 37
% 6,98 20,00 4,50 3,92 6,10
Szórakoztató (lektűr, bestseller stb.): Cook, King, Steel, L fő 79 8 136 12 235
% 36,74 26,67 43,73 23,53 38,71
Ism. terj.: útleírás, emlékirat, stb. fő 28 4 42 6 80
% 13,02 13,33 13,50 11,76 13,18
Szakkönyv, tudományos fő 17 4 13 6 40
% 7,91 13,33 4,18 11,76 6,59
Vallásos irodalom: Biblia és egyéb, fő 0 0 2 2 4
% 0,00 0,00 0,64 3,92 0,66
Áltudomány: Nemere, életmód, ezotéria fő 10 1 19 1 31
% 4,65 3,33 6,11 1,96 5,11
Összesen fő 215 30 311 51 607
% 100 100 100 100 100

Hol is vannak a jelentős különbségek? Már a romantika keresettségében is felfedezhető, de igazán a XIX. századi és korábbi klasszikusok, realisták kategóriája mentén válik meggyőzővé a tendencia: 7,44%-os nem vallásos válasz áll szemben a 19,61%-os egyháziasan vallásosak arányával. Ellenkező előjelű, de értelmezési szinten azonos jelentésű a direkt szórakoztató művek kedvelése: nem vallásos = 36,74% kontra, az egyház tanításait követők = 23,53%! Vagyis a klasszikusok vonzása csaknem háromszor erősebb, a direkt szórakoztatásé pedig jó harmadával gyengébb az egyháziasan vallásos fiatalabb (18-39 éves) korosztályban.
Hasonló ellentétpárra bukkanunk, ha a szakkönyvek (nem vallásos = 7,91% – egyházias gondolkodású = 11,76%) és az áltudományos művek említési arányait vetjük össze (nem vallásos = 4,65% – egyháziasan vallásos = 1,96%). Tehát a kiemelt négy kategória mentén igényesebben válogatónak tűnnek az egyházuk tanításait követők az öntudatosan nem vallásosakkal szemben. Vagyis, ami a teljes minta vizsgálatakor még esetlegesnek tűnt, az ebben a 18-39 évesek korosztályában összefüggő tendenciaként jelenik meg!
Az egyik oldalon netán feltámadó önelégültség megelőzése érdekében egy gyengébb, ám mégis ellentétes irányú tendenciára kötelességünk figyelmeztetni. Nevezetesen a kortárs értékes irodalom rendkívül alacsony szintű kedvelése mentén, kizárólag ebben a korcsoportban a nem vallásosak alig érzékelhetően, de mégis magasabb aránnyal szerepelnek. (Nem vallásos = 6,98% – egyháziasan vallásos: = 3,92%.) Sportnyelven talán megengedhető lenne egy 5:1-es eredményhirdetés. Vagyis a vizsgált korosztályban meglehetős egyértelműséggel kirajzolódik egy összefüggés az esztétikai igényesség és az egyháziasan vallásos attitűd között.

Az utolsó olvasmány stílusa, pártválasztás a 18-39 évesek korcsoportjában
(A válaszolók száma, illetve oszloponkénti százalékos megoszlás)
MSZP, Fidesz,
Nem olvas, ill. olvas, de nincs megnevezett olvasmány fő 4 7
% 3,67 3,30
Romantikus (XIX. sz.): V. Hugo, Jókai, Bronte fő 3 4
% 2,75 1,89
Realista, klasszikus (XIX. sz. és korábbi): Balzac, Tolsztoj, Dickens fő 7 12
% 6,42 5,66
XX. sz. realista: Móricz, Molnár F. Tamási Á. fő 21 36
% 19,27 16,98
(Értékes) modern: Bulgakov, Ady, Bodor Ádám, fő 2 12
% 1,83 5,66
Szórakoztató (lektűr, bestseller stb.): Cook, King, Steel, fő 47 87
% 43,12 41,04
Ismeretterjesztő, útleírás, emlékirat, stb.. fő 9 31
% 8,26 14,62
Szakkönyv, tudományos mű fő 6 12
% 5,50 5,66
Vallásos irodalom: Biblia és egyéb, fő 0 2
% 0,00 0,94
Áltudomány: Nemere, életmód, ezotéria főt 10 9
% 9,17 4,25
Összesen fő 109 212
% 100 100

Elsőként csupán emlékeztetünk az előző táblázat bevezető megjegyzéseire, miszerint itt ugyancsak az eredeti 6 táblázatból az összevonások után előbb hármat készítettünk, majd a szignifikancia-számítások eredményeként csupán a legfiatalabb korosztály adatait mutatjuk be. Mert éppen ezek jelzik világosan a statisztikai hibát meghaladó mértékű, jelentősnek, értelmezésre méltónak minősülő eltéréseket.
Mégpedig három ponton, melyek egyébként alapvetően nem különböznek az előző közleményben megfogalmazott tematikus csomópontok helyétől, de a mértékbeli eltérések indokolttá teszik a fentiek részletes áttekintését. Nevezetesen a kortárs értékes irodalom keresettsége a legutóbbi olvasmányok listájában az MSZP-re szavazók között 1,83%, Fideszt előnyben részesítők körében pedig már 5,66%, miközben az országos átlag 4,2! Tehát ebben a tekintetben is jól érzékelhetően szóródik a mezőny.
A fentieknél jelentősebb mértékű különbséget csupán az ismeretterjesztő művek olvasottságában találtunk. MSZP: 8,26% – Fidesz: 14,62%. S szinte ez utóbbi kategória ellenpróbáját jelzi az áltudományos művek keresettségi arányaiban mutatkozó, ugyancsak karakteres adat pár: MSZP: 9,17%, kontra Fidesz: 4,25%!
(Az e korosztályhoz tartozó 109 fős MSZP-re szavazók között egyetlen egy sem akadt, aki utolsó olvasmányaként valamiféle vallásos jellegű irodalmat említett volna.)
Összefoglalva, a táblázat egésze a két párt szavazótáborát illetően többnyire erős hasonlóságot jelez, de kisebb mértékben a kortársi értékes szépirodalom, s különösen a tárgyszerű, ismeretközlő művek vonatkozásában, továbbá az áltudományos közlemények kerülését tekintve a Fideszes tábor jól látható előnnyel rendelkezik.

Visszatekintés
Korábbi közleményünkben már jó néhány adatsort közöltünk, ezért minden feleslegesnek tűnő információ ismétlését kerültük. Most kifejezetten a folytatás, bizonyos témák „kinagyítása”, részletesebb bemutatása, elmélyültebb elemzése volt célunk. Ennek ellenére egyetlen ponton, itt az összegző bekezdések között is egy új táblázattal szolgálunk. A legutóbbi cikk (Nagy 2007.) 19. oldalán gazdag adatsor tartalmazza a vallásos attitűd bizonyos válfajai (nem vallásos, nem tudja, a maga módján, egyháziasan) és az iskolai végzettség közötti összefüggéseket.
Adósak maradtunk viszont a fentiekben részletesen tárgyalt pártpreferenciák hasonló tartalmú kereszttáblájával.

Pártpreferenciák és iskolai végzettség
(Az adott pártra szavazók százalékában)
Legfeljebb
8 általános Szakmunkás
bizonyítvány Érettségi Főiskola, egyetem
MSZP, fő 270 253 260 120
% 29,90 28,02 28,79 13,29
Fidesz, fő 262 335 335 146
% 24,30 31,08 31,08 13,54
Országosan % 28,98 28,86 28,75 13,40

Mindenki megnyugtatására közölhetjük, hogy a kérdezés időpontjába (2005. szept. 16. – okt. 15.) egyetlen ponton, a legalacsonyabb végzettségűek körében volt jelentős, csaknem 6 százaléknyi eltérés a két szavazótábor iskolázottságát illetően. A másik három kategóriában bőven a hibahatáron belüliek a különbségek. Ennek következtében a fentiekben kimutatott, makacsul visszatérő jellegzetes eltérések aligha magyarázhatók az iskolázottság eltérő színvonalával. Bizonyára mélyebb, sokrétűbb – a nemi szerepekkel, valamint a vallásos érzülettel és a pártpreferenciákkal kapcsolatos, átfogó, értékrendbeli – összefüggéseket kell feltételeznünk.
Még ebben a visszatekintő fázisban is nyomatékosítanunk kell, nem „farkasvakság”, nem feledékenység, amikor a vallást illetően bizonytalan választ adók adatait említés nélkül hagyjuk. Összesen 41 fő reakcióit „osztottuk szét” a 3 dimenziós táblázatokban, s ezzel sikerült elérnünk, hogy a legtöbbször előforduló gyakoriság az ő oszlopukban a 0 és 4 között ingadozik. Az utánuk következő, ugyancsak viszonylag alacsony elemszám az egyháziasan vallásosak 174 fős csoportját, tehát a több mint négyszeres nagyságrendű esetszám alkotja.
A romantika hajszálnyival, de még mindig nőies olvasmány, jóval karaktersebben áll ez a direkt szórakoztató olvasmányokra, ahol a rangsort 41 százalékkal a nem vallásos nők vezetik, s az egyháziasan vallásos férfiak (18 százalékkal) zárják.
Hasonló mértékű feszültségekkel vezetik viszont a férfiak az ismeretterjesztő és szakirodalmi alkotások kategóriáját.
A kortársi értékes, valamint az ismeretterjesztő művek kedvelése jelentős Fidesz előnyt jelez. Míg a szórakoztató és szakirodalom „pártsemleges”, (de egyúttal férfias- nőies dichotómiákkal), ellentét párokkal áll előttünk.
A vallásos művek keresettsége főként az egyház tanításait követő, s kevésbé a Fideszt választó nőkre jellemzi. Az áltudományos alkotások olvasottsága ugyancsak inkább nőies, nem vallásos és egyúttal MSZP-és attribútumként írható le.
A korcsoportonkénti bontásra vonatkozó adatok summáját nem foglaljuk össze tételesen, csupán az ismétléssel tesszük nyomatékossá, hogy az itt leírt, többnyire a vallásos, az egyházuk tanításait követők és Fideszes szignifikáns előnyöket jelző adatok kizárólag a 18-39 évesek körében érvényesek. Az idősebb korosztályok között sem az ellenkező tendenciák léteznek, mindössze az ott található adat párok sokkal kisebb, gyengébb, bizonytalanabb összefüggésekre utalhatnak. Vagyis az előző cikkben megfogalmazott, hipotetikus jellegű következtetések itt szikárabb, egyértelműbb formában, körülhatároltabb módon váltak igazolhatóvá.
Mindezek az eredmények magától értetődően egy 2009 őszére tervezett kutatás mérlegén ítéltetnek időtálló, vagy múlandó – társadalmunk kulturális, értékrendbeli tagoltságát bizonyító, netán tovább finomító – értelmezési keretté.


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969