2013. I-VI
 

Kölcsey Ferenc emberképe
Kapronczay Katalin

Kölcsey Ferenc sokirányú érdeklődése, szerteágazó irodalmi munkássága számtalan elemzéshez adott témát az idők során. Szépíróként a költészet mellett egyaránt művelte a pró-zát, a nyelvészetet és a kritika műfaját, továbbá történelmi és filozófiai tárgyú tanulmányokat is írt, több idegen nyelvről fordított, kiterjedt levelezésének nem egy darabja az utókor hosz-szas filozófiai, pszichológiai és átfogó bölcseleti vizsgálódásaihoz adott témát. Gazdag élet-művét jogi, ügyvédi tevékenysége, politikai szerepvállalása egészítette ki.
De milyen is volt valójában az a Kölcsey, akit Kossuth így jellemzett: „Egy erős lélek, törékeny test láncai között.” Az alábbiakban ismertetésre kerülő kötet szerzője, Rókusfalvy Pál megállapítása is ezt emeli ki: „A lélek embere volt, akikre ma nagyobb szükség van, mint technokrata közgazdászokra, mérnökökre vagy informatikusokra.” Ezzel mintegy röviden megfogalmazza könyve tartalmának fő irányát is. Mert hiszen miféle más szempontok foglal-koztathatnák a pszichológus-szerzőt, mint a lélek világa.
Kölcsey filozófiai-pszichológiai gondolkodásmódjának fontos momentuma, hogy a vi-lág megismerésének folyamatában a filozófiát eszköznek tekinti a lélek megismerése felé vivő úton. Ezt ő maga így foglalta össze: „A filozófia tárgya az emberi lélek.” A világ megismeré-se önmagunk és a többi ember ismeretén át lehetséges. Az egymáshoz kapcsolódó, egymásból következő gondolat-láncolat további megállapításai: amilyen az emberekről alkotott képünk, olyan a magatartásunk, amely a megismerés és a cselekvés egységében gyökeredzik. Az egyén magatartásából következtetni lehet az emberképére. Az emberkép változásával formá-lódik a magatartás is. „Az ember sorsát, a közösségeknek, nemzeteknek, az egész emberiség-nek a történelmét a cselekvés, a magatartás alakítja. Egyedül az emberi tett az igazi történe-lemformáló erő.” - vonja le a következtetést Rókusfalvy. Könyve megírásának célját ennek a gondolatfüzérnek alapján úgy határozza meg, hogy Kölcsey és korának ilyen irányultságú elemzése támpontokat adhat napjaink problémáinak megoldásához.
A könyv tematikai tagolódása, felépítése a következő: Az első részből Kölcseynek „az ember lényegéről” alkotott felfogását ismerhetjük meg. Kiindulópont az a „bölcseleti ember-tan”, amelyből egy „tapasztalati lélektan” körvonalai bontakoznak ki. Ebben a részben tér ki a szerző Kölcsey tudományról és vallásról alkotott nézeteinek bemutatására.
A második témakör az ember fejlődése és fejlesztése, következésképp itt kerülnek tag-lalásra Kölcsey neveléssel kapcsolatos elgondolásai. Kölcsey szavait idézve: „az ember töké-letesíthető teremtmény”, vagyis szelleme, jelleme alakítható, tökéletesíthető. A nevelés fontos területe a hazafiság, a haza és a nemzet fogalmának helyes meghatározása, ápolása. E téma alapos feldolgozása nem lenne teljes az örök érvényű nevelési végrendelet, a Parainesis elemzése nélkül.
A harmadik tematikai egységben kíván a szerző választ kapni és adni arra, hogy mi-lyen volt Kölcsey, az ember, mégpedig a pszichológia, az erkölcs és a filozófia szempontjai-nak figyelembevételével. Az irodalom által is ihletetten, pszichológusi lényegre látással fo-galmazta meg a szerző a Kölcsey emberi jellemzését záró fejezetet A fény embere címmel. A költő maga is visszatérő motívumként használta a fény fogalmát, az emberből a hazára, a nemzetre áramló értelmi-érzelmi sugárzás kifejezésére. Rókusfalvy rámutat a fény mélylélek-tani szimbólum voltára is, amely a lelki energia jelképe, a hívő emberek számára pedig Istent, a Megváltót és az öröklétet is idézi, vagyis mindenképpen a lehető legpozitívabb jelentéstarta-lommal bír. „Ahogyan a napfény a nap belsejéből sugárzik, úgy az ember fénye is belülről, a lelke mélyéről sugárzik kifelé s árad szét a szeretet erejével és a tudás, a kultúra világosságá-val. A lélek fénye ez. Vannak tehát „fényes lelkek”. Kölcsey Ferenc ilyen volt.” – fogalmazza meg a szerző nagy költőnk emberi jellemének lényegét.
Rendkívül érdekes munka Rókusfalvy Pál könyve, hiszen egy egészen más – eddig kevéssé ismert és elemzett – oldalról közelítette meg Kölcsey szellemiségét, világ-és ember-képét. A kötet figyelemreméltó példázata és bizonyítéka annak, hogy miként érik be a fiatal-kori érdeklődés vázlatos megfogalmazása a több évtizedes kutatómunka és nem kevés életta-pasztalat által acélozott bölcsesség talaján egy nagyspektrumú, a lélek mélységeibe is belelátó elmélkedéssé.
A lábjegyzetekkel, hivatkozásokkal kiegészített munka függelékében olvashatjuk a fél évszázada papírra vetett dolgozat-vázlatot, jelen kötet kiindulópontját. Két fontos Kölcsey írás-részlet követi ezt. A Búcsú az országos rendektől (1835), Kölcsey politikai ars-poeticája, amelynek néhány mondatát gyakran idézzük („Jelszavaink valának: haza és haladás…”) A Kárpáti kincstárból a legjellemzőbb részletet emelte ki Rókusfalvy Pál, mégpedig azt, amely-ben az emberi lélek rejtelmeibe próbál betekinteni a költő és néhány hasznos útmutatóval szolgál az élet nehéz döntéseihez.
/RÓKUSFALVY Pál: „…forrj egybe, magyar nép.” Kölcsey Ferenc az emberről. Bp., a szerző kiadása, 2006. 232 p./


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969