2013. I-VI
 


Találatok száma: 11

Vigh Károly
A fajvédelemtől a nemzetvédelemig
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Gömbös és Zsilinszky közös politikai útja és szétválásuk története Zsilinszky Endre a Horthy-korszakban, az 1920-as évek elején Szózat című napilapja révén vált ismertté. Ugyanakkor Gömbös a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) vezetőjeként még egy gyékényen árult Zsilinszkyvel a szélsőséges nacionalizmus, a militarizmus és a fajvédelem hirdetésében. Lapjában Zsilinszky azt az elvet vallotta, hogy országosan ismert személyiségek írásai jelenjenek meg kulturális rovatában. Így a Szózat az író Csathó Kálmán, Herczeg Ferenc, Tersánszky Józsi Jenő, a történész Domanovszky Sándor és Hekler Antal, a későbbi igazságügyminiszter Lázár Andor, az evangélikus püspök Raffay Sándor, a publicista Spectator (Krenner Miklós) és Szini Gyula írásai révén vált ismertté.

tovább
Tomka Béla
A jóléti intézmények fejlődésének meghatározói a XX. századi Európában
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

A hosszú távú összehasonlítások néhány tanulsága A XIX. és a XX. század során Nyugat-Európa minden országában megjelent a jóléti állam valamilyen formája, s emellett a jóléti szolgáltatások — időnként igen gyors ütemű — expanziója is megfigyelhető volt. A jóléti állam „univerzális” elterjedésére számos magyarázat született a nemzetközi történeti és szociológiai-politológiai szakirodalomban. Más kutatók ezzel szemben a jóléti államok közötti különbségek okait próbálták feltárni, vagyis azt, hogy az ipari államok, köztük a nyugat-európai országok miért eltérő időpontban és módon vezették be jóléti intézményeiket, s ezek miért futottak be különböző fejlődési pályákat. Az alábbiakban mi is a jóléti fejlődést meghatározó legfontosabb tényezőkkel és ezek interpretációival foglalkozunk, bár az utóbbiak részletes ismertetésére nyilvánvalóan nincs lehetőségünk, csupán jelezni tudjuk a legfontosabb irányzatokat és a legjellegzetesebb érvelési módokat. Fő célkitűzésünk annak vizsgálata, hogy a hazai jóléti fejlődés sajátosságai mennyiben támasztják alá a jóléti rendszerek geneziséről a nyugat-európai tapasztalatok alapján kialakított elképzeléseket. Mivel a magyarországi jóléti fejlődésre vonatkozó kutatások még igencsak egyenetlenek, megállapításaink helyenként csupán hipotetikusak lehetnek.

tovább
Sziklai István
A magyar katolikus egyház kriminalizálásának főbb vonásai (1950)
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Tanulmányomban arra a kérdésre próbálok választ keresni, hogy az 1945 utáni történelmi események milyen hatással voltak a katolikus egyházra (mint intézményre és közösségre), az egyház tagjaira (a sekrestyéstől az esztergomi érsekig), a vallásos szervezetekre és elsősorban az ország lakosságára, a magyar társadalomra. Meglátásom szerint az elmúlt több mint ötven esztendő vallási változásainak egyik nagyon fontos kiindulási pontját az 1945 és 1955 közötti időszak rejti magában, s ebből a periódusból is kiemelkedik az 1950-es és az 1951-es esztendő. Megítélésem szerint ekkor történtek azok az események, amelyek fontosságukat tekintve prioritást élveznek a későbbi fejlemények megértésében.

tovább
Oláh János
A vidékgazdaság multiplikálása
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

A multiplikátor (megsokszorozó) hatás a közgazdaságtanban használt fogalom. A beruházás megrendelést és bevételt jelent a tőkejavakat előállítóknak, az ő rendeléseik pedig másoknak. A foglalkoztatottak keresletet támasztanak a fogyasztási cikkek piacán. Végül egy egész láncolaton fut végig a serkentő hatás. Így a beruházások saját növekedésüknél nagyobb mértékben sokszorozzák meg az összkibocsátást, a létrehozott áruk és a nyújtott szolgáltatások összességét. A vidékgazdaság multiplikálása ellenben környezetgazdálkodási koncepció. A primer földművelő gazdasági tevékenységek (mezőgazdaság, erdészet, halászat, bányászat) elsődleges nyersanyagaiból javak és szolgáltatások előállítását, átdolgozását, fejlesztését, elosztását, forgalmát és fogyasztását integrálja. Tehát a helyi természeti erőforrásokra specializált primer gazdaság diverzifikálásával, a szekunder, a tercier és a kvaterner gazdasági folyamatok egymást sokszorozó hatásával, vagyis az elsődleges termelés alapanyagának feldolgozói és fogyasztói értékhozzáadásával teremt munkát és jövedelmet a vidéki társadalomban. Ez termeli újra a vidék gazdasági autoritását, önállóságát, valamint környezetével és a várossal való fenntartható kapcsolatát. Az emberi civilizáció történetében is különféle megoldási formák születtek az elsődleges termelő- és önellátó vidék fölös erőforrásainak városi továbbszervezésére. Így keletkezett eltérő természeti tájakon és nyelveken először a város görög nevéből (polisz) érdekérvényesítő politika, majd latin nevéből (civitas) változatos kultúrájú civilizáció. Kultúrák is a gazdaságba vont, új alapanyagoknak a sajátos, a tájhoz igazodó multiplikálásából születtek. A takarmánytermesztés megjelenéséből származó termékfölösleg táplálta a reneszánszt (Bernal, 1963), majd a felfedezések, a kereskedelem és a szénenergia egyre hatékonyabb erőforrás-kivonó és -sokszorozó képessége az ipari forradalmat. Felgyorsult a vidéki erőforrások városba áramlása, különösen a XVIII. századtól, amikor az ipari forradalom tömegesen kezdte alkalmazni a XVII. század tudományos eredményeit. Magyarországon a XIX. században, a kiegyezéssel után kezdett növekedni a vidéki erőforrások városi multiplikálása.

tovább
Samu Mihály
Autonómia és új világrend - A nemzetiségi probléma megoldása
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Balogh Sándor: Autonomy and new world orders. Toronto, Buffalo, 1999.

tovább
Darwin tévúton járt?
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

A darwinizmus ideje lejárt. Ezt jelentette be Irving Kristol nemrég Washingtonban egy összejövetelen. A neokonzervativizmus vezéralakja szerint a darwini evolúciót „már nem fogadja el oly könnyen számos biológus”. Miért? Kristol szerint azért nem, mert mindazok, akik kételkednek a darwini tanításokban, újra „a tervezés régi keletű érvére” összpontosítják érdeklődésüket. Ez azt jelenti, hogy az élet a maga megannyi nyilvánvalóan rendezett bonyolultságával nem érthető meg a véletlenszerű mutációk és a túlélésért folytatott küzdelem fogalmai révén. Végső soron tervezőnek kell lennie. Így azután számukra Darwin a háttérbe szorul, s a színen ismét Isten jelenik meg.

tovább
Mezei Ottó
Egy művészeti iskola hetedfél évtizede II.
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Az iparművészeti iskola (1880–1945) és a (nemzeti) kultúra szolgálata 1896 és 1919 között az intézmény szervezete és felszereltsége nagy változásokon ment át. A kiképzési idő 1911-ben életbe léptetett módosítása a végső eredménye volt az 1904. évi új szervezeti és szolgálati szabályzatnak. A millenniumot követő éveket a bizakodó hangulat ellenére valójában általános pangás jellemezte. Az iskola látogatottságának rohamos növekedése 1901-től megszűnt. „Csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudunk ifjainknak megfelelő foglalkozást szerezni — olvasható az évkönyvi beszámolóban —: munka hiányában a művészi iparosok műhelyei üresek; díszítőfestők, épület- és ornamentális szobrászok stb. félerővel, ha nem még kevesebbel dolgoznak.” A beígért kőfaragó- és asztalosműhely beindítása évről évre halasztódott. A felvételre jelentkezőket 1902-től szigorúbb elbírálásnak vetették alá, mint addig. 1904-től a rendes és a vendéglátogató tanulók kategóriája mellett külön csoportot alkottak a megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkező rendkívüli tanulók. A felvételi vizsga külön gyakorlati résszel egészült ki.

tovább
Segesváry Victor
Hatalom és kiszolgáltatottság
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Agnosztikus gondolatok a tudományos haladásról, az élet minőségéről és a modern ember jövőjéről „A tudományos módszerbe és a racionális gondolkodásba helyezett bizalom teljes mértékben átvette az emberi elme minden más [a tévedésekkel szembeni] garanciájának szerepét.” (Werner Heisenberg)

tovább
Tefner Zoltán
Külpolitika, népcsoport, tömegtájékoztatás
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Az osztrák–magyar liberális sajtó és a második búr háború Az 1900-as évek elején a dualista rendszerű Osztrák–Magyar Monarchia belső válságát élte. Az európai hatalmi egyensúly szempontjából pótolhatatlan kelet-európai térség mint geopolitikai és külpolitikai fogalom hosszú évszázadokon át azonos volt a Habsburgok Ausztriájával. Az ország már 1848–49-ben, de a Habsburg Birodalom későbbi sorsfordulóinak idején (1859-ben, 1866-ban, 1870-ben) is mindig megőrizte integritását és nagyhatalmi súlyát. Ennek a túlélési képességnek több oka van, de a legkézenfekvőbb az, hogy az európai hatalmi politikában részt vevő országok mindegyikének — bár más-más okok miatt — szüksége volt létezésére. A nélkülözhetetlen geopolitikai szerepet a monarchia meghatározó politikai erőalakzatainak többsége teljes mélységében megértette, s hosszú évtizedeken át úgy alakította politikai tevékenységét, hogy a birodalom összetartó ereje ne gyengüljön. Ez a megértő gesztus fejeződött ki az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezésben is, amikor a birodalom két meghatározó politikai ereje, a magyar és a német elem közötti kompromisszum formájában jött létre a dualista rendszer, a kétközpontú birodalom két politikailag is egyenrangú fővárossal, Béccsel és Budapesttel.

tovább
Várdy Béla - Várdy Huszár Ágnes
Könyves sors — magyar sors - Püski Sándor életműve
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Püski Sándor: Könyves sors — magyar sors. Püski Kiadó, Budapest, 2002, 576 l.

tovább
Öregedés és gének
2002. június XLV. évfolyam 6. szám

Megvalósíthatóvá válik egyszer majd az a kívánság, hogy az örökítőanyagba (DNS-be) való beavatkozás, azaz egyfajta öregség elleni génterápia révén tetszés szerint meghosszabbítsuk az emberi életet? Az emberi génkészlet megfejtése nyomán mindenesetre egyik-másik euforikus kommentár járható útnak tüntette fel ezt a lehetőséget. Tekintsünk bár el attól a kérdéstől, hogy mennyiben kívánatos egy ilyesfajta óhaj, továbbra is vita tárgya: miképpen festene egy efféle technológiai megoldás? Arról nem is szólva, hogy fennáll a félresikerülés veszélye. Az örökítőanyag manipulálása ugyanis csak ritkán eredményez egyetlen hatást, sokkal gyakoribb, hogy hatások egész sorozatát váltja ki. Hosszabb távon azonban mégis kifizetődőnek ígérkezik a kísérletezés, mert ezáltal jobban megérthetjük számos betegség mechanizmusát.

tovább

1 - 11

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969