2013. I-VI
 


Találatok száma: 19

„Engedd túlélnem ezt az éjjelt!”
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Két nappal karácsony előtt megpróbáltam megfojtani a barátnőmet. Az utóbbi években mindig az év végi hetekben hullott szét az életem. Már tizenöt éve több-kevesebb sikerrel küzdöttem heroinfüggőségemmel. Több tucat méregtelenítési próbálkozás és két huzamos kórházi elvonókúra volt mögöttem. Akkoriban néhány hónapja már ismét naponta fecskendeztem be magamnak heroint, nemegyszer kokainnal vegyítve.

tovább
Menyhay Imre
A boldogtalanság forrása
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Tanulmány az „éngyengeségjárvány”-ról (Az énminőség ismertetőjegyei) Az én minőségének (az öntudat minőségének, az önszervezési képességnek) legalább négy fő ismertetőjegye van: 1. a frusztrációs tolerancia (a csalódások elviselésének a képessége), 2. a védekezési készség és készenlét (az agresszió kiélésére irányuló hajlam), 3. a gondolkodási képesség (a kauzalitások felismerésének foka), 4. a kreativitás. Mint látni fogjuk, e négy tényezőt csak elemzés céljából hasznos különválasztani, mert egységet alkotnak, amelyet énminőségnek nevezünk. Az énminőség magja a frusztrációs tolerancia, amely nagymértékben befolyásolja a többi három tulajdonság minőségét, ezért mindenekelőtt az ezzel kapcsolatos kérdéseket kell közelebbről megvizsgálnunk.

tovább
A dekonstrukció Amerikában
2005. szeptember XLVIII. évfolyam 9. szám

A New York Times című lap öt nappal Jacques Derrida francia filozófus halála után igen tiszteletteljes nekrológot jelentett meg az elhunytról, ám három nappal azelőtt ezzel homlokegyenest ellenkező tartalmú méltatást közölt róla. Az utóbbi írás értelmiségi sarlatánként jellemezte Derridát. A két nekrológ szembeszökően példázza azt a kétféle reakciót, amellyel az amerikai tudományos élet Derrida személyét és művét fogadta.

tovább
Trócsányi Sára
A hatalom lelke
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Pszichológia az állambiztonság működési rendszerében Kora ifjúságunktól fogva oktatnak, előkészítenek bennünket –– hivatásunkra, állampolgári kötelességeinkre, katonai szolgálatra, testünk ápolására, illedelmes viselkedésre, még a művészi szép értékelésére is (no, arra nem túlságosan). De sem képzés, sem nevelés, sem tapasztalat nem vértez fel egy cseppet sem bennünket életünk legnagyobb megpróbáltatása: az ok nélküli letartóztatás és a tárgy nélküli kivizsgálás ellen. (Szolzsenyicin)

tovább
Kaposi Márton
A magyar Dante-kutatások helyzete az ezredfordulón
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Az Isteni színjátékban leírtak alapján azt állapították meg a Dante-kutatók, hogy a költő — a historia narrata sensus litteralisa szerint — az első szent év, vagyis 1300 nagycsütörtökjének estéjén tévedt el egy sötét erdőben. Mivel a húsvét abban az évben — George E. Moore számítása szerint — április 11–12-ére esett, a túlvilág három tartományán át vezető utat 8-án hajnalban kezdte meg Dante, s 13-án délután fejezte be. A művészi formában megörökített esemény hétszázadik évfordulóján, 2000 nagyhetének végén, április 14-én és 15-én — vagyis mintegy a dantei történet folytatásaként — a magyar dantisták a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán nemzetközi konferenciát rendeztek, amelyen csaknem harminc italianista tartott előadást, s kétharmaduk magyar volt. Az elhangzott referátumok többsége meg is jelent az egyetem újlatin tanszékeinek folyóiratában, a Domokos György szerkesztette Verbum 2001/1. számában. Mind a más intézményekkel közösen szervezett sikeres rendezvény, mind a tartalmas és színvonalas tematikus szám egymagában is jól dokumentálja, hogy milyen figyelmet érdemlő dantisztikai kutatások folynak hazánkban, s e diszciplína képviselői mennyire szerteágazó nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn.

tovább
Kávássy Sándor
A nemesi jogállás 1608 előtti törvényeinkben
2006. szeptember XLIX. évfolyam 9. szám

Régi törvényeink világában László harmadiknak nevezett dekrétuma második kapi-tulumában olvasunk először nemesekről, egészen pontosan akkor, amikor a tolvajok üldözésére kiküldött királyi követet (nuncius regis), kinek jogai és teendői a dekrétum első kapitulumában vannak szabályozza, a második kapitulumban arra is felhatalmazzák, hogy hozza mind a nemesek, mind a nem nemesek, elsősorban a püspökök, az apátok, az ispánok és a kisebb rangú személyek tudomására, hogy aki András király és Béla herceg ideje, valamint Sarchas bíró Összeírása óta várkatonákat, inneket (= szegény embereket) vagy rabszolgákat tart jogtalanul birtokában, azokat Mária mennybemenetelének ünnepén (augusztus 15-én) szolgáltassa be a ki-rálynak.2 Csak mellékesen jegyzem meg, hogy itt a nem nemes (~ignobilis) még korántsem a későbbi értelemben szerepel, nem a jobbágyokat, nem a szegény adózó népet jelenti, hanem – mint látnivaló – csupán a nemeseken kívüli egyéb osztályokra utal, különben hogyan magyarázhatnánk, hogy a nem nemesek felsorolásában a listát püspökök, apátok és ispánok vezetik.

tovább
A nyugatnémet 47-es írók
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Klaus Briegleb hamburgi germanista egy nemrégi tanulmányában polemikus éllel vetette fel az antiszemitizmus vádját a 47-es írók csoportjával (Gruppe 47) szemben. Ez az általános jellegű gyanúsítás nem állja ki az alaposabb vizsgálat próbáját. A 47-es írók csoportja ugyanakkor — a vitathatatlan érdemek ellenére — kirívóan ellentmondásos fejezetét írta meg a Német Szövetségi Köztársaság irodalomtörténetének.

tovább
Szabó János
A politikai és a kriminológiai megközelítések haszna a terrorizmus értelmezésében
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

„Nincs, aki elég erős ne lenne ahhoz, hogy ártson.” (Seneca) (Bevezető) Az erőszak vizsgálatával foglalkozó társadalomtudományi megközelítések egészen a mai napig alig tudnak többet az erőszak jelenségéről, mint amennyit a mosoly vagy a fintor metaforáiról képes mondani hordozójuk arcának funkcionális berendezkedése és működése, hiszen sem a mosoly, sem a fintor nem érthető meg pusztán az anatómiai megközelítések finomításával.

tovább
Szöllősy Kálmán
A székelyek eredete és a tizenkét pont II.
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

(Az etimológia és a kibúvó) A székely népnév etimológiája nem éppen problémamentes, s az '.sk.l ~ székely azonosítás legnagyobb akadálya éppen ez. Nem kívánok a számtalan etimológiával foglalkozni; a volgai bolgárok között említett '.sk.l név etimológiája az, ami igazán fontos. Jelentését nem tudjuk, de ennek nincs szerepe. Az azonosítás ellen leginkább a turkológusok berzenkedtek, mivel az '.sk.l magánhangzóval kezdődik, s véleményük szerint török nyelvekben nem ölthet székely alakot, ezért Németh Gyula és Ligeti Lajos vagy Zimonyi István kategorikusan tagadja, hogy a székely népnévhez bármi köze van.

tovább
Vahid Yousefi - Kóbori Judit
Az 1979-es iráni iszlám forradalom társadalmi és gazdasági mozgatóerői
2006. szeptember XLIX. évfolyam 9. szám

Iránt az 1960-as és 1970-es években sokan modernizációs csodának, a gyors gazdasági és társadalmi átalakulás mintapéldájának tekintették. Különösen az 1973. évi olajárrobbanást követően úgy tetszett, hogy az évezredes kulturális tradíciójú ország gazdag olajkincsére támaszkodva ismét felnőhet régi dicsőségéhez.

tovább
Az Európai Unió és az Egyesült Államok
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Az amerikai lapok szerint Bush elnök belbiztonsági tanácsadójától származik az az irányelv, hogy Oroszországnak megbocsátanak, Németországot semmibe veszik, Franciaországot pedig megbüntetik. Valójában nem érdekes, hogy Condoleezza Rice tényleg így fogalmazott-e, vagy sem, ám ez a felfogás jól kifejezi a Bush-kormányzat beállítottságát az Irak-ellenes koalícióból kimaradó országokkal szemben. Washington nem tiszteletre méltó véleménykülönbségként kezeli a többi ország eltérő nézetét, hanem úgy fogja fel, hogy a latrok és bolondok nem hajlandók alávetni magukat a bölcs, előrelátó és jóakaratú amerikai vezetésnek.

tovább
Beépített munkanélküliség
2005. szeptember XLVIII. évfolyam 9. szám

Anthony de Jasay jelenleg Európa egyik legeredetibb közgazdászának és vezetõ társadalomfilozófusának számít. James Buchanan, a Nobel-díjjal kitüntetett amerikai közgazdász azt írta Jasay Az állam (1985) címû könyvérõl, hogy kinyilatkoztatás volt a számára. Az igazság és környéke (2002) címû könyvérõl pedig úgy vélekedett, hogy a szokásos nézetek egyike sem fogja túlélni Jasay kihívó bírálatát. Jasay féltucatnyi könyvet publikált, köztük a Liberalizmus új megfogalmazásban (1995) és A politika ellen (1997) címû munkát. Szerzõjük társadalomfilozófiája az önkéntes szerzõdéses kapcsolatokon és bizalmon nyugvó társadalmi berendezkedésre épül. Anthony de Jasay (azaz Jászay Antal) 1925-ben született a magyarországi Abán, s elõször agrártudományi képzésben részesült Budapesten. 1948-ban Nyugatra szökött. Néhány évig Ausztriában élt, majd kivándorolt Ausztráliába. Perthben közgazdaság-tudományi tanulmányokat folytatott. Egy ösztöndíj révén 1955-ben Oxfordba került, ahol John Hicks védõszárnyai alatt doktorált, majd a Nuffield College-ban mûködött kutatótanárként. A hatvanas években vállalkozói pályára lépett; Párizsba ment, s befektetési tanácsadóként tevékenykedett. 1979 óta ismét teljesen a tudománynak szenteli magát. A szerény és mindig rendkívül udvarias gondolkodó mostanság egyetemi magántanárként él Normandiában.

tovább
Egy másik élet
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

A nyugdíjazásáig a Berlini Szabad Egyetemen oktató, hetvenegy éves Michael Theunissen professzor korunk legjelentősebb német filozófusai közé tartozik. Azzal a meggyőződéssel közelítette meg a hermeneutika fegyvertárával szellemi származástörténetünket, hogy a filozófia nemcsak a csodálkozásnak köszönhető, amint azt egy régi keletű bölcsesség tanítja, hanem az emberek szenvedéseinek is. Kierkegaardról, a XX. század szociálontológiájáról, Hegel filozófiai teológiájáról és logikájáról, „az idő negativista teológiájáról”, legutóbb pedig Pindarosról írott könyvei egyrészt tetterővel, másrészt tematikus gazdagsággal jellemezhető gondolkodásról árulkodnak, amelyben szorosan összetartozik a szövegek értelmezése és az érvek rendszeres kifejtése.

tovább
Szabó András Péter
Fény- és árnyképek
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Mikszáth Kálmán: Fény- és árnyképek. Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány, Kortárs Kiadó, Budapest, 2002, 179 l.

tovább
Pécsi Tibor
Konrad Lorenz világa
2006. szeptember XLIX. évfolyam 9. szám

Festetics Antal: Konrad Lorenz világa. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 2005, 159 l.

tovább
Odo Marquard a filozófiáról
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

A 2003. február 26-án a hetvenötödik születésnapját ünneplő Odo Marquard professzor 1965-től 1993-ig a Giesseni Egyetemen oktatott filozófiát, s esszéírói munkásságáért 1996-ban megkapta az Ernst Robert Curtius-díjat. Könyveket is publikált, többek között A szkeptikus módszer Kant tükrében (1958) és Búcsú az elviségtől (1981) címmel. Most a Reclam Kiadó jelenteti meg új esszékötetét, amelynek A jövőhöz eredet kell címet adta.

tovább
Koltai Dániel - Tóth Tímea
Szvitek István és társai koncepciós pere, 1951
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Egy modell értékű per és tanulságai

tovább
Frideczky Frigyes
Templomok Magyarországon
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

Dercsényi Balázs – Maros Ernő: Templomok Magyarországon. Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2002, 224 l.

tovább
Nemes Károly
Viszony a művészethez — viszony a világhoz
2003. szeptember XLVI. évfolyam 9. szám

„Filmtörténeti” vázlat alkotói nyilatkozatok tükrében A többi művészeti ághoz hasonlóan manapság már számtalan értékelő elemzés hallható-olvasható a filmtörténészek jóvoltából a több mint százéves film mint művészet kialakulásáról és fejlődéséről. Ezeknek többnyire érvényesülő közös sajátossága, hogy a művészeti folyamatot a néző szemszögéből vizsgálják. A megméretés viszonyítási alapjául szolgáló értékrend a kész művet veszi figyelembe, ha alkalmilag kitér is az alkotók egyéniségére és eredeti elképzeléseire.

tovább

1 - 19

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969