2013. I-VI
 


Találatok száma: 12

A Börne-díjas George Steiner köszönőbeszéde
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Amint az önök is tudják, Arisztotelész a csodálkozásban jelölte meg minden filozófiai gondolkozás eredetét. Ha helytálló ez a megállapítás, akkor én a mai nap reggelén léptem elő filozófussá. Roppant csodálkozással tölt el ugyanis, hogy a Szent Pálról elnevezett frankfurti székesegyházban találom magamat a Börne-díj kitüntetettjeként.

tovább
A nyugat-európai kisebbségekről
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Két fiatalember útra kelt Tel-Avivba öngyilkos merényletet elkövetni. Egyikük végrehajtotta halálos küldetését, a másik kudarcot vallott. Elkeseredett palesztinok voltak? Nem. Mindkettő brit mozlim volt, s egyikük már Nagy-Britanniában született.

tovább
Frideczky Frigyes
A vallásfilozófia kézikönyve
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Richard Schaeffler: A vallásfilozófia kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 223 l.

tovább
Gogl Aurélia
Az integrált kreatív képességfejlesztés andragógiai kompetenciái
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Az alkotóerők mozgósításához nélkülözhetetlen aktuális állapotnak megfelelő tudásszerkezetet azok a szociológiai tényezők indukálják, amelyek az újraformálódási folyamatok elindítói. E társadalmi változások jellemzői, hogy az így létrejött kulturális vákuumban előtérbe kerülnek bizonyos szociálpszichológiai tendenciák, amelyek az érintkezési esélyek létrehozatalával az újratermelődő hiányok betöltésének folyamatait gyorsítják. Az új funkciók kialakulásának sajátossága, hogy e változások folyamán fokozottabban érvényesülnek azok a humán tényezők, amelyeknek az érintkezési attitűdök és módszerek megválasztásában van szerepük, így nyilvánvalóvá válik, hogy irányultságainkat, életfelfogásunkat és a társadalomhoz való viszonyunkat ennek tudatában kell meghatároznunk.

tovább
Galgóczy Zsuzsa
Ébredj, agglomeráció!
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Marthi Zsuzsa településtervező és Callmeyer László építész a Zsámbéki-medence fejlődésének jelenlegi irányairól

tovább
Trembeczki István
Globális politika és világrendszer-elmélet
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

A jelen eseményei messzemenően igazolták azt a felvetést, hogy a 2001. szeptember 11-én történteknek nagy hatása lesz — akár beláthatatlan ideig is — a globális politika fő vonulatára. A terrortámadás okainak elemzése során sokszor hivatkoztak nagy formátumú történetfilozófiákra, politikai elméletekre, amelyek segítenek elhelyezni ezt az eseményt egy nagyobb, vagy akár egyetemes összefüggésrendszerben. A kilencvenes évek ilyen tárgyú irodalmából két szerző neve merült fel minduntalan, Francis Fukuyamáé és Samuel P. Huntingtoné, akikhez „a történelem vége” és „a civilizációk harca” központi gondolatú elméletek fűződnek. Ezek a koncepciók gondolataik világossága, közérthetősége, nem kis mértékű bátorsága és időbeli közelsége révén is a figyelem középpontjába kerültek. Ám amikor kísérletet tettünk Fukuyama és Huntington történetszemléletének hasonló célzatú bemutatására és összehasonlítására,1 előtérbe került Immanuel Wallerstein világrendszer-elmélete is, amely Francis Fukuyama gondolatait támaszthatja alá a világot egységbe olvasztó modernitás szempontjából, ugyanakkor egy szinten ötvözhető Samuel P. Huntigton civilizációs paradigmájával is.2 Úgy gondoljuk, hogy Immanuel Wallerstein történelemszemlélete, amely hasonlóan nagy vitát váltott ki a hetvenes években, mint a fentebb említett szerzők későbbi nézetei, s akinek gondolataira szintén sokszor hivatkoztak a terrortámadás elemzése során, bővebb figyelmet érdemel. Elméletének kritikai bemutatására teszünk most vázlatos kísérletet.

tovább
Kapronczay Károly
Gondolatok a Vajdaság oktatásügyéről
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Tóth Lajos: Történelemtanításunk alappillérei [tantervei és tankönyvei] egy összehasonlító tanulmány tükrében. Nemzeti azonosságtudatunk alapkövei. Atlantis, Újvidék, 2003; A magyar tannyelvű oktatás helyzete, kulcskérdései és távlatai a Vajdaságban. Atlantis, Újvidék, 2002.

tovább
Botlik József
Kárpátalja mint Zakarpatszká-Ukrajna autonóm szovjet tagköztársaság (1944. november 27. — 1946. január 22.)
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

A szovjet hadsereg a Kárpátok galíciai, keleti előterében hosszú, elkeseredett harcokat követően, csak 1944. szeptember 27-én tudott betörni a Tatár-hágónál Kárpátalja területére. A magyar honvédség erőteljesen védekezett, és július derekától több mint három hónapig, hősiesen gátolta a Vörös Hadsereg előrenyomulását és áttörését a Kárpátokon, majd az ezeréves történelmi magyar határon. Röviden foglaljuk össze Kárpátalja szovjet katonai megszállásának körülményeit, mert a korábbi szovjet és a mai ukrán történetírás eltorzítva tárgyalja az akkori eseményeket.

tovább
Lagzi István
Magyarországi lengyel emlékek 1939-ből
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Részletek magyar és lengyel visszaemlékezésekből 1939. szeptember 1. „Háború. Igaz lenne, vagy csak nyugtalan álom, felzaklatott képzelet szüleménye az egész? Hitler rátámad Lengyelországra, teheti is bátran; mert mindenki lapul, meghunyászkodik. Anglia, Franciaország legalább maga is szakít a Harmadik Birodalommal. Világháború? Ez már az lenne? Mennyire másként indul, mint az első, a tizennégyes!” — meditált annak idején a miniszterelnökség adminisztratív államtitkárának unokaöccse, a frissen végzett ludovikás, Bárczy János hadnagy.

tovább
Tanka Endre
Mi lesz veled, magyar föld?
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Uniós tagságunk és a birtokpolitika Földviszonyaink 1988 óta tartó piacgazdasági átalakítása az ország európai uniós tagfelvételével történelmi sorsfordulóhoz érkezett. Hogy mi ennek a lényege, s hogy az uniós tagság milyen érdekérvényesítő esélyt hagy a nemzeti birtokpolitika számára, azt csak felelős számvetés tisztázhatja. A földkérdés — bár erről sokan hallani sem akarnak — messze túlnőtt a gazdaságon: a belátható jövőben már az a tétje, hogy a Trianonnal megsemmisíteni kívánt magyarságot a globalizmus olvasztótégelye végképp elnyeli-e, vagy a mai nemzedék meg tudja-e őrizni az etnikai túlélést, a megmaradás reményét a harmadik évezredben is utódainknak.

tovább
Nemes Károly
Tendenciák a kelet-közép- és kelet-európai filmművészetben
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Elegendő akár felületesen visszaemlékeznünk a közelmúltra, hogy megállapítsuk: a filmművészet változását, mi több, fellendülését illetően a társadalmi átalakítás keltette várakozásnak a gyakorlat nem volt képes megfelelni. Ennek csak egyik oka a gyártási szervezet negatív hatású módosulása és a finanszírozás teljes elbizonytalanodása. A másik ok a filmkészítéshez jutó fiatalok alulképzettsége vagy szakmai tapasztalataik hiánya. Ezeknél azonban fontosabb, hogy a fejlődés (mozgás) művészeti sajátosságainak megfelelően a változás már korábban megjelent, hiszen az orosz, lengyel, cseh (szlovák), szerb (feltételesen most a már sokat emlegetett magyart kihagyva) filmben a társadalmi ellentmondásokat nemegyszer felülmúlhatatlan élességgel fejezték ki. (Ugyan hogyan lehetett volna Andrzej Wajda 1981-ben készült Vasemberét „überelni”?) S persze az egyetemes filmművészet helyzete sem kedvezett a fellendülésnek. A posztmodern kétségtelenül hozott némi eredményt, ám csúcsteljesítményei nem a század legvégére estek, ráadásul művészetileg nem is feleltek meg a rendszerváltás teremtette új szituációnak. Persze kétségtelenül gyakoroltak némi hatást. A legkézenfekvőbb azonban a múlt átértékelése volt. Ez a folyamat is korábban kezdődött, ám a legutóbbi időben már túllépett azon, hogy egyszerűen az új ellenségkép nevében, a hagyományos ábrázolási sajátosságok érintetlenül hagyásával fordítson meg mindent.

tovább
Újjászületik a szakszervezeti mozgalom?
2003. október XLVI. évfolyam 10. szám

Franciaországot 2003. június 3-án gyakorlatilag megbénította az országos sztrájk. Az utcákon tömegével felvonuló dolgozók szembeszálltak a kormánynak a nyugdíjrendszer megreformálását célzó tervével. A tiltakozás a terv június 10-ére kitűzött parlamenti vitáját megelőzően vált a leghangosabbá. Amikor a szervezett dolgozók legutóbb (1995-ben) összeakaszkodtak a kormánnyal ez ügyben, az utóbbi meghátrált. A kormány most szemlátomást elszántabb volt, mint legutóbb. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök kijelentette, hogy nem áll szándékában feladni a tervet. „A köztársaság fennmaradásáról van szó” — hangsúlyozta.

tovább

1 - 12

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969