2013. I-VI
 


Találatok száma: 17

Kapronczay Károly
„Engedd el népemet!”
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Gereben Ágnes: „Engedd el népemet!” Zsidók a háború utáni Szovjetunióban. Bp. Atheneum 2000. 2003.

tovább
Földesi Margit
A dr. Kádár–Bilkey féle „összeesküvés”
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Ugorjunk egyet visszafelé az időben! Arra kérek mindenkit, hogy képzelje magát a második világháborút követő évekbe. Ebben az időszakban számos „összeesküvést”, demokrácia elleni szervezkedést lepleztek le a kommunista párt által vezetett belügyi szervek. Ezúttal a dr. Kádár Mihály és Bilkey-Papp Zoltán nevével kapcsolatba hozott „összeesküvést” ismertetem az olvasóval.

tovább
A felsőoktatás finanszírozása és az oktatási színvonal
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Csüggesztő manapság Oxfordba vagy Cambridge-be látogatni. A csodálatos, ódon épületek láttán kiütközik az újabbak olcsósága, csúnyasága és gyatra karbantartása. Holott e két egyetem történelmi múltja lenyűgözi az embert: egyebek között itt vizsgálta I. Newton a gravitációt, s itt élesítette W. Ockham a „borotváját” (miszerint a magyarázathoz ne vegyünk igénybe több érvet, feltételezést stb. a szükségesnél). Csakhogy manapság Nagy-Britannia e két kiváló egyetemének az oktatói rosszul fizetettek; a kezdő fizetés mindössze évi tizennégyezer-százharminckilenc font.

tovább
Turchany Guy - Beranek László -
A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság?
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

(A probléma felvetése) A fenntartható fejlődés új fogalom. Fejlődésről természetesen már a történelem korai szakaszaiban is beszéltek, de elsősorban az ember belső szellemi felemelkedését és/vagy birodalmak látványos terjeszkedését értették rajta, s a történelmi tapasztalatoknak megfelelően regisztrálták a kultúrák bukását vagy virágzását. A fejlődést tehát nem kötötték kizárólag egyetlen kultúrához. Ismereteink szerint Európa volt az a földrész, amely e fogalom kisajátítása mellett döntött. Először úgy, hogy a saját eszmei áramlatait és tárgyi civilizációját a többi kultúrkör fölé helyezte, másodszor úgy, hogy a felvilágosodás óta törvényszerűnek tekintette saját, úgyszólván korlátlan kibontakozását. E felfogást alátámasztani látszott az, hogy apró kontinensünk időközben két hatalmas szárnyat is növesztett: az egyiket keleten, a másikat nyugaton. Ugyanis mind Oroszország, mind az Egyesült Államok európai gyökerű képződmény. Napjainkra azonban az európai szellem töretlen fejlődésébe vetett hit megrendülni látszik. Ezt a bizonytalanságot fejezi ki a fenntartható fejlődés fogalma, amelyet azért alkottak, s amelynek a kutatását azért finanszírozzák, hogy végeredményben a felvilágosodás hipotézissé szelídült hitét igazolják: valóban tényleg állandósítható-e az európai kultúra és utódkultúráinak diadalmenete? A kérdés természetesen nem merő elméleti probléma. Európának és utódkultúráinak tartós szellemi és anyagi fölényéről van benne szó. A tudományos kutatót ez a tény nem riasztja. Mindegyik kultúrának joga van ahhoz, hogy a saját posztulátumait ismételten górcső alá vegye. Az egyetlen, amihez ilyen esetekben ragaszkodni kötelező, az újabban sokat vitatott igazság. A kutatás műhelyeiből továbbra sem ideológiákat és apológiákat várunk, hanem meggyőződésen alapuló, logikus és tárgyszerű eredményeket. Csoportunk, amely a Magyar Professzorok Világtanácsának keretei között alakult meg és dolgozik, ezzel a krédóval látott munkához idestova több mint egy éve. Tanulmányunk ennek az egyéves munkának az első közzétett terméke.

tovább
Kun Tibor
A Földközi-tenger –– a sokoldalú modernitás
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

José Vidal-Beneyto –– Gérard de Puymège: La Mediterranée: modernité plurielle. A Földközi-tenger — a sokoldalú modernitás. UNESCO/Publisud, Párizs, 2000, 304 l.

tovább
Kahler Frigyes
A Mindszenty-per tanulságai
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

A Mindszenty-perben –– a konstruált koncepciós perek egyikében –– megtalálható a terrorperek lényegét híven tükröző minden „jellegzetesség”. Célját és funkcióját illetően nagy ívű folyamat része és kísérlet volt a legnagyobb magyar történelmi, azaz a római katolikus egyház egyik tagjának likvidálására, amellyel a kommunista hatalom kettős célt kívánt elérni. Ideológiailag frontális támadást intézett az istenhit ellen, az ateizmus „államvallássá” tétele, s ezzel a marxista ideológia kizárólagosságának garantálása érdekében, valamint fenyegető üzenetet küldött a lakosság kisebb részét átfogó (nem katolikus) keresztény egyházaknak –– és minden istenbenhívőnek –– az állami akarat mindenhatóságának elfogadása felől. Társadalmi célul pedig az egyháznak a későbbi felszámolás végett való állami ellenőrzés alá vonását, a vallásos állampolgároknak a társadalmi érvényesülés minden területéről való kiszorítását, valamint az egyházhoz különösen kötődő, az ország lakosságának túlnyomó többségét kitevő birtokos parasztság földtől való megfosztását és kényre-kedvre szolgaságba való süllyesztését tűzte ki. A társadalmi célok közé sorolható a kizárólagos kommunista uralom megteremtése érdekében a folyamat további része: az egész magyar civil társadalom szétzúzása, majd a nincstelenné tett, ennélfogva emberi jogaikban védtelen és napi megélhetésében fenyegetett, teljesen kiszolgáltatott társadalomnak az általános szolgaelvűség szintjére szorítása.

tovább
A sivatag angyala
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Donya al-Nahi egyfajta titkosügynök szerepét tölti be a kultúrák harcában: hosszú éveken át gyermekeket rabolt vissza brit anyák megbízásából olyan arab apáktól, akik magukkal vitték őket Keletre. Azután a saját férje is eltűnt a fiával és leányával a bagdadi háború káoszában. Ezt közvetlenül megelőzően gyanúsnak találta, hogy nem találta fia ejtett vállú trikóit. És ahogyan a férje, Mahmud ránézett azon a reggelen. Elsősorban ez a pillantás ütött szöget a fejébe.

tovább
A szerelem tudománya
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

A történelem folyamán a művészek, költők és drámaírók jutottak a legmesszebbre abban, hogy az emberiség megértse a szerelem természetét. A szerelmi elragadtatás mégis éppoly megmagyarázhatatlannak tetszett, mint a szivárvány szépsége. A kutatók manapság rácáfolnak erre, s elég sokat tudnak mondani arról, hogy az emberek miért szeretik egymást.

tovább
Dosztojevszkij üdvtörténeti küldetése az „orosz eszme” jegyében
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Amikor Fjodor M. Dosztojevszkij 1881 elején — még hetvenedik életévének betöltése előtt — elhunyt, dicsőségének a tetőpontján állt, Oroszország politikai elitje tiszteletben részesítette, az udvari nemesség és a kulturált nemesi réteg képviselő körüludvarolták, a nagyközönség pedig buzgón olvasta műveit.

tovább
Csurka Dóra
Dr. Donáth György –– Az utolsó szó jogán
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

1947. október 23-án a „köztársaság-ellenes összeesküvési per” során a kommunisták kivégezték dr. Donáth Györgyöt. A hét pert magában foglaló persorozatban több mint kétszázhatvan személyt tartóztattak le, s kétszázhuszonkilenc vádlottat állítottak bíróság elé. Sokakat súlyos börtönbüntetésre ítéltek vagy internáltak, s több százra tehető azoknak a száma, akiknek neve ekkor került az ÁVO kartotékjaira, hogy egy életen át megbélyegzett, megfigyelt személyként éljenek. Egy ÁVO-n készült jegyzőkönyv ötszázötven letartóztatást említ. Elsőfokon három (Dálnoki Veress Lajos, András Sándor és Donáth György), másodfokon egy halálos ítélet született: Donáth Györgyé. Felmerül a kérdés: miért épp Donáthot végezték ki?

tovább
Máthé Zsuzsa
Egy ferences szerzetes tragédiája
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Kiss Szaléz és „társai” koncepciós pere „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” (Mt. 5, 10.) Miközben a háborút követő „demokratikus átmenetnek” nevezett időszakban egy új Magyarország éledezett, a Kommunista Párt a demokratikus színfalak mögött gőzerővel dolgozott a hatalom megszerzésén. Az MKP-nak kezére játszott, hogy már 1945 februárjától kezében volt a politikai rendőrség szervezete, amely a „párt ökleként” működött. A Belügyminisztériumban, a rendőrségen, a népbíróságokon, az ügyészségeken és a közigazgatásban is egyre inkább a baloldal vált meghatározó erővé. Farkas Vladimir, az ÁVH egykori alezredese tollából származik a következő kijelentés: „Történelemhamisításnak tartom az olyan, napjainkban is divatos felfogásokat, hogy 1949-ig hazánkban parlamenti demokratikus rendszer volt. Szerintem ez a rendszer az 1945. novemberi választási eredmények kihirdetése napján már bukásra volt ítélve.”

tovább
Máté János
Értékrendek ökonómiája
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

(Galvani szellemi utódai és a profit) Kezdem jobban érteni Luigi Galvanit. Vagy kétszáz évvel ezelőtt olyasmit tudott, amit mi már jórészt elfeledtünk. Például azt, hogy tudományos vizsgálat tárgyává tegyen valamit, amiről nem tudni, lesz-e valaha gyakorlati jelentősége. Manapság ez már nehezen elképzelhető. Előre meg kell ígérni, hogy csak olyasmit kutatunk, aminek mindenki — beleértve diákjainkat is — látja a jövőbeli hasznát. Ha nem, akkor hagyjuk a dolgot az iparilag legfejlettebbekre, majd ők finanszírozzák — és persze a hasznát is ők látják. Talán át sem adják másnak, talán igen, de majd csak akkor, ha ők már kiszedték a sava-borsát.

tovább
Nemes Károly
Homoszexualizmus a filmben
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

„A homoszexualitás annak a mellékterméke, ahogyan a szerepek (vagy az elfogadott viselkedési minták) határait az ember neme alapján megvonják; s mint ilyen nem autentikus (nem a „valóságnak” megfelelő) kategória.” (Miriam Schneir)

tovább
Kulcsár Péter
Kéthly Anna és a londoni Népszava szellemisége
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

(Az SZDP, a Nagy Imre-hívek és a harmadik út) Kimondottan szociáldemokrata eszme, teória művelésére hazánkban 1956 után sem volt lehetőség. Mint világnézeti kérdésekről vitázó árnyalatok csak a marxizmus hivatalos vagy megtűrt értelmezései kaphattak szót, a dogmatikusoktól Lukács Györgyig. A marxistákon kívül csupán néhány népi — volt parasztpárti — író kapott lehetőséget arra, hogy összefoglaló igény nélkül publikálja nézetét egy-egy résztémáról. A szociáldemokráciának csak a leíró történetéről lehetett egy keveset közzétenni, de azt sem saját szemszögből, hanem a rendszeréből, a marxizmus és a „munkásegység” alapján.

tovább
Schmidt Mária
Perek és ellenperek
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Akadnak olyan bűnperek, amelyek hosszú évtizedek, esetleg évszázadok múlva is érdeklődésre tartanak számot. Ilyen, a saját korán túlmutató jelentéssel bíró tárgyalást tartottak Jeanne d’Arc vagy Galilei esetében, de hasonló hatásúnak bizonyult a XIX század végén a francia-zsidó Dreyfuss kapitány elleni per lefolytatása, vagy nálunk a tiszaeszlári perben kimondott felmentő ítélet emancipációs kisugárzása.

tovább
Szerencsés Károly
Petíciós per 1947
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

1947 első felének legfontosabb törekvése a baloldali pártok részéről a demokratikus úton megválasztott nemzetgyűlés likvidálása volt. Ehhez meg kellett semmisíteni az 1945-ben létrehozott Független Kisgazdapártot. Ezt a célt szolgálta a Magyar Közösség „köztársaság-ellenes összeesküvésének” ürügyén tartott koncepciós persorozat is. Az előrehozott választásokra azért volt szükség, mert vészesen közeledett –– legalábbis de jure –– a szuverenitás helyreállása, s a kommunista párt addigra már ki akarta iktatni a polgári többségű parlamentet a politikai életből. Ehhez előbb egy puccsot hajtott végre (eltávolította Nagy Ferenc miniszterelnököt), majd nagyarányú választási csalással igyekezett a Baloldali Blokknak megszerezni az abszolút többséget.

tovább
Pécsi Tibor
Vizeinkről mindenkinek
2004. június XLVII. évfolyam 6. szám

Woynarovich Elek: Vizeinkről mindenkinek. Agroinform, Budapest, 2003, 271 l.

tovább

1 - 17

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969