2013. I-VI
 


Találatok száma: 15

Brauer-Benke József
A magyar cigányzenészek és társadalmi kapcsolatrendszereik
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

A magyarországi cigányokról, vagy ahogy újabban, önelnevezésüket átvéve nevezik őket: a romákról nagyszámú írás olvasható. A cigányzene is viszonylag korán vizsgált témája volt a tudománynak. Mivel dolgozatomban a cigányzenészeket és a magyar társadalomban betöltött szerepüket, illetve társadalmi kapcsolatrendszereiket kívánom vizsgálni, a továbbiakban cigányzenészeknek vagy cigányoknak nevezem őket.

tovább
Vizvári Béla
A magyar felsőoktatás 1990 után
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

Ez az írás azt az utat kívánja összefoglalni a nem Magyarországon élő magyarság számára, amelyet a magyar felsőoktatás 1990 után megtett. Emellett szól azokról a veszélyekről is, amelyek most adódnak, de káros hatásuk csak évtizedek múlva lesz érzékelhető. A szerző belülről látja e folyamatot, hiszen 1972 óta tanít folyamatosan — külföldi tartózkodásait nem számítva — a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen: először mint óraadó, az operációkutatási tanszék megalakulása után mint félállású adjunktus, négyévi törökországi tanítás után, 1993 szeptemberétől pedig mint főállású adjunktus, majd docens.

tovább
Scheili Gabriella
A német egység kérdése Helmut Kohl kancellárságának első időszakában
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

Karl-Rudolf Korte: Deutschlandpolitik in Helmut Kohls Kanzlerschaft Regierungsstil und Entscheidungen, 1982–1989. Deutsche Verlagsanstalt, Stuttgart, Wiesbaden, 1989.

tovább
Benkő Mihály
A turgaji madiar törzs
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

A kazakisztáni keleti magyar néptöredékről (I.) A Turgaj-vidéki madiarok (ejtsd: magyarok) közé tett kazakisztáni utazásom előtörténete néhány évvel ezelőtt kezdődött.

tovább
Advocatus diaboli
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

Egyetlen ügyvéd sem védelmezi szenvedélyesebben a gonoszt a francia Jacques Vergès-nél, aki Mao és Pol Pot barátja volt, de megbízói közé számíthatta az afrikai diktátorokat, az SS-hóhér Klaus Barbie-t, valamint Carlost, a terroristát is. Jelenleg Slobodan Miloševićet látja el tanácsokkal.

tovább
Szegedi László
Az ingyenes jobb
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

Megdőlni látszik az a hagyományos vélekedés, hogy két termék közül általában az a jobb minőségű és a nagyobb használati értékű, amelyik drágább. Az internetes korszakban az olcsóbb nem feltétlenül rosszabb. Az olcsó, sőt ingyenes termék valóban jó. Olyan újfajta, az internet használata során kialakult marketingstratégia része ez, amelynek az egyik fő eljárása, hogy ingyenes ajánlatokkal, reklámlehetőségekkel, termékekkel, szolgáltatásokkal stb. növelje a piaci részesedést, s a szolgáltatások igénybevételére ösztönözze az embereket — ez aztán másodlagosan is hasznot hozhat. Az internetes marketing egyik kulcsszava tehát az ingyenesség.

tovább
Kis Domokos Dániel
Az Uránia száz éve
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

(A kezdetek: 1899–1900) A berlini, illetve bécsi mintára létrejövő intézményről tudományos körökben eddig viszonylag kevés szó esett, inkább csak a filmművészet kapcsán emlegették. Mint például a színháztörténész Magyar Bálint is, aki a magyar némafilm kezdeteiről írt könyvében szentelt egy fejezetet az Urániának, elsődlegesen A táncz című, gyakorlatilag az első önálló, művészi igénnyel készült filmet emelve ki, akárcsak újabban Sziklavári Károly, aki külön tanulmányt szentelt ennek.

tovább
Nemes Károly
Filmek vagy filmművészet?
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

Megjegyzések a mai magyar filmről „A lelkiismeret hangja is mutálhat.” (S. J. Lec) A rendszeresen megrendezett filmszemlék bizonyosfajta válogatást végeznek el a kortárs magyar filmművészetben, sőt, az egyes alkotások összevetésére is alkalmat adnak. Nem tudják azonban vállalni (legfeljebb érintőlegesen) az egyetemes filmművészettel való összehasonlítást, még kevésbé valamiféle tendencia megragadását. Ehhez ugyanis térbeli és időbeli távlat kell. Sőt — s ez a legfontosabb — terjedelmében nem korlátozott vizsgálódásra van szükség, amely legalább könyvnyi összefoglalást kívánna. Következésképpen egyetlen cikkben csupán megjegyzések felsorakoztatásáról lehet szó.

tovább
Garaczi Imre
Halasy-Nagy József történetfilozófiai elvei
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

A XX. század első felének magyar bölcseleti közgondolkodását vizsgálva viszonylag egyszerűen belátható, hogy rendkívül gazdag és sokoldalú, az akkori európai filozófiai irányzatok szinte mindegyikére reflektáló, azokat továbbgondoló tudósi életműveket ismerhetünk meg. A vén kontinens filozófiai hagyományainak történet- és szellemfilozófiai ösvényeit kultúrkritikai alapról kristályosítja honi filozófusok egy sajátos csoportja, amelynek tagjai nem alkottak szorosan összetartó mozgalmat, koherens gondolkodói kört, szigorúan szervezett rendszerközpontú elméleteket, hanem vezéreszméiket elsősorban az irodalmi platonizmus, a kultúr- és történetfilozófia, a lélektan, a művészetelméletek eszmetörténete és az etikai miliők természetrajza fűzi össze. Pauler Ákos, Brandenstein Béla, Kornis Gyula, Prohászka Lajos, Joó Tibor és Révay József mellett Halasy-Nagy József tekinthető e szellemi közeg ikonikus alakjának, aki impozáns, fél évszázadot átfogó életművével s ezen belül több mint négyszáz megjelent közleményével a magyar filozófiatörténet meghatározó személyiségévé vált.

tovább
Baracsi Erzsébet
Mi a magyar?
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

A magyarság fogalmának meghatározása 1939-ben Trianon után a Csonka-Magyarországon az új államhatalomnak be kellett rendezkednie. A Nagy-Magyarországhoz szokott hivatalnoki rétegnek, értelmiségnek nehéz volt elfogadni a nyakába szakadt tragédiát, az összeszűkült határokat. Át kellett gondolni a közigazgatás meg- és újjászervezését, amelyet különböző bizottságok és a kormánybiztosság vizsgált. A harmadára zsugorodott ország hatalmas közigazgatási apparátusát és hivatalnoki karának feladatait össze kellett hangolni. A fölösleges feladatokat és a hivatalnokok számát racionalizálni és csökkenteni kellett.

tovább
Beretzky Ágnes
R. W. Seton-Watson és a trianoni békeszerződés (1918–1920)
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

Robert William Seton-Watson, azaz Scotus Viator legalább annyira a történelem alakítója volt, mint történész. A századforduló idején, berlini és bécsi tanulóévei alatt figyelme egyre inkább a Monarchia és Magyarország felé fordult, majd angol nyelvterületen rövidesen Közép-Kelet-Európa történelmének egyik legnagyobb szaktekintélye lett.

tovább
Kapronczay Katalin
Rövid magyar történet, 1606–1939
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

Szekfű Gyula: Rövid magyar történet, 1606–1939. Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Soós István és Potó János. Osiris, Budapest, 2002, 561 l.

tovább
Stephen Wolfram és Az újfajta tudomány
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

A rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat követelnek, s a Stephen Wolfram számítógéptudósnak Az újfajta tudomány című új könyvében szereplő állítások tényleg rendkívüliek. Wolfram azt állítja, hogy teljesen új világszemléletet kínál olvasóinak. A lényege abban az elgondolásban foglalható össze, hogy a fizikai jelenségek jobban modellezhetők egyszerű számítógépes programokkal, mint bonyolult matematikai egyenletekkel. Wolfram a művének várható hatását „szerénytelenül” Sir Isaac Newston Principia Mathematica című művének jelentőségéhez hasonlítja, s azt állítja, hogy felfedezései régi keletű talányokra képesek választ adni a matematika, a fizika, a biológia és a filozófia terén, mégpedig az alapvető természeti törvények problémáitól a szabad akarat kérdéséig. Kérdés: könyve képes-e beváltani ezeket az ígéreteket?

tovább
Tisztelet a szociális államnak?
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

A respektus legősibb tárgya az állam. A rend őre megszólítja az egyik járókelőt, aki elfordítja a fejét, s a válla felett hátrafordul. Louis Althusser, a marxista filozófus ebben az egyszerű képben foglalja össze a tisztelet megnyilvánulásának módfelett aszimmetrikus ősi jelenetét, a visszapillantást. A városi gettó kultúrájában viszont megfordult e színjáték. Ott éppen a rápillantás jelenti a tiszteletadás megtagadását, s minősül nyílt hadüzenetnek. A tisztelet az állammal ellentétes pólusra kerül, oda, ahova a rendőrség is csak kivételes esetekben pillant be.

tovább
Tudás és hatalom Foucault írásainak tükrében
2003. január XLVI. évfolyam 1. szám

A Michel Foucault által részben elmesélt, részben átköltött legszebb történetek egyike egy sogunnak azt firtató kérdéséről szól, hogy miből fakad az európaiak óriási fölénye a tengeri hajózásban, a kereskedelemben, a politikában és a harcművészetben. A válasz úgy hangzott, hogy az európaiak kitűnnek a matematikában. A sogun ezért magához hívatott egy angol matrózt, s fogva tartotta a palotájában, hogy — nagy titokban — magánórákat vegyen tőle. A sogun valójában nemcsak magas korra áhítozott, hanem a hatalmát is meg akarta tartani élete végéig.

tovább

1 - 15

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969