2013. I-VI
 


Találatok száma: 18

Hachner Péter
A demokrácia fogalmának történetéről
2006. július XLIX. évfolyam 7. szám

tovább
Pikó Bettina
A depresszió társadalom-lélektana: kórtünet vagy kortünet?
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

„A boldogság fegyelmi kérdés.” (Márai Sándor) (A depresszió kezelésének kihívásai a modern társadalmakban) A betegségdiagnosztika a tudomány mindenkori állásának függvénye. Ahhoz, hogy az orvosok felismerjenek egy daganatos kórképet, s klinikai kórképként definiálják, a műszerdiagnosztika meghatározott színvonalára van szükség. Amíg a laboratóriumi eszköztár nem tette lehetővé számos anyagcsere-betegség diagnosztizálását, addig a betegek ismeretlen kórképekben haltak meg életük legelején, holott — felismerve a betegség lényegét, bizonyos táplálkozási szabályokat betartva vagy a hiányzó enzimet gyógyszerként pótolva — hosszú életkort érhettek volna meg. A mentális zavarok esetében még bonyolultabb a helyzet, s a tudományos fejlettség mellett az adott kultúra normatív értékítélete is meghatározza egy-egy zavar betegséggé minősítését. Ahogy Foucault állítja: „A betegségnek csak olyan kultúrában van valósága és értéke, amely betegségként ismeri fel.”

tovább
Ćurković-Major Franciska
A horvátországi magyar kisebbség oktatásügye — különös tekintettel a zágrábi szórványban élő magyarokra
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

(Általános helyzetkép a horvátországi magyarságról) Magyar kisebbség már a történelmi Szlavóniában is élt. Az első világháború után — a trianoni békeszerződés értelmében — a baranyai háromszög és a Muraköz magyarsága szintén a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláv Királysághoz) került, de 1941 után visszacsatolták az anyaországhoz. A második világháború befejeződésével azonban visszaállt a Trianon utáni helyzet, s a terület a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság része lett. Ennek egyik tagköztársasága, a Horvát Szocialista Köztársaság a demokratikus változások következményeként 1991-ben népszavazással kikiáltotta függetlenségét. Az ezt követő horvát–szerb háború területi változásokat ugyan nem okozott, nagymértékben hatott azonban a magyarság sorsára.

tovább
Frideczky Frigyes
A kereszténység története
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Paul Johnson: A kereszténység története. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001, 714 l.

tovább
Barsi Boglárka
A kulturalizmus szerepe a biztonsági tanulmányokban és a nemzetközi kapcsolatokban
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

A kulturális elméletek az 1990-es években kerültek újra előtérbe a politikatudományban. Mindez egyrészt a világban lezajló változások eredménye: a kommunizmus összeomlása, a hidegháborús világrend vége, a kulturális identitás fontosságának újjászületése, valamint az etnikai konfliktusok új kérdéseket és problémákat vetettek fel. Másrészt a politikatudomány képviselői közül sokan úgy látták, hogy a kultúrát, az identitást nélkülöző elméletek nem magyarázzák megfelelően a politikai jelenségeket. Az összehasonlító politológiában és a nemzetközi kapcsolatokban ezért új kutatási módszerek és megközelítési módok jelentek meg. A kultúrát, a normákat, az identitást középpontba állító — elsősorban a realizmussal vitatkozó — elméletek (Katzenstein, 1996, Inglehart, 1997, Laitin, 1998, McNamara, 1998) azonban meglehetősen szerteágazók, és sokszor hiányzik az általánosítást lehetővé tevő kapcsolódási pont az egyes tanulmányok között.

tovább
A szefárd zsidóság történelmi múltjáról
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Ha a zsidóság európai története került szóba, többnyire az askenázikra — a német és a középkorban Kelet-Európába kivándorolt zsidóságra — gondolnak. Kevés figyelem irányul az európai zsidóság másik nagy csoportjára, a szefárdokra.

tovább
Kiss J. László
Az „új terrorizmus”, avagy a háború metamorfózisa: a „régi háború”-tól az „új háború”-ig
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

(Az „új terrorizmus” és a nemzetközi rendszer változása) 2001. szeptember 11-e után a világról szerzett észlelésünk sokkal inkább megváltozott, mint maga a világ. A brutális merénylet megerősítette azt, ami már előtte is felismerhető volt: a globalizálódás és következményei a kül- és biztonságpolitika területén is változásokat követelnek. Nem csupán az Egyesült Államokkal és a nemzetközi biztonsággal szembeni fenyegetés új minőségéről van szó, hanem a globalizálódás folyamatának a világgazdasági fejlődésre és a nemzetközi politika egészére tett hatásairól. Számos jel mutat arra, hogy a világpolitikában új polaritás került előtérbe: egyfelől az államok rendezett világa és a felbomló államok társadalmi anarchiája, másfelől a nemzetközi terrorizmus elleni globális együttműködés és a transznacionális erőszak fenyegetése között.

tovább
Menyhay Imre
Az Es, az abszolútum és a „babystyling”
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

A korlátlan kapitalizmus a pszichoanalízis fókuszában (A lelki élet struktúrája) Freud szerint van egy szubjektum (alany), amelyet a természeti (ősi, eredeti, elementáris, animális) erők az alapvető élet- vagy létszükségletek kielégítése felé hajtanak, késztetnek, motiválnak. A hajtóerők célja az élet fenntartása, ám ez csak akkor lehetséges, ha az élettérben a káoszhoz rendezettség társul (normatívák, szabályok). Eszerint a lelki élet struktúráját a szubjektum, a norma és a hajtóerő alkotja.

tovább
Schultheisz Emil
Az ókori medicina hagyományozódása az egyházatyáknál
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Az ókori orvostudományt követő korszakot, a kereszténység első századait, az egyházatyák korát a természettudományok és az orvoslás szempontjából terméketlen periódusnak tartották. Még a legújabb tudománytörténeti és orvostörténeti kézikönyvekben is alig néhány mondat olvasható róla. Úgy tetszik e munkák alapján, mintha a görög-római medicina Galénosz nevével fémjelzett utolsó felvirágzását követően a szerzetesi medicina VIII–IX. századi kibontakozásáig, illetve az első nyugati orvosi főiskola (Salerno) megjelenéséig az orvoslás és a természettudományok szempontjából üres lett volna a korszak.

tovább
Értelmiség változó szerepkörben
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

A XVIII. században, amikor a világ még franciául gondolkodott, filozófusoknak nevezték azokat, akik napjainkban értelmiségieknek számítanak. D’Alembert az idevágó cikkében és Diderot az általa szerkesztett nagy francia enciklopédiában még azt feltételezte, hogy a filozófusoknak el kell vonulniuk a világ zajától, hogy elmélyülten és nyugodtan gondolkodhassanak, ám nem szabad száműzetésnek tekinteniük a világban elfoglalt helyüket. A filozófusokat a többi emberrel szemben az önreflexió képessége tünteti ki; ez azt jelenti, hogy képesek az emberi cselekedetek okainak elemzésére. A filozófusnak valamennyi embertársához hasonlóan „meg kell találnia az útját az éjszakában, de előtte világító fáklya halad”.

tovább
Forródrót a mennybe?
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Miért imádnak az emberek isteneket? Eddig a kultúrakutatók töprengtek e kérdésen. Most agykutatók csatlakoztak hozzájuk, akik az agysejtek szövedékében nyomoznak a vallás eredete után. Egy bizonyos agyterületről ugyanis Vilayanur Ramachandran azt gyanítja, hogy Isten ott trónol.

tovább
Kovács Lea - Réber László
Horvát egyetemisták a magyarokról
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Január végén a zágrábi Večernji List című lap felmérét közölt arról, hogy miképp vélekednek a horvátok szomszédaikról. A telefonos közvélemény-kutatásban részt vevők egyértelműen a magyarokat jelölték meg a legkedvesebb szomszédként. Elgondolkodhatunk azon, mekkorát változott a horvát közvélemény a XX. század eleje óta, amikor még magyarellenes tüntetéseket rendeztek a horvát fővárosban, s magyar zászlókat égettek el. Úgy látszik, hogy a XXI. század elejére alapjaiban módosult a Magyarországról és a magyarokról alkotott kép Horvátországban.

tovább
Kiből válik lángész?
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

A pszichológusok között nincs egyetértés a tekintetben, hogy a lángész öröklött vagy szerzett tulajdonság-e. Eddig még senki sem bizonyult eléggé okosnak e kérdés eldöntéséhez. Thomas Edisontól származik az a híres mondás, hogy a géniusz teljesítménye 1% inspirációból és 99% perspirációból, azaz 1% ihletből és 99% verejtékes munkából származik. A zseniket és a csodagyerekeket tanulmányozó kutatók kézzelfoghatóbb tényezők hozzájárulásairól vitáznak — a genetikáról, az élettani vonatkozásokról, valamint a gyakorlással töltött órákról. A többségük úgy véli, hogy a géniuszoknak különleges génjeik vannak. Jóformán senki sem állítja, hogy a csodagyerekek teljesítményét bárki elérheti, aki eléggé keményen hajlandó próbálkozni. A kivételek közé tartozik Anders Ericsson, a Floridai Állami Egyetemen doklgozó pszichológus, aki szerint tíz évi céltudatos gyakorlással bárkinek képesnek kell lennie a csodagyerekek szintjének elérésére. Ezzel az elgondolással szemben intuitív ellenvetésnek minősül a „Mozart-érv”, ahogyan azt Brian Butterworth, a londoni University College idegtudományi szakértője szokta emlegetni, aki sok éven át tanulmányozta a matematika pszichológiai vonatkozásait. Ezen érv szerint nem válhat bárkiből Mozart pusztán kemény munka révén, holott — mint ismeretes — végül is Mozart is kemény munka árán vált azzá, ami lett.

tovább
Szabó András Péter
Kövendi Dénes
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Kövendi Dénes. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta ifj. Kövendi Dénes. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2001, 133 l.

tovább
Ugrai János
Német szóra menő pataki diákok
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Horvay Róbert 1937-ben a Debreceni Szemle hasábjain megjelent hasonló című dolgozatában azt támasztotta alá adataival, hogy a XVIII. és a XIX. század fordulóján az addig feltételezetthez képest jóval erősebb német nyelvűség jellemezte hazánk legnagyobb református kollégiumát. Kiemelte, hogy már II. József nyelvrendelete előtt, sőt, a kalapos király halála utáni ellenséges hangulatban is rendszeresen rászánták magukat a debreceni diákok a német nyelv tanulására. Különösen nagy szerepet játszottak ebben a szepességi városok (Késmárk, Lőcse, Igló), amelyek egyrészt fogadták a tanulni vágyókat, másrészt saját ifjaikat Debrecenbe küldték, s ezáltal kétoldalú, nem csak a nyelvtanulásra épülő kapcsolatot alakítottak ki. Ezzel a dolgozattal célunk kettős. Először arra törekszünk, hogy áttekintsük a német nyelv tanításának országos és debreceni fejleményeit. A probléma tágabb összefüggéseinek a felvázolása után pedig részletesen megfigyeljük a másik nagy református intézménynek, a sárospataki kollégiumnak a német nyelv bevezetését célzó intézkedéseit, erőfeszítéseit és ezek eredményét. Reményeink szerint munkánk következtetései megfelelő alapul szolgálhatnak az alföldi és a zempléni kollégium ilyen irányú összehasonlításához, s dolgozatunk hozzájárul a hazánk felvilágosodás kori modernizációjának e fontos, manapság elhanyagolt problémájára irányuló vizsgálathoz.

tovább
Szabályozandó véleménypiac?
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Richard Posner chicagói bíró és mellesleg az ottani egyetem tanára a gazdasági racionalitás legtávolabbra tekintő képviselői közé tartozik. Három évtizeddel ezelőtt kitalálta a „jog közgazdaságtana” elnevezésű interdiszciplináris kutatási ágat. Szerinte a jogi ítéleteknek nemcsak felmérhető a gazdasági kihatása, hanem az ítélethozatalt is erre kellene alapozniuk a jogászoknak.

tovább
Új felismerések az ikerkutatásban
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

A környezet formálja a jellemet, vagy minden a génektől függ? Müncheni kutatók legújabb ikertanulmánya érdekes eredményekkel szolgált erre vonatkozóan. Egyik példaként Korinnát és Ingét említik, akik hatvankilenc évvel ezelőtt egypetéjű ikerként jöttek a világra. Jelenleg a szemüveges Inge sima arcát hófehér bubifrizura keretezi, míg a szemüveget nem viselő Korinna arcát mély ráncok szeldelik, s hennavörösre színezett haja kócosan hull a homlokába. A két ikertestvér leginkább mégis a jellemvonásaiban különbözik. A másodszülött Inge a szülővárosában él egy nyugodt környéken található családi házban. A szülei már gyermekkorában előmozdították művészi képességeinek kibontakozását, s végül is textiltervező lett. Férjhez menése után feladta szakmai pályafutását, négy gyermeket hozott a világra, s a festészet iránt kezdett érdeklődni. A háza telis-teli van a képeivel, amelyekből barátainak és ismerőseinek is szívesen ajándékoz. Örömmel emlékezik vissza a nővérével, Korinnával közösen eltöltött gyermekkorra: „Szép volt, sosem éreztük magunkat egyedül, hiszen mindig ott volt a másik.”

tovább
Szabady Balázs
Van-e népesedéspolitika?
2002. július XLV. évfolyam 7. szám

Ez a dolgozat sokáig érett. Nem elsősorban bennem. A körülményeknek kellett megérniük ahhoz, hogy a valóság ne csak leírható, hanem kinyomtatható legyen. Ez a pillanat most talán végre elérkezett. A kérdés az volt számomra, hogy a népesedéspolitika és a tudományos cenzúra létezésének kérdése két téma-e vagy egy. Mármint a magyarországi „népesedéspolitika” kudarca és a társadalomtudományok területén uralkodó viszonyok, amelyek lehetővé, sőt néha kötelezővé teszik a vélemények elnyomását és az eredmények elhallgatását. (A mai magyar „tudomány”-ban két cikk több, mint egy: kétszer annyi „opus”. Ez engem eddig sem izgatott. Most pedig különösen úgy láttam, hogy kettő kevesebb lenne, mint egy. Ezért a két témát együtt írom meg.)

tovább

1 - 18

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969