2013. I-VI
 


Találatok száma: 14

Bíró Emese - Tamáska Máté
A kolozsvári németek helyzete
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Egy sajátos kisebbség identitástudatának alakulása A demokratikus változásokkal Kelet-Európában felszínre kerültek a nemzeti konfliktusok, elég, ha a jugoszláv állam széthullására vagy épp a romániai magyarság megoldatlan problémáira gondolunk. Bizonyos elemzők egyenesen azt állítják, hogy az etnikailag erősen megosztott és a nemzeti feszültségeket kezelni nem tudó országokban a demokratikus átmenet kevésbé gördülékeny, rosszabb esetben meg sem indult.

tovább
Kapronczay Károly
A Magyarországi Katolikus Egyház és az állam 1945 és 1965 között
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Szabó Csaba: Die katolische Kirche Ungarns und der Staat in den Jahren 1945–1965. Müncheni Magyar Intézet, München, 2003, 222 l.

tovább
Szigethy Emma
A rádiózás története
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

2003. december 1-én hetvennyolc éves a Magyar Rádió

tovább
Pécsi Tibor
A transzgénes állatok és az ember
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

A biotechnológia, pontosabban a génmanipulálás célja, hogy az élőlények örökletes tulajdonságait molekuláris biológiai módon megváltoztassák. Erre nemcsak idegen gén beültetésével (génátültetéssel) kínálkozik lehetőség, hanem egyebek között mesterségesen létrehozott génmutációval (ugrásszerű örökletes változással, amelynek során módosul a gén szerkezete, azaz bázisainak minősége és/vagy sorrendje), génkettőzéssel és -sokszorozással, a gén helyének megváltoztatásával (az örökítőanyagon belüli átültetésével), valamint géneltávolítással is. De még mielőtt erről részletesebben szólnánk, nézzük röviden, ki fedezte fel az örökítőanyagot (dezoxiribonukleinsavat, DNS-t), ki tisztázta a szerepét, s kik derítették fel a térbeli szerkezetét!

tovább
Fekete Balázs
Adalékok az államkapcsolatok elméleti kérdéseihez
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Az államkapcsolatok mibenléte és természete az államiság megjelenése óta foglalkoztatta az államiság kérdéseit tanulmányozókat. A felvilágosodás korának gondolkodóit megelőző korszakok filozófusai az államiság kérdéseit nem helyezték pontosan elkülönített és megalkotott tudományos keretek közé; vizsgálódásuk eszmei kiindulópontjait az adott korszak általános teológiai és filozófiai világképe teremtette meg.

tovább
Csaba Gábor
Az értékek Amerikája — Amerika értékei
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Amerika olyan, mint a labdarúgás vagy a politika: „szakértői”-nek se szeri, se száma. Ez érthető is, hiszen szuperhatalmi szerepéből adódóan az Egyesült Államoknak meghatározó jelentősége van a nemzetközi színtéren, az amerikai vállalatok a földgolyó minden pontján jelen vannak, a gyakran szívesen fogyasztott, de persze „nem szeretett” amerikai kultúra pedig globális jelenséggé vált.

tovább
Az európai nyugdíjválságról
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Silvio Berlusconi olasz kormányfő 2003. szeptember 23-án tájékoztatta a munkáltatókat és a szakszervezeti vezetőket az ország állami nyugdíjrendszerének régóta várt reformtervezetéről. Az olasz nyugdíjrendszer ugyanis módfelett rászorul a reformra. Ez az ország a világ egyik legkisebb születési rátáját mutatja fel, ugyanakkor az egyik legnagyvonalúbb állami nyugdíjrendszert tartja fenn. Ez tarthatatlan, mert az egyre csökkenő munkaerőalaptól várja el egyre több nyugdíjas eltartását. Persze, több más európai ország is hasonló problémával küzd.

tovább
Canetti emlékiratainak negyedik kötete
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

„Új csuringákra van szükségem. Új ősökre. Új sorsokra. Új emlékekre.” Ezt jegyezte fel Elias Canetti a Hampsteadi utóiratok című írásában az 1960-as évszám mellé. Abban az évben jelent meg fő műve, a Tömeg és hatalom, amelyen Canetti megszállottként dolgozott angliai száműzetésében.

tovább
Táczi István
Fenntartható fejlődés vagy fenntartható élet?
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Fejlődésében az emberiség — a harmadik évezredre vetítve — úgy látszik, ismét válaszúthoz érkezett. Az ökológusok jelzései, a természet kódolt üzenetei, a különböző emberi társadalmak összehasonlítása az ilyesmikre érzékeny emberekben valami nagyon nagy — szinte meghatározhatatlan — aggódást vált ki jelenlegi és jövőbeni életükkel kapcsolatban. Ez persze egyre több ember gondolkodásában megjelenik, de mintha megragadna az egyén szintjén, s nem összegeződne az emberiség gondolkodásának folyamában. Talán hiányzik valami gondolkodási rendezőelv vagy a népi eszméket egybegyűjtő megnevezhetetlen akarat, amely megindítaná a világ jobbra fordulásának cselekménysorát.

tovább
Varga Csaba
Jogállami vívódás mintakényszerek Szküllája és csalódások Kharübdisze közt (Litvánia példájában)
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

A szocializmus romjain feltápászkodva az önálló államépítésben és az európai civilizáció eszményeihez is visszatérő jogi berendezkedésben új utak feltárására és bejárására kényszerülő közép- és kelet-európai nemzetek az elmúlt évek során mindahányan válaszút elé kerültek.

tovább
Szenti Tibor
Megmaradnak-e a vásárhelyi tanyák?
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

A címbeli kérdés megválaszolásához elsőként vázlatosan át kell tekinteni a vásárhelyi tanyarendszer fejlődését; továbbá azt, hogy mi maradt belőle mára, s milyen sors várható a jövőben.

tovább
Magyari Beck István
Pedagógiai realizmus
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

(A probléma felvetése) A pedagógiát szokás olyan szemléletnek és tevékenységnek tartani, amely kizárólag az egyén és a társadalom — a kultúra és a civilizáció — szolgálatában áll. Jobbára úgy, hogy mind az egyén, mind a társadalom épülését segíti. A pedagógusok túlnyomó többsége a hegeli dialektika megszületése után sok-sok évtizeddel sem tételez fel tartós és kibékíthetetlen ellentmondásokat az embereken és a társadalmakon belül, illetőleg között. Érdekes módon csak akkor, amikor a pedagógia keretén belül gondolkodik. E rózsaszínű kép számol ugyan némi zavarral ebben a rendszerben.

tovább
Rászlai Tibor
Széchenyi elit-ethosza
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Csak 1847-ben eszmélt rá Széchenyi, hogy kimaradt a kandidált pártok (név)sorából: „Én tulajdonképpen senkié sem vagyok, csak enmagamé.”

tovább
Frideczky Frigyes
Székely Jeruzsálem
2004. január XLVII. évfolyam 1. szám

Szávai Géza: Székely Jeruzsálem. Pont Kiadó, Budapest, 2001, 442 l.

tovább

1 - 14

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969