2013. I-VI
 


Találatok száma: 14

Fehér M. István
A filozófia tanítása
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

Az iskolai filozófia és a filozófia iskolai fogalma Többé-kevésbé köztudomásúnak, szinte közmegegyezés tárgyának számít az a megállapítás, amelyből e konferencia hirdetménye kiindulópontját meríti: „A filozófia Magyarországon túlnyomórészt iskolai filozófia volt.” Egy másik, hasonlóképpen gyakorta visszatérő, ezzel részben — de nem teljesen — összefüggő megállapítás szerint, amelyre a hazai filozófia történetének kutatói ugyancsak előszeretettel hivatkoznak, a magyar filozófia (a legtöbb kis nemzet filozófiájához hasonlóan) nem eredeti teljesítményeken, hanem elsősorban átvételen, utánérzésen, recepción alapuló, másodlagos filozófia. Mint ilyen, „követő” jellegű; „külföldi mintákat vett át és másolt”.

tovább
Simándi Irén
A magyar forradalom a Szabad Európa Rádió hullámhosszán I.
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

„1956 októberéig a nemzetet jobbadán csak ébreszteni lehetett. Október után jobbadán csak csucsujgatni és altatni, hihetőleg abban az álmodozó feltevésben, hogy a két világrend végül szépecskén összesimul, s új, boldog korszakot szül az emberiség számára.” (Gallicus) A Szabad Európa Rádió (SZER) 1951 és 1993 között működött Münchenben. A magyar osztály történtének egyik legfontosabb eseménye az 1956-os forradalom volt. Az akkori események évfordulójához közeledve, a forradalom napjaira emlékezve manapság is minden évben sokan emlegetik a Szabad Európa Rádiót és annak szerepét a forradalomban. E szerepről egyelőre nehéz teljes képet adni, de a folyamatos kutatások, a megmaradt dokumentumok feldolgozása és a tények objektív megismerése lehetővé teszi a történtek pontosabb bemutatását.

tovább
Jagusztin László
A mémplexek (a szógének) mint metainformációk és információk
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

Mai közbeszédünkben, a tudományos és a nem tudományos jellegűben is, az információ ismeretet, tudást, véleményt, hírt, üzenetet, közleményt, manifesztált szöveget egyaránt jelölhet. Ekképp sajátosan vándorol a tárgynyelvi és a metanyelvi rendszertagságok között, s korunkban ezt csak felerősíti az informatika jelenléte, valamint maga a név, amely a nyelvekkel dolgozó rendszereket jelöli.

tovább
Anthony Blunt két élete
2001. november XLIV. évfolyam 11. szám

Anthony Blunt (1907–1983) neve a megtévesztéssel és árulással egyenértékű, mióta a hírhedt cambridge-i kémcsoport negyedik tagjaként 1979-ben leleplezték. Anglia legnagyobb tekintélyű művészettörténészének ügynöki tevékenysége megragadta a brit újságírók, irodalmárok és történészek képzeletét, nem véletlen, hogy Miranda Carter asszony történészként írt Blunt kettős életéről.

tovább
Kézi Erzsébet
Az idegen nyelvek oktatásának politikai vetülete Klebelsberg koncepciójában
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

A nyelvoktatás minden korban politikafüggő. Az idegen nyelvek oktatásának és a politikai változások szoros összefüggésének legszembetűnőbb bizonyítéka hazánkban az orosz nyelv oktatása volt. Tanulmányomban azonban nem az utóbbi évtizedekkel, hanem a két világháború közötti időszakkal foglalkozom.

tovább
Lakatos Judit
Az orosz parlamentarizmus születése: az I. állami duma
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

Az orosz parlamentarizmus, alkotmányosság és az állami dumák története — az orosz történelem sok más kérdéséhez hasonlóan — a változó politikai viszonyok áldozata. Az 1990-es években az európai politikai rendszer és jogrend kialakítására irányuló törekvések példátlan konjunktúrát teremtettek a téma kutatásának. A kitüntetett figyelemnek értékes hozadékai a legújabb forráskiadások, emigráns és polgári politikusok visszaemlékezései, amelyek valódi kincsesbányát jelentenek a történész számára. Demokratikus hagyományok keresése az orosz történelemben azonban gyakran viszi vakvágányra a kutatókat. V. J. Jakuskinnak, a XX. század eleji orosz liberális mozgalom egyik kiemelkedő képviselőjének megállapítása, amely szerint „Oroszországnak is sajátja a szabadságra való törekvés”, visszaköszön az új orosz történetírásban, s e tétel igazolására a középkorig is visszanyúlnak.

tovább
Ellenőrzött kísérletek a társadalomtudományban
2001. november XLIV. évfolyam 11. szám

A tudományos hierarchián belül a társadalomkutatókat rendszerint lenézik a természettudományokkal foglalkozó kollégáik. Az igazi kutatók kísérleteket hajtanak végre elméleteik kipróbálása végett, ha pedig erre nem nyílik módjuk, akkor megpróbálnak olyan természeti jelenségekre találni, amelyek helyettesíthetik a kísérleteket. A társadalomkutatókról általában úgy vélik, hogy hipotéziseiket nem vetik alá ilyen szigorú ellenőrzésnek. Az pedig még inkább kifogásolható, hogy a kipróbálatlan hipotéziseiket rátukmálják a kormányokra, s megpróbálják elérni, hogy a politikában hasznosítsák őket.

tovább
Grothendieck, az eltűnt matematikus
2001. november XLIV. évfolyam 11. szám

„Már nem vagyok matematikus — közölte az eltűnt Grothendieck a végül is rátaláló detektívvel. — Mostanában inkább az álmaim lejegyzésével töltöm az időt.” Egy lehetséges olvasat szerint Alexandre Grothendieck mindig is ezzel foglalkozott. Egyik kollégája, René Thom így nyilatkozott erről: „Sosem értettem semmit abból, amit Grothendieck csinált, s nem is érzem szükségét, hogy erre törekedjek.” Grothendieck matematikája ugyanis még sok matematikus számára is úgy hat, mintha lejegyzett álom lenne: olyan szféra, amely nem az értelemnek azon templomára hasonlít, ahol a matematikusok ájtatoskodni szoktak, hanem inkább Isten azon városára, amely Illés és Jeremiás próféta szeme előtt jelent meg.

tovább
Kapronczay Károly
Kitalált középkor
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

Heribert Illig: Kitalált középkor. A történelem legnagyobb időhamisítása. Allprint Kiadó, Budapest, 2002.

tovább
Kojève filozófiájáról
2001. november XLIV. évfolyam 11. szám

A XX. század végzetes fordulataival egyetlen más filozófus sem foglalkozott olyan intenzíven, mint Alexandre Kojève, aki 1902. május 11-én látta meg a napvilágot Moszkvában. Hegel filozófiájának híveként tevékenykedett, ugyanis szerinte a filozófia mint olyan Hegellel a végpontjához érkezett. Hegelianizmusa teljesen anakronisztikus volt, hiszen olyan filozófiai stílust elevenített fel, amely utoljára a XIX. század negyvenes éveiben volt divatban az ifjú hegeliánusok körében, akik azt firtatták, hogy „mi lesz a világtörténelem tartalma a továbbiakban” (Rudolf Haym). Kojève hegelianizmusa ugyanakkor igen korszerű volt, hiszen a párizsi szürrealisták, művészek és irodalmárok elbűvölten hallgatták 1933 és 1939 között Hegelről szóló előadásait. A Raymond Queneau gondozásában, Bevezetés Hegel olvasásába címmel megjelentetett előadások azonban elégtelen képet nyújtanak erről az eseménysorozatról, amely Kojève-et a francia szellemi élet legendás alakjává avatta.

tovább
Várdy Huszár Ágnes
Magyar nők szovjet kényszermunkatáborokban, 1944–1949
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

Magyar szempontból a második világháború három legnagyobb tragédiája: 1. a második magyar hadsereg elpusztulása a Donnál, 2. mintegy félmillió magyar zsidó tudatos kiirtása a német haláltáborokban, 3. a magyar civil lakosság tömeges elhurcolása a háború utolsó hónapjaiban, majd azt követően. A szovjet birodalom területén — főleg Ukrajnában és az Urál hegység mindkét oldalán — sok tízezer magyar vesztette életét a háború utáni években. Elsősorban munkatáborokban, szén- és kőbányákban, kolhozokban és útépítéseken kényszerültek lélektipró testi rabmunkára olyan körülmények között, amelyeket a mai nyugati ember nehezen tud elképzelni.

tovább
Lentner Csaba
Millenniumi kihívások és válaszok a hazai pénzügypolitikában és a közgazdasági felsőoktatásban
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

A 2001. év kezdete egybeesett az új évtized, az új évszázad, sőt az új évezred nyitányával is. Olyan különleges alkalom volt ez, amikor a politikával, a közgazdaságtannal, a vállalkozásokkal foglalkozók és a tanulmányaikat végzők egyaránt terveket készítettek. A rövid távú, egyéves tervkészítés mellett azonban a hosszú távú tervezés is különösen aktuális lett. A gazdasági szféra jobbára pénzügyi terveket készít, míg a politikusok a társadalmi jövőről szóló helyzetképeket vetítenek elénk, alkalmazkodásra, hódításra vagy integrálódásra készülve. Mindannyiunk közös felelőssége azonban, hogy reális pénzügyi és társadalmi helyzetképből induljunk ki, majd ennek alapján közös és egyéni lehetőségeinket is reálisan számba vegyük akár egy évre, akár hosszabb időszakra. Sajnos, az új évezred 2002-től a gazdasági növekedés lassulásával és a társadalmi lehetőségek beszűkülésével jár, ám közös ügyünk, hogy a gazdasági és társadalmi feszültségek oldódjanak.

tovább
Mitől beteg a könyvforgalmazás?
2001. november XLIV. évfolyam 11. szám

A könyvpiacot néhány hónapja válságok rázzák meg és rossz sejtések nyugtalanítják. A 2002. első félévében elért árbevétel jócskán visszaesett az előző év hasonló időszakához képest, összesen 5%-kal, bizonyos területeken pedig több mint 25%-kal. Kis könyvkereskedések zárnak be, de a nagykereskedelmi üzlethálózatok is aggódnak a befektetéseikért, s rövidített munkaidőre állnak át.

tovább
Frideczky Frigyes
Pannon Enciklopédia — magyar ipar- és technikatörténet
2002. november XLV. évfolyam 11. szám

Fehér Katalin [szerk.]: Pannon Enciklopédia — magyar ipar- és technikatörténet. KERTEK 2000, Budapest, 357 l.

tovább

1 - 14

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969