2013. I-VI
 


Találatok száma: 18

A felvilágosodás háborúja
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Gerhard Schröder német szövetségi kancellár — Jacques Chirak francia államfőhöz hasonlóan — filozófusokat és írókat fogadott az afganisztáni bombázások kezdete után, hogy meghallgassa véleményüket a terrorizmus elleni háborúról. Bernard-Henri Lévy a meghívottak közé tartozott. Az ötvenhárom esztendős francia filozófus elszánt szószólója a beavatkozási kötelezettségnek, a humanitás nevében végrehajtott katonai akciónak.

tovább
Prugberger Tamás
A gyengébbek és az emberiség védelmére alkalmas jogintézmények és jogterületek
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Cui prodest? Ha végigtekintünk a világgazdaság és a gazdasági jog legújabb kori történelmén, akkor az a tendencia rajzolódik ki, hogy az 1870-es évekig tartó laissez faire liberálkapitalizmus és az áruforgalom elvben értékarányosságon alapuló forgalmi joga a gyakorlatban a gyengébb fél elnyomását vonta magával. Ez abból adódott, hogy a gazdasági mozgás határai között a jog mindent lehetővé tett, ami nem sértette közvetlenül a tulajdont. A kapitalista szabad verseny viszonyai között fennállt a lehetősége annak, hogy a gazdaságilag erősebb fél kiüthesse a gyengébbet a piaci versenyből. Az ilyen magatartásnak a korrekt eszközei mellett kialakultak tisztességtelen módszerei is, amelyeket a jog gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek nevez. Az áruforgalom tisztességes gyakorlásának a normáit kezdetben a római jog továbbéléséből kialakuló szokásjog, majd a frankofon–latin, később pedig a germán jogterületen is kialakuló kodifikált polgári jog és a versenyjogi szabályok határozták meg. Ennek ellenére a gazdasági és szakmai kapcsolatokban járatlan ügyfeleket könnyen kijátszhatták a szakmában jártas iparűző kereskedők, mint ahogy ez a gyakorlatban igen sokszor meg is esett. A laikus fogyasztók kijátszásának a leggyakoribb eszköze a szakzsargonban blankettaszerződésnek nevezett ügylet lett, míg a szociálisan gyengébb kisegzisztenciát, például az önálló üzletet vagy műhelyt vezető kiskereskedőt, kisiparost nem védte semmi meg az őt gazdaságilag tönkretevő vállalat- vagy üzletfelvásárlással szemben, továbbá a munka- vagy szolgálati szerződéssel, csekély bérezésért dolgozó munkavállalókat a munkáltatóval szemben.

tovább
Lentner Csaba
A hazai vállalkozásokat erősítő gazdasági programok társadalmi hatásai — az egzisztenciahiteltől a Széchenyi Tervig
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

(Vállalkozási keretfeltételek) Az 1970-es évek óta a világban a nemzetgazdaságokra nézve kívülről befelé érvényesülő fejlődési modell érvényesül. Vagyis a fejlődés nem alulról, a kis- és középvállalkozások szintjéről, hanem a nagyvállalatoktól indul ki. A gazdasági fejlődés alapja így nem a hazai, nemzeti tulajdonban levő vállalati kör, hanem a külföldi tulajdonú, tőkeerős nemzetközi nagyvállalatok. A nemzetállamok eszközeit és forrásait — a növekedés és az azt megjelenítő főbb világgazdasági áramokba való bekapcsolódás érdekében — a tőkeerős nemzetközi nagyvállalatok előbb-utóbb tulajdonukba vagy felügyeletük alá vonják.

tovább
Brauer-Benke József
A koloni lakodalom
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

A Felföld történeti tájfogalom, amelyet Magyarország északi, hegyvidéki területeire alkalmaztak. Használatára már a XV. századtól vannak adataink (Kósa, Filep, 1975). A Felvidék újabb keletű elnevezés, a XIX–XX. századtól használatos. A néprajzi szakirodalomban megjelent a Palócföld elnevezés is, ez azonban fiktív, folyamatosan bővülő tájfogalommá vált. Manga János 1942. évi cikkében még a palócsághoz sorolja a vizsgált tájegységet, de a modern néprajztudomány a Nyitra város szomszédságában levő Zobor és Gimes hegyek aljában fekvő településcsoport megjelölésére a Zoborvidék, illetve a szinonim Zoboralja elnevezést használja. A Zoborvidék falvaihoz tartozik: Alsódobok, Béd, Csitár, Egerszeg, Gerencsér, Geszte, Gimes, Kolon, Menyhe, Pográny, Vicsápapáti, Zsére, valamint a más kulturális sajátosságokat mutató Barslédec.

tovább
Segesváry Victor
A terrorizmus elleni háború
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Az Amerika elleni drámai merényletnek 2001 szeptemberében azért volt oly nagy hatása, mert nemcsak az amerikaiak, hanem az egész világ is azt hitte, hogy az Egyesült Államok — földrajzi elszigeteltsége és katonai túlerejének elrettentő hatása révén — megtámadhatatlan. A terrorcselekmény szinte hihetetlen nacionalista légkört teremtett az országban: New Yorkban máig is mindenütt lobognak a zászlók, sokan még mindig kokárdákat viselnek, mutatván együttérzésüket és összetartásukat a külső veszéllyel szemben, s állandó készülődés folyik az esetleges újabb terrortámadások elhárítására.

tovább
Frideczky Frigyes
A trianoni békeszerződés
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Osiris, Budapest, 2001, 246 l.

tovább
Az új Róma és az új barbárok
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Az Egyesült Államok valószínűleg hosszú ideig a világ vezető hatalma marad. Ez olyan kihívásokkal jár, amelyekkel nem ajánlatos egyedül szembenéznie, véli Joseph Nye, a Harvard Egyetem Kennedyről elnevezett kormányzati iskolájának dékánja, Az amerikai hatalom paradoxona: miért nem képes egyedül eljárni a világ egyetlen szuperhatalma? című könyv szerzője.

tovább
Nemes Károly
Dráma és epika a filmművészetben
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

A dráma és az epika helyét a filmművészetben már sokszor kutatták. A vizsgálódásoknak két fő része volt. Az egyikben a filmelbeszélés specifikumát keresték, míg a másik a film mint önálló művészet kutatásához nyújtott segítséget. Ez az írás viszont a filmnek a drámai és az epikai jellege kapcsán megteremtődő vagy éppen hiányzó esztétikumot, esztétikai ítéletet vizsgálja.

tovább
Szulovszky János
Egy téves adat terjedése
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

A Magyar Mythologia köteteit elégető Ipolyi Arnold legendájának forrásai „Azért nehéz megcáfolni a legendákat, mert megvan az a jól ismert tulajdonságuk, hogy a valóságot, a tényeket a legtöbb esetben a vágyak irányába tolják el, vagyis a torzítás szívünk szerinti, a legenda majdnem mindig azt mondja, amit éppen hallani szeretnénk. Ez történt Ipolyi művével is, amikor időről időre szerették volna kiiktatni a magyar néphit-, vagy ahogy korábban mondták, a magyar ősvallás-kutatás történetéből. Ilyenkor mindig felkapták a legenda terjesztői az ál-»tényeket«, hogy Ipolyi elégette művét, hogy a fiatal szerző dilettáns volt, hogy nem ismerte a finn anyagot, hogy romantikus szemléletű volt, hogy elfogult volt a magyar mitológia párhuzamainak kiválasztásakor.” E megállapítás Hoppál Mihálytól származik, aki különösen sokat tett azért, hogy végre tárgyilagosan értékeljék a tudós püspököt és úttörő szintézisét. Újra és újra adatokkal igazolta: nem igaz, hogy Csengery Antal megsemmisítő kritikája után Ipolyi elkeseredésében tűzbe vetette a Magyar Mythologia megmaradt példányait, s az sem állja meg a helyét, hogy többet nem foglalkoztatták a folklór kérdései. Mégis, jó néhányan nehezen akartak és akarnak meghajolni a tények előtt. A jeles folklorista negyvenéves volt, amikor a Valóság húsz évvel ezelőtti évfolyamában megjelent a Legendák Ipolyiról és a Magyar Mythologiáról című tanulmánya. E sorok írója történetesen éppen negyvenéves most, amikor Hoppál Mihály hatvanadik születésnapja alkalmából azzal köszönti a jubilánst, hogy újabb filológiai adatok bevonásával igazolja a legenda megalapozatlanságát. Már csak azért is, mert, „sajnos, nem elég egyszer megcáfolni a félreértéseket és félremagyarázásokat”.

tovább
V. Molnár László
Életutak találkozása: Tessedik és Szamborszkij
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Kapcsolattörténeti adalékok két polihisztor tevékenységéhez A XVIII–XIX. század fordulója Közép- és Kelet-Európában bővelkedik olyan életutakban, amelyek számos hasonlóságot, sőt szinte teljes analógiát mutatnak. Közéjük sorolható Tessedik Sámuel (1742–1820) és Andrej Afanaszjevics Szamborszkij (1732–1815) életműve is, hiszen mindketten lelkészek, kiváló agrárszakemberek, nagy műveltségű polihisztorok, reformokat sürgető, a parasztság anyagi, erkölcsi és szellemi színvonalának emelését szorgalmazó személyiségek voltak. Közös bennük, hogy eredményeik ellenére újító kezdeményezéseik végső soron kudarcra lettek kárhoztatva Európának ezekben a jobbágyfelszabadítástól még távol álló térségeiben. E két tudós férfiú szakmai kapcsolatai, személyes találkozásai és levélváltásai — kétszáz év távlatából is — méltók az utókor figyelmére, s a magyar–orosz kulturális érintkezések egyik értékes, ez ideig mégis alig ismert fejezetét alkotják. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy felidézzük ezeket a találkozó, rövid időre „összeölelkező” és egymást gazdagító, ösztönző életutakat, amelyek a kulturális kontaktológia szempontjából néhány tanulsággal szolgálnak.

tovább
Dányi Dezső
Fejezetek Losonc történetéből
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Fejezetek Losonc történetéből. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000, 120 l.

tovább
Balogh Tibor
Hány világ az e világ?
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Reflexiók Karl Popper „harmadikvilág”-elméletére Az embert — természeténél fogva — kezdettől foglalkoztató egyik alapvető kérdés a test–lélek, a későbbi frazeológiában anyag–tudat vagy agy–elme szembeállításban megjelenített probléma. Érthető érdeklődésről lévén szó a fogalomhasználat változásai beállítódásmódosulások is, amelyekre bizonyosfajta (filozofikus-teologizáló) „emelkedettség” jellemző, s ellentétes tendenciái az általam már felvázolt képnek (Balogh, 1999).

tovább
J. Nagy László
Jean Monnet (1888–1979)
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Ha meg kellene neveznünk azt a személyiséget, aki a legtöbbet tette az európai integráció megvalósulásáért és intézményeinek a kialakításáért, az kétségtelenül Jean Monnet lenne. Meghatározó szerepét mind az európai egység lelkes hívei, mind kritikus építői elismerik.

tovább
Marshall McLuhan aforisztikus médiaelméletéről
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Mindenki emlegeti a „globális falu”-t, de kevesen emlékeznek meg e fogalom atyjáról, Marshall McLuhanról. Az 1980. december 31-én elhunyt McLuhan a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben épp annyira ünnepelt, mint amennyire vitatott médiateoretikus volt. Szerteágazó elgondolásai megtermékenyíthetik a média fejlődése körül forgó vitát.

tovább
Benda József
Népességfogyás és szocializáció
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Ha az európai népek körében évszázados perspektívában gondolkozunk, nemzetünk helyét és lehetőségeit a népesség száma szabja meg. A népességfogyás okainak (ontogenezisének) felderítése és a tendencia visszafordítása népünk jövőjének meghatározója. A népességfogyás szerintem a kisgyermekkori anya–gyermek kapcsolatok tömeges sérülésére vezethetők vissza, amelyek főként az 1950 és 1967 közötti időszakban következtek be, s hatásuk még sokáig érezhető lesz. A népesség növekedési pályára állítására (vagy egyensúlyba hozására) hosszú távon, végső soron a családok belső kohéziójának a rehabilitációja révén van mód. Ez komplex hatásrendszerrel érhető el, amelyben a sokoldalú családtámogatási rendszerek kiépítése mellett nem nélkülözhető — az iskolai intézményrendszer révén — a személyközi kapcsolatok kultúrájának fejlesztése sem.

tovább
Rejtélyek a Kalevala körül
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

A Kalevala, a furfangos félistenekről, az északi népek létrejöttéről és a csodatévő szampóról szóló, versbe szedett mitikus eposz a világirodalom legrejtélyesebb művei közé tartozik. Nemcsak a keletkezését, hanem befogadástörténetét és hatását is mindmáig titkok övezik.

tovább
Dr. Fonda Ferenc
Tudományos értékeink
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Lentner Csaba [szerk.]: Tudományos értékeink. Tanulmánykötet. A Soproni Pénzügy Szakos Egyetemi Hallgatók Szakkollégiuma, Sopron, 2001.

tovább
Öregedés és élethossz
2002. augusztus XLV. évfolyam 8. szám

Minden forradalom akkor érkezik fordulóponthoz, amikor kimerülnek megújulásának lehetőségei. A történelem azt bizonyítja, hogy e ponton általában kényes szakaszba lépnek a forradalmak: nagy nézeteltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy milyen irányba kell haladni tovább, s emiatt hiányzik a kellő egyetértés, holott voltaképpen határozott cselekvésre lenne szükség. Ez jellemző a hosszú életet illeto forradalomra is. Azt tudjuk, meddig jutottunk, de nem világos, merre akarunk haladni. Forradalmi módon elértünk sikereket — nem kis részben meg tudjuk akadályozni például, hogy korai halál semmisítse meg az életet —, de még nem indultunk el igazán új partok felé. Fordulóponthoz érkeztünk, s az elkövetkező években meghozott döntéseknek messzemenő következményei lesznek a társadalom jövőjére nézve.

tovább

1 - 18

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969