2013. I-VI
 


Találatok száma: 13

Kaiser Tamás
A devolúciós folyamat alternatívái és kihívásai Nagy-Britanniában
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

(Devolúció és parlamenti szupremácia) „A devolúció a legradikálisabb alkotmányreform, amelyet ez az ország az 1832-es nagy reformtörvény óta megtapasztalt. Mégpedig azért, mert két ellentétes jogelv, a parlamenti szuverenitás és a szupremácia, valamint a belső ügyekben Skóciára és Walesre ruházott önkormányzati hatalom összeegyeztetésére törekszik” — vélekedik Vernon Bogdanor.

tovább
Gazdag László
A fejlődés természete
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

„S megy-é előbbre majdan fajzatom, / hogy nemesbedvén trónodhoz közelgjen, / vagy mint malomnak barma holtra fárad, / s a körből, melyben jár, nem tud kitörni.” (Madách Imre: Az ember tragédiája) „Minden dolog egyenlő önmaga történetével.” (Wilhelm F. Hegel)

tovább
Deák Tamás
A politika helye Halasy-Nagy József gondolkodásában
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

Halasy-Nagy Józsefet a filozófiatörténeti irodalom általában a kevéssé jelentős, saját rendszert nem alkotó filozófusok közé szokta sorolni, ugyanakkor érdemét abban látják, hogy „a magyar filozófia nélkülözhetetlen pedagógusa, segédmunkása volt”.

tovább
Az Egyesült Államok világuralomra tör
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

Eric Hobsbawm brit történész, akit korunk egyik utolsó polihisztoraként és egyik legbefolyásosabb történészeként tartanak számon, 1917-ben látta meg a napvilágot egy zsidó származású, osztrák–angol család sarjaként az egyiptomi Alexandriában. Gyermek- és ifjúkorát Bécsben és Berlinben töltötte, majd Hitler hatalomra kerülése után családjával együtt Londonba emigrált. Cambridge-ben befejezett tanulmányai után javarészt a Londoni Egyetemen volt a gazdaság- és társadalomtörténet professzora. A Spiegel készített vele interjút a szeptember 11-ei merényletekről, a globális amerikai dominanciáról és határairól, a szélsőségek korszakáról, valamint az Irak elleni esetleges háborúról.

tovább
Varga Péter
Az ember problémája Halasy-Nagy József gondolkodásában
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

Halasy-Nagy József ahhoz a filozófusnemzedékhez tartozott, amelynek pályakezdése egybeesett a pozitivizmus magyarországi dominanciájának végnapjaival. Korai írásaiban őrá is jellemző volt a pozitivista megközelítés, ám nagyon hamar, már a tízes évek elején elfordult ettől az irányzattól. Jellemző erre a fordulatra az is, ahogyan magántanári habilitációjára írt Taine-monográfiájában bírálta a nagy francia gondolkodót. Ettől az időtől fogva Halasy-Nagy sohasem tartozott egyetlen irányzathoz sem, bár a magyar filozófia történetét tárgyaló művek megpróbálják elhelyezni a neokantianizmuson vagy a szellemtörténeti irányzaton belül. Véleményem szerint azonban helyesebb, ha nem próbáljuk iskolákhoz sorolni, hanem elfogadjuk saját meghatározását, amely filozófiáját kritikai perszonalizmusként definiálja.

tovább
Vesztróczy Zsolt
Beszélgetés a szovjet megszállókkal, 1939–40, 1944–45
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

Stanisław Vincenz: Beszélgetés a szovjet megszállókkal, 1939–40, 1944–45. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2001, 338. l.

tovább
Kiss Henrietta
Európa-tervek, 1300–1945
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

Németh István: Európa-tervek, 1300–1945. Visszapillantás a jövőbe. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2001, 632. l.

tovább
Karikó Sándor
Halasy-Nagy József filozófiai örökségéhez
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

Európaiság és közösség Azt gondolom, a magyar filozófiatörténet meglepően gazdag és mindenképpen értékes örökség, amely érdemes a széles körű megismerésre, a mélyre hatoló feldolgozásra és a bátor felvállalásra. Sajnálatos viszont, hogy ma felettébb messze vagyunk e dicső — legalábbis nem szégyellni való — múlt birtokbavételétől, attól, hogy filozófiatörténetünk eredményei szervesen beépüljenek nemzeti kultúránkba. Napjainkra inkább az jellemző, hogy egyszerűen nem veszünk tudomást jó néhány gondolkodónkról — tisztelet a kevés kivételnek —, vagy megelégszünk lapos ismeretekkel. S ami még rosszabb, nem mindig tudjuk elkerülni az előítéletes gondolkodásmód veszélyét. Az efféle felfogással, magatartással nem sokra juthatunk. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a magyar bölcseleti hagyomány megfelelő súlyú feldolgozása és reális értékelése az egyetlen helyes út, amelynek bejárása szakmai feladatunk és erkölcsi kötelességünk.

tovább
Varga Csaba
Jogállamiságunk — kihívások keresztútján
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

Az emberiség történelme nemcsak új felismerések, hanem kudarcélményekből is szövődő tapasztalások, tegnapi újító és forradalmi lázak gyakorlatba ültetésének, elviselhetőségének, sőt egyenesen vállalhatóságának kijózanító próbája is.

tovább
Szabó Tibor
Kultúrkritika Halasy-Nagy József filozófiájában
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

A 2001. szeptember 11-én végleg lezáruló XX. század magyar filozófusai közül voltak rendszeralkotó gondolkodók, mint például Bőhm Károly vagy Pauler Ákos, akiknek szinte tiszta és teljes filozófiai rendszert sikerült létrehozniuk. Halasy-Nagy József nem tartozott közéjük. Filozófiatörténeti érdeklődése — azon belül az ógörög és a modern francia filozófia története iránti vonzalma, valamint a kor társadalmi kérdései iránti élénk érdeklődése — más irányba terelte gondolkodását. Szellemi kiteljesedését pedig megakadályozták az ismert történelmi-politikai körülmények: az egyetemi katedráról való eltávolítása 1948-ban és ezzel filozófusi működésének lehetetlenné tétele.

tovább
Tanka Endre
Magyar földjogi rendezés a luxemburgi megállapodás után
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

(A jogi érdekellentét gyökerei) Magyarország uniós csatlakozási törekvésétől, de még inkább az Európai Megállapodás (EM) megkötésétől fogva a hazai földjog számára létkérdés lett saját „önazonosság-tudatá”-nak a tisztázása: az acquis communautaire kötelező normáihoz jogharmonizációs kötelezettségként való felzárkózás milyen hatáskört enged a földviszonyok szabályozására? A szakirodalom e kérdést sokáig álproblémaként kezelte, s a kételyeket a Római Szerződés (EUSZ) 222. (átszámozása utáni 295.) cikkével oszlatta el. Eszerint „a szerződés nem érinti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet”. E címen tekintélyes nemzetközi jogászok siettek megnyugtatni a közvéleményt afelől, hogy az integrációnak nincs köze földviszonyainkhoz, e téren fel sem merülhet az állami szuverenitás szűkítése vagy elvonása, mert az EU nem szólhat bele a tagállamok földtulajdoni, földbérleti, földügyi igazgatási, földvédelmi stb. viszonyaiba. Ezek rendezését az unió Alkotmányos Chartája tagállamainak hatáskörében tartja. A nemzeti földjog önállóságát látszólag az EU-országok nemzeti joga és gyakorlata is igazolta, amely a közösségi jog korlátai közt sikerrel érvényesítette sajátos igényeit.

tovább
Frigyesi Veronika - Nyeste Lászl
Magyarország és a biotechnológia
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

A közgazdaság-tudomány feladata elemzési módszert nyújtani a gazdaságpolitika számára: összehasonlító elemzés révén azonosítani, meghatározni azokat a kérdéseket és problémákat, amelyek terén be kell avatkozni speciális helyzetekben.

tovább
Titkolózás és tudomány
2002. április XLV. évfolyam 4. szám

A Reagan-kormányzat 1982-ben, a hidegháború idején megpróbálta megakadályozni száz nem titkosított tanulmány ismertetését egy lézertechnológiával foglalkozó San Diegó-i konferencia alkalmából.

tovább

1 - 13

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969