2013. I-VI
 


Találatok száma: 11

Kapronczay Károly
A középhatalmi szerep lehetőségei és korlátai Közép-Európában — a lengyel eset
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

Tálas Péter: A középhatalmi szerep lehetőségei és korlátai Közép-Európában — a lengyel eset. Budapest, 2000, 108. l.

tovább
Igali Sándor
A liszenkoizmus Magyarországon
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

Ideológiai-politikai diktatúra a XX. század természettudományában Az ideológia az emberi társadalmak eszmei, erkölcsi vezére, a hatalmat birtoklók kezében azonban borzalmas cselekedetekre vezethet: meggyőződésükért, hitükért emberek szenvednek és pusztulnak el. E szörnyű „kór” valószínűleg egyidős az emberi kultúrával, s napjainkban is szedi áldozatait. Különösen a XX. században tombolt.

tovább
Stockné Horváth Mária
A Magyar Nemzeti Múzeum létesítésének historiográfiájából és forrásaiból
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

Élénkülő művelődéstörténeti kutatásainknak és feldolgozásainknak még mindig nagy adóssága a Magyar Nemzeti Múzeum létesítését tisztázó munka publikálása. Helyesebben a létező és ismert dokumentumok elfogadtatása, a valódi körülményeket fedő homály eloszlatása.

tovább
Vigh Károly
A márciusi ifjak nemzedéke
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

Körmöczi Katalin [szerk.]: A márciusi ifjak nemzedéke. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2000.

tovább
Nemes Károly
A minimalista film
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

„Szerintem engem azért hívnak minimalistának, mert jellemeim nem pattannak fel egy hordóra, hogy kikiabálják magukból a világról alkotott nézeteiket. Ez nem azért van így, mert nincs véleményük a világról, hanem azért, mert felismerik, hogy a világnézetet ugyanúgy gyártjuk, mint az autót — sokat gyártunk belőlük, de nem nagyon megbízhatók.” (Jean W. Ross)

tovább
Kéri Katalin
Allah vendégei
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

A mekkai zarándoklat (A Korán és a hadíszok tanításai a zarándoklatokról) A mozlim hívők életvitele, viselkedése öt alappilléren nyugszik. Az első helyen szerepel annak megvallása, hogy Allah az egyetlen isten (lá iláha illá-lláh), s Mohamed az ő prófétája (Muhammad raszulu-lláh), majd a napi ötszöri ima, a Ramadán-havi böjt, a kegyes adomány és a zarándoklat következik. Az utóbbinak az arab elnevezése hadzs, ha a mozlim naptár szerinti tizenkettedik holdhónapban végzik. A Korán szerint: „Végezzétek el a zarándoklatot és az cumrát Allahnak!” (2, 196), s „Hirdesd ki az emberek között a zarándoklatot, hogy jöjjenek hozzád gyalogszerrel, vagy mindenféle sovány (tevén)” (22, 27).

tovább
Mészáros István
Bibó és Mindszenty
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

Egy érdekes találkozás Egyéni és nemzeti tragédiák nyomelemei sűrűsödtek össze abban a néhány perces beszélgetésben, amely 1956. november 4-ének vészjósló reggelén zajlott le két neves személyiség között az Országház déli kapujában (ma is ez a tulajdonképpeni főbejárat). Egyikük Bibó István volt, a legújabb, november 2-án este megalakuló, immár többpárti Nagy Imre-kormány államminisztere; másikuk pedig Mindszenty József, a négy nappal azelőtt nyolcesztendős fogságából kiszabadított bíboros.

tovább
Menyhay Imre
Gazdasági racionalizmus és a szándékolt eredményesség megfordítása II.
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

A logoterápia teoretikus hátterének gazdasági vonatkozásai (A logoterápia fogalma) A logo- előtag használata félreértésekre adhat okot. Az első kézenfekvő félreértés abból adódhat, hogy a szót a logikával tévesztik össze. Például azzal, hogy az orvos ama logikával közelíti meg páciensét, miszerint ki kell magyaráznia a beteg fejéből azt, amit csupán beképzelt magának. További félreértések adódhatnak a logosz szó számos jelentéséből, valamint abból, hogy az „sz” elhagyása után megmaradó logo- előtagnak a jelentése szűkebb, mint a logosz szóé, pedig ezúttal nem a szűkebb, hanem a tágabb értelmezés indokolt.

tovább
Szakál Gyula
Gondolatok az elektronikus demokráciáról
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

A lassan érett felnőtt korába lépő internettel valami egészen új kezdődött az emberiség történetében. Régebben gyorsuló időről beszéltek, s buzgón számítgatták, hogy az 1970 és 1980 közötti változások kétezer évvel azelőtt hány évszázadnak feleltek meg.

tovább
Szabó A. Ferenc
Magyar hadiutazók
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

Nagy Miklós Mihály: Magyar hadiutazók. Kornétás Kiadó, Budapest, 2001, 143 l.

tovább
Novák Attila
Theodor Herzl Párizsban
2002. március XLV. évfolyam 3. szám

Theodor Herzl — vagy „magyarosan” Herzl Tivadar — 1860-ban született Pesten. A meglehetősen asszimilálódott zsidó család sarja kezdetben irodalmi ambíciókkal lépett fel, s pesti középiskolai, majd bécsi jogi tanulmányai után már újságíróként dolgozott. A Neue Freie Presse párizsi tudósítójaként szemtanúja volt a Dreyfus-pernek, s többek között ennek hatására döntött úgy, hogy tesz valamit a zsidóság érdekében: mozgalmat szervez azért, hogy majdan megalakulhasson a zsidó nemzeti állam. S ami a legfontosabb, megszervezte a cionista kongresszusokat és a cionista szervezetet, hogy méltó keretet adjon az addig széttagolt zsidó nemzeti csoportocskák tevékenységének. Rövid, de küzdelmes élete során tárgyalt a szultánnal, orosz miniszterekkel, a bádeni nagyherceggel és még sok más prominens személyiséggel. Ez arra utal, hogy sikeresen emelte be a zsidó problematikát a nagypolitikába, s elfogadtatta a cionizmust az akkori világ több nagyságával. Herzl 1904-ben hunyt el.

tovább

1 - 11

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969