2013. I-VI
 


Találatok száma: 10

Lányi Gusztáv
(H)arcok
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

Kampánypszichológiai megfontolások A 2002. tavaszi választások a hazai politikai élet részvevőit — politikusokat és (választó)polgárokat egyaránt — sajátos „aktivitás”-ra serkentik. A politikusok és politikusjelöltek kampányolnak, a választópolgárok pedig (esetleg majd) választanak: ideális esetben a „kínálat” és a „kereslet” találkozik. Éppen ezért a kampányidőszak szükséges tartozéka a demokratikus politikai életnek. A kampány ugyanis a politikai választások alternatíváit kidolgozó olyan komplex tevékenység, amelyet a politikai piac „kínálati oldalán” állók fejtenek ki a „vásárlók” kegyeinek elnyerése érdekében. Az eladók arra törekszenek, hogy árujuk — önmaguk, pártjuk és eszméik — minél kelendőbbek legyen, a vásárlók pedig azt szeretnék, hogy a megvásárolt áru elégítse ki szükségleteiket, várakozásaikat, reményeiket és érdekeiket. A kampány politikai (gazdasági) célja tehát a kölcsönös haszonmaximalizálás: a kampányolók a minél több szavazat megszerzésében reménykednek, a választópolgárok pedig szeretnék jó kezekben tudni saját politikai képviseletüket.

tovább
Frideczky Frigyes
Az ortodox törésvonal
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

Gloria Man: Az ortodox törésvonal. Háttér Kiadó, Budapest, 2001, 190 l.

tovább
Szabó András Péter
Bocsor István
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

Bocsor István. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta: Fehér Katalin. Tudós tanárok — tanár tudósok sorozat. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2000, 169. l.

tovább
Menyhay Imre
Gazdasági racionalizmus és a szándékolt eredményesség megfordítása I.
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

A szándékolt eredményesség megfordításának törvénye gyökereiben mutatja az ember irracionális oldalát, s egyben azt is, hogy a gazdasági racionalizmusra és a gazdasági maximalizációra épülő gazdálkodás- és vállalkozásetikának a létjogosultsága egy emberközpontú társadalomban tarthatatlan.

tovább
Mező Ferenc
India és a hindu nacionalizmus a XXI. század elején
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

A 2001. szeptember 11-ét követő események geopolitikai szempontból újból felértékelték Afganisztánt és tágabb térségét, így Indiát és Pakisztánt is. Az előbbi államnak 1974 óta van atombombája, míg Pakisztánnak csaknem húsz év kellett ahhoz, hogy elérje ugyanezt. A két ország 1998-ban már versenyezve hajtott végre próbarobbantásokat, tesztelve a másikat és a világ közvéleményét.

tovább
Benczes István
Közgazdasági gondolkodás a kommunista és posztkommunista Európában
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

Hans-Jürgen Wagener [szerk.]: Economic thought in communist and post-communist Europe. Routledge Studies in the History of Economics, Routledge, London, New York, 1997, 388 l.

tovább
Szilágyi István
Közpolitika és regionalizáció Portugáliában
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

(Bevezetés) Az intézményesült politikai döntéshozatali folyamatok belső viszonyainak, mozgástörvényeinek, az alkalmazott szervezeti megoldások hatékonyságának, társadalmi fogadókészségének, a kibontakozó decentralizációs törekvéseknek és a választási magatartás változási tendenciáinak közpolitikai (public policy) jellegű elemzése a XX. század második felében amerikai hatásra vált a nyugat-európai politikatudományi vizsgálódások egyik jellegzetes irányzatává. Magyarországon az 1990-es években, a rendszerváltozást követően kezdődtek meg az ezzel kapcsolatos kutatások.

tovább
Szende Tamás
Közügy
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

„Folyton a jövő, és megint csak a jövő…” Választási kampányok időszakában különösen időszerű megfontolni, sőt akár ellenőrizni is a bölcsek szavát: eszmei csatákban az indulat mértéke és az érvek súlya fordítottan arányos. Az alábbiakban — egyebek mellett — azt szeretném bemutatni, hogy élesen szemben álló nézetek határozott képviselete sem vezet szükségszerűen a kommunikáció torzító kibillenésére, még akkor sem, ha a vitázó felek nem mondanak le érzelmi elkötelezettségeikről.

tovább
Kun Tibor
Léopold Sédar Senghor, 1906–2001
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

„Nem a fizikai haláltól irtózom, hanem a semmi gondolatától, attól, hogy már nem leszek. Mert az öntudat nemléte a poklok legborzalmasabbika lenne. S ettől néha éjszakánként kiver a hideg veríték.” „Most, amikor időm kétharmad részét gazdasági és pénzügyi dossziék társaságában töltöm, éjszakáimat nemcsak a gazdasági expanzió problémái gyötrik, hanem az egyetlen, az igazi probléma: Isten problémája.” (Léopold Sédar Senghor, 1963) 2001. december 20-án Franciaországban elhunyt Léopold Sédar Senghor, a Szenegáli Köztársaság első elnöke, politikus, filozófus, költő.

tovább
Lagzi István
Magyarországi lengyel menekültek, 1939–1945
2002. február XLV. évfolyam 2. szám

A második világháború idején több tízezer lengyel és csaknem ezer francia — nagyszámú angol, holland, belga és szovjet, majd 1943 őszén olasz katonai és polgári — menekült kért és kapott menedéket Magyarországon. (A lengyel katonai és polgári menekültek a megszállók, a hadifogság, a börtön, a megtorlás, az országra rátörő ellenség elől menekültek külföldre. A franciák és más nemzetiségűek is német hadifogoly- és kényszermunkatáborokból szöktek magyar területre. A Magyarországon tartózkodó vagy hazánkon átutazó olaszok százai Badoglio tábornok kormányának megalakulása után kérték a magyar hatóságok védelmét.)

tovább

1 - 10

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969