2013. I-VI
 


Találatok száma: 13

Frideczky Frigyes
A kelet-európai cigányság
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

Zoltan Barany: A kelet-európai cigányság. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2004, 384 l.

tovább
Szabó András Péter
A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája, 1868
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája, 1868, szerkesztette Schlett István, Természet- és Társadalombarát Alapítvány — Kortárs Kiadó, 2002, 208.l.

tovább
Szöllősy Kálmán
A székelyek kereszténysége és bejövetelük időpontja
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

A Valóság 2003/8–9. számában megjelent, A székelyek eredete és a tizenkét pont, valamint a Turánban közölt A székelyek bejövetele című tanulmányaimra épül jelen írásom, az azokban leírtakat folytatva. Végkövetkeztetésem az volt, hogy a három markánsan eltérő nyelvjárást beszélő székelység két csoportja, köztük éppen a székely nevet viselő csoport a Volga középső folyásának vidékéről — ahol visszamaradt csoportjukat muszlim források eszkel~eszekel, eszgel~eszegel néven nevezik — érkezett a Kárpát-medencébe (a honfoglaló magyaroktól eltérően, akik sohasem laktak Julianus „Magna Hungariájában” ). Részint magyarázatot, részint bizonyítékokat igényel a székely bejövetel időpontjának meghatározása és legfőképpen oka. A tovább folytatott „nyomozás” érdekes eredményekre vezet.

tovább
Hajdu Gábor - Szegedi Gábor
A szomszéd pártja mindig zöldebb
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

Ökopolitika Magyarországon és Németországban „Az ökológus és az ökonómus abban különbözik egymástól, hogy az ökológus mindennek tudja az értékét, de semminek sem tudja az árát, az ökonómus pedig mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét.”

tovább
A titkosszolgálatok védelmében
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

„Az amerikai és a brit hírszerzés mulasztásait kivizsgáló bizottság tevékenysége csökkentette a Nyugat biztonságát” — állapította meg Efraim Halevy, aki 1998 és 2002 között az izraeli hírszerző szolgálatot, a Moszadot irányította, 2003 óta pedig a Hadászati és Politikai Tanulmányok Központját igazgatja a jeruzsálemi Héber Egyetemen.

tovább
Szalma József
Az Európán kívül rekedt országhatáron túli magyar nemzeti kisebbségi közösségek helyzetéről
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

Vázlatkísérlet a szerbiai kisebbségi jogok valós állapotáról

tovább
Döntő csata az olimpiai doppingháborúban?
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

„Az olimpiai eszme képviselői arra törekszenek, hogy megteremtsék az erőfeszítések élvezetén, a jó példa pedagógiai értékén és az egyetemes etikai alapelvek tiszteletén nyugvó életmódot” — jelentette ki Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai játékok megalapítója. Sajnos, minden esély megvolt arra, hogy az athéni, huszonnyolcadik nyári olimpiai játékok nem annyira az erőfeszítések felett érzett öröm — és még kevésbé a jó példa és az egyetemes etikai alapelvek tisztelete — miatt kerülnek az újságok címoldalaira, hanem inkább a teljesítménynövelő (dopping)szerek használatán rajtakapott sportolók jóvoltából.

tovább
Kapronczay Károly
Járatlan utakon
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

Nagy Károly: Járatlan utakon –– Korfordulók világában. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2003.

tovább
Kábítószerek a német iskolákban
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

tovább
Oláh János
Megvalósult és elszabadult liberalizmus
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

Időszámításunk második krisztusi ezredfordulóján egyre több szabadelvű ember szenved attól, ahogyan a társadalmak többsége elutasítja a liberalizmus jelenlegi formáját. Pedig a megszabadít latin igéből származó liberalizmus csupa szép tulajdonságokkal felruházott szabad, nemes, tisztességes és jóindulatú liberális embere a felvilágosodás óta sokat adott az emberi közösségeknek Európában. Olyannyira sokat, hogy mozgalma, filozófiája és politikája Európa princípiumává vált. Megerősödésével olyan eredeti vezérelv vette kezdetét, amely az ész felszabadításával felgyorsította a közösségi erőforrások önmegvalósító mechanizmusait, lassan kiteljesítette az emberi közösségek szabadságát.

tovább
Nemes Károly
Mit tesz a filmművészet a nézővel?
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

A filmek között elszaporodott érzelgős melodrámák és a zsigeri hatással operáló kaland-, bűnügyi és háborús filmek újra felvetik azt a problémát, hogy esztétikai lényegű-e a filmművészet, sőt — akár szélesebb érvénnyel —, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága az esztétikumok, az esztétikai érzés felemlegetésének abban a világban, amelyet éppen a filmalkotások ábrázolnak egyre rútabbként. Nap mint nap világméretekben vitatják bizonyos egyéni és csoportos megnyilvánulások jogszerűségét és etikus voltát. S ezek a valamennyire mégiscsak stabilabb alapú vizsgálati síkok kiszorítani látszanak az esztétikai aspektust, illetve egyre kevésbé törődnek vele. Pedig az esztétikai érzékelés sokkal inkább kritériuma volt és maradt az emberré válás törzsi és egyéni folyamatának, mint akár az erkölcs — amelynek megjelenéséhez az emberré válást általánosságban kötik — vagy a jog. Bár az esztétikai kérdésfelvetés (ebben a folyóiratban szintén) nem új, banalitása ellenére néhány bevezető szót nem árt ejteni róla.

tovább
Molnár Csilla
Paradoxonok és parabolák két késő modern szövegben
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

(A vallás mint kód — a filozófiai szöveg avagy Niklas Luhmann: Isten megkülönböztetése) Abban az esetben, ha Niklas Luhmann tanulmányának tágabb episztemológiai kereteit próbáljuk meg kijelölni, akkor ezt a régiséggel szembeállítva a modernségben találjuk meg. A régiség egyik megkülönböztető jegye, hogy (különösen a skolasztika diskurzusa) az ontológiai vizsgálódásoknak nyújt elsőbbséget, hiszen a létezés alapja, maga a Lét, garantált Isten eszméjében. A modernségben a léteszme diskurzusának ilyenféle garantáltságával szemben az ismeretelmélet elsődleges; ennek kereteit vázolja fel újra, s ennek függvényében teszi fel ismét a lételméleti kérdéseket. Ennek egyik első és legkifejezőbb példája René Descartes, aki többek között Elmélkedés a metafizikáról (1641) című művében a létezés bizonyosságát immár csak közvetett úton, a gondolkodom (cogito) bizonyosságán át tudta csak megalapozni. Ugyanilyen áttételesen következtetett Isten létének bizonyosságára is. Vagyis Descartes és az általa megalapozott racionalista diskurzus keretein belül a gondolkodás prioritása határozza meg a filozófiai problémák további levezetéseit is.

tovább
Mohos Márta
Sugárkoszorú
2004. november XLVII. évfolyam 11. szám

Kéri Piroska: Sugárkoszorú. Sós Júlia és köre. Budapest, Abakusz könyvek, 2003.

tovább

1 - 13

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969