2013. I-VI
 


Találatok száma: 14

A jótékonyság különböző aspektusai
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Andrew Carnegie, a jótékonykodás amerikai jelessége úgy vélte, „aki gazdagon hal meg, az szégyent hoz a nevére”. Ezért azután hatalmas vagyonának 90%-át jótékony célokra fordította. Carnegie és John Rockefeller óriása volt annak a XIX. és XX. század fordulója körüli korszaknak, amely a filantrópia fénykora volt.

tovább
Kapronczay Károly
A lengyel Wallenberg. Henryk Slawik és idősebb Antall József története
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Lubczyk, Grzegorz: A lengyel Wallenberg. Henryk Slawik és idősebb Antall József története. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2004, 304. l.

tovább
Nemes Károly
A melodráma és a film
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

„Mi az a legkevesebb, amit egy melodrámától mindenki elvár? A sok találó válasz közül az egyik: egy jó kis sírás.” (Eric Bentley)

tovább
Frideczky Frigyes
A millennium szobrásza, Zala György
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Borbás György: A millennium szobrásza, Zala György 1858–1937. Kossuth Kiadó, Budapest, 2003, 148 l.

tovább
Bognár Bulcsu
A parasztpolgárosodás dilemmái
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Erdei szociográfiáinak társadalomszemlélete (1939–1941)

tovább
Szabó János
A rendszerváltoztatás és a haderő-átalakítás erkölcsi kérdései a XXI. század küszöbén
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

(Bevezető) 2004 júniusában, az Irakban szolgálatot teljesítő Nagy Richárd hősi halálával nemcsak a kivezényelt magyar katonai misszió közössége, sőt, nemcsak a Magyar Honvédség személyi állománya, hanem az egész magyar társadalom sajátos tűzkeresztségen esett át. A médiában újdonságként váltak közbeszéd tárgyává általában a katonai professzionizmus – konkrétan az élet kockáztatása mint foglakozási kockázat, illetve az állami feladatvállalás és az egyéni kockázatvállalás határai; a „magas fizetést kapnak, megfizetik őket, tudniuk kell, hogy az is benne van a pakliban”, „a zsoldos katona a köznek dolgozik, de magának kockáztat” stb. – összefüggései és kérdései. Általában elmondható, hogy a hazai társadalom közvéleménye ezzel a sajnálatos eseménnyel lépett túl nemcsak a tömeghadsereg leépítésével jellemezhető éveken, hanem az új biztonságfelfogással, az önkéntes haderővel és a katonai professzionizmussal kapcsolatos társadalmi diskurzus gyermekkorán is. Ugyanis ekkortól váltak nyilvánvalóan megfogalmazhatóvá az önkéntes katonai szolgálat és a katonai professzionalizmus valódi kérdései a hazai közbeszédben. Ahhoz azonban, hogy a társadalmi diskurzusban végbemehessen a közfelfogás súlypontváltása, a hazai védelmi szektorban – az egykori Varsói Szerződés (VSZ) tagországainak haderőihez hasonlóan – a rendszerváltoztatással kezdődően végbe kellett mennie a tömeghadseregi hagyományok felszámolásának, s az önkéntes-professzionális haderő kiépítési folyamatának változások kritikus tömegét kellett létrehoznia. A haderőépítés, az új biztonságfilozófiák modernizálása köztudomásúan nem volt – nem lehetett – sem egyenes vonalú, sem zökkenőmentes, sem olcsó, sem fájdalommentes. Ily módon nem lehetett problémamentes az ezt kísérő erkölcsi paradigmaváltás sem, amelyre szükségszerűen sort kellett keríteni ahhoz, hogy az új struktúrák új szellemiséggel párosulva működőképességre tehessenek szert. Jelen írás további részében eme erkölcsi paradigmaváltás konkrét dilemmáiról lesz szó, s arról, miként jelentek meg az átmenet során.

tovább
Prugberger Tamás
A tömeges elbocsátások és az ellenük való fellépés jogi eszközei
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

(A gazdaságszociológiai és gazdaságpolitikai folyamatok leírása) E tanulmányban azokkal a munkahely-megszűnési problémákkal kívánok foglalkozni, amelyeknek túlnyomó része a gazdasági szférában a privatizációval, a közszférában pedig a közalkalmazotti és a köztisztviselői létszámcsökkentéssel függ össze.

tovább
Pécsi Tibor
Állat és ember klónozása
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Minden olyan beavatkozás asszisztált reprodukciós technika, amelynek során nem természetes módon – nem szexuális aktus során – fogan új élet, hanem művi segédlettel.1 Ez megvalósulhat ondónak a méhbe juttatásával, a nőstény állat vagy a nő testéből származó petesejtnek hím ivarsejttel való in vitro (üvegedénybeli) megtermékenyíttetésével, két sejt – a sejtmagjától megfosztott petesejt és egy testi sejt – in vitro egyesítésével (mint az a Dolly nevű bárány esetében történt), valamint egy testi sejt magjának a sejtmagjától megfosztott petesejtbe való befecskendezésével. Az utóbbi két esetben klónozásról van szó, hiszen ivartalan módon, azaz nem kétféle ivarsejt egyesülésével jön létre az utód (ekképp az is klónozás, amikor tőosztással vagy dugványozással szaporítják a növényt).

tovább
Az amerikai zsidóság identitásáról
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Amerika a zsidó felszabadulás hona. Ez a történelmi tapasztalat, amely az amerikai zsidó képzelet egyik legfontosabb toposzának rangjára tett szert, Európához képest egészen más előfeltételeket teremtett az Újvilágban a modern zsidó identitás kialakulásához. A felszabadulás az évszázados európai üldöztetés megszűnését jelentette, azt a lehetőséget, hogy mód nyílt a saját vallás korlátlan gyakorlására. Számos fiatal bevándorló ugyanakkor olyan helyként tekintett Amerikára, ahol meg lehet szabadulni a zsidóságtól, amelyet a fiatalok a hagyományokhoz hű szüleik által bevett óvilági formájában elmaradottságként utasítottak el.

tovább
Birodalmak és nagyhatalmak történelmi távlatból
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Manapság vita tárgya, hogy az Egyesült Államokat a világban elfoglalt jelenlegi helye alapján lehet-e vagy kell-e világbirodalomnak minősíteni. A hajdani nagyhatalmak általában maximális területi terjeszkedésre törekedtek, ám ez az Egyesült Államokról nem mondható el az utóbbi évtizedekben. Úgy tetszik, hogy emiatt a birodalmak bukásának szokványos oka, a birodalmi túlterjeszkedés, vagyis az utánpótlási vonalak túlzott meghosszabbodása nem fog a végzetévé válni.

tovább
Chomsky és a karteziánus nyelvészet
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Aki nem veszi észre az óriási különbséget két olyan megtévesztésig hasonló mondatszerkezet között, hogy „amit Noam Chomsky mond, az félelmetesen egyszerű”, illetve „amit Noam Chomsky mond, az egyszerűen félelmetes”, az elveszett ember az érvelés és írás szempontjából. Chomsky elsődleges és egész életén végighúzódó tudományos érdeklődése a mondatok felépítésében mutatkozó különbségek kitartó tanulmányozása során arra irányult, hogy milyen láthatatlan mechanizmusok hozzák létre az efféle különbségeket a nyelv feltételezett legmélyén.

tovább
Menyhay Imre
Elfojtás, őselfojtás, archetípus
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

Tanulmány a tudományok megbízhatóságáról, valamint a társadalmi cél-összeférhetőség, az erkölcs és a gazdasági etika aktuális kérdéseiről

tovább
Egedy Gergely
Macmillan és a „középút” konzervativizmusa
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

A szabad versenyes kapitalizmus és a különböző típusú kollektivizmusok közötti „középút” gondolata már a két világháború közti Európa számos országában hangsúlyosan felmerült. Emlékezetes, hogy a magyar értelmiség körében is milyen sikert aratott Wilhelm Röpke 1942-ben Svájcban publikált és elsőként épp magyarra lefordított könyve a „harmadik út”-ról. E koncepció első – máig egyik legjelentősebb – brit képviselője a már fiatalon befolyásos tory politikussá, majd 1957-től miniszterelnökké váló Harold Macmillan volt, aki a harmincas években kidolgozott elképzeléseivel új utat próbált törni a brit konzervatív gondolkodás számára. A korlátlan szabad versennyel és a totalitárius rendszerekkel szemben egyaránt alternatívát kínáló programját középútnak nevezte el, ezen olyan gazdasági szisztémát értve, amely a vegyes gazdaság elvén, a köz-, a közösségi és a magántulajdon együttélésén alapul. De a részletek kibontása előtt nézzük: miként alakult ki Macmillan koncepciója?

tovább
Várdy Béla - Várdy Huszár Ágnes
Magyar rabszolgák a szovjet Gulag táboraiban I.
2005. március XLVIII. évfolyam 3. szám

(A történelmi háttér) Magyarország 1945 tavaszán felszabadult az egyéves német megszállás és a féléves nyilasterror alól, ezzel egyidejűleg azonban azonnal a Vörös Hadsereg megszállása, azaz szovjet kommunista uralom alá került. Az elkövetkező négy és fél évtizedben ez a megszállás a magyar nemzeti élet állandó részévé vált. A szovjetek jelenlétét a magyarság nagy része félelemmel és kimondatlan gyűlölettel viselte, annak ellenére, hogy a szovjet kommunista jelenlétet a hivatalos pártpolitika az ország felszabadításaként ünnepeltette a megfélemlített magyar nemzettel. Ez az erőszakolt dicsőítés a rendszerváltáskor megszűnt, a szovjet kommunista uralmat fenntartó Vörös Hadsereg azonban csak 1991. június 19-én hagyta el végre hazánkat.

tovább

1 - 14

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969