2013. I-VI
 


Találatok száma: 11

Németh László
„Az egyházi kampány vitelénél fokozottabb figyelmet kell fordítani a sajtóra”
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

Egyházellenes propaganda a Szabad Népben 1948-ban

tovább
Szeremley Béla
A dán modell
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

Vidéken élni, falvakban pénzt keresni nemcsak munkahelyet, hanem életforma-választást is jelent. Nagyon sok a kockázat és a bizonytalanság, még akkor is, ha hivatalosan minden rendben megy. Az esőt, a napot, a szelet, a korai és a kései fagyokat ugyanis nem a kormányok, hanem sokkal felsőbb hatalom igazgatja, s a dolgok jó alakulásában a mezőgazdászok legfeljebb csak bizakodhatnak. Dániában is változékony az időjárás és a piac, mégis nyugodtabb az élet a „gazdag parasztok országá”-ban. Ez a kiszámíthatóbb falusi lét leginkább a dán modell alapját jelentő szövetkezeti rendszernek tulajdonítható. A dán gazdák szövetkezeti társulásainak szabályai egyre inkább az Európai Unió termelőket segítő rendeleteinek meghatározó alappillérei.

tovább
A felvilágosodás és az üzlet
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

Voltaire azt írja, hogy Dante biztos lehet a fennmaradásában, mert jóformán nem olvassák a műveit. Az olvasás kutatója számára ez bizony kiábrándító megállapítás: annak a szerzőnek van a legnagyobb esélye a fennmaradásra, akinek a dicsősége már függetlenné vált az olvasás veszélyeitől. Voltaire számára a hírnév egyfajta túlvilág volt, amely csatlakozhatott az írók élete során megszerzett dicsőséghez, de nem csatlakozott feltétlenül. A kétféle dicsőség bizonyos értelemben független volt egymástól, de a kettő között mégis lebonyolódtak bizonyos tranzakciók. Az írók életében elmaradt dicsőséget ellensúlyozhatta az utólagos hírnév. Az utóbbit elsősorban mégis az jellemezte, hogy mentes volt az írók által az életükben elért dicsőség ama vonásaitól, amelyek elég gyakran elrontották az ilyen dicsőség örömét, gondoljunk csak a vitákra és a szerzők létbizonytalanságára, az irigységre és a rosszakaratra, a rágalmakra és a konkurenciára.

tovább
Tanka Endre
A magyar birtokpolitika stratégiai jövőképe uniós tagságunk első évtizedében
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

(A birtokpolitika két alaptípusa) Az állam birtokpolitikával hajtja végre a társadalmi földkészlet (újra)elosztását, az egymással ütköző földtulajdoni és földhasználati igények kielégítésének közhatalmi rangsorolását. A birtokpolitika rendeltetésében szinte fizikai tárgyiasultságában jelenik meg a politikumnak mint társadalmi alrendszernek két megkülönböztető jegye, sajátos funkciója és hatásköre. Egyrészt elvégzi a szűkös javak és értékek elosztását, ezért az elsajátítás érdekütközései itt a hiány és a hatalom konfliktusaiban csapódnak le. A föld a szűkös közgazdasági javak közé tartozik, sokcélú felhasználási igénye pedig mindinkább kiélezi a relatív földszűkösséget. Miközben a világ népessége a mai hatmilliárdról 2050-ig 9,3 milliárdra nőhet, a természet (és azon belül a termőföldek) pusztítása és a rablógazdálkodás miatt társadalmi robbanással, civilizációs összeomlással fenyeget többek között az a tény, hogy a meglevő földkészlet a neoliberális gazdaság profithajszoló rendszerében a társadalom elemi létszükségleteit sem képes kielégíteni. (Lásd a világélelmezés válságát, a lakó- és élettér elfogadható mértékének megtagadását, az életminőség felszámolását a szegények, a népesség csaknem 80%-ának terhére.) Emellett a politikum hatáskörében a jog is megjelenik: a politikai hatalom birtokosáé a legitim erőszak alkalmazásának monopóliuma is, vagyis a szűkös javak elosztását jogi szankciókkal kényszerítheti a társadalomra.

tovább
A párduc szerzője
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap 2001 novemberében azzal a hírrel szolgált az Alpokon túlról, hogy „az olasz irodalom egyik fő műve áldozatul esett a családi cenzúrának, nevezetesen Giuseppe Tomasi di Lampedusa szicíliai herceg egyetlen regénye, A párduc (Il gattopardo), amely először 1958-ban jelent meg a milánói Feltrinelli Kiadó gondozásában, már a szerző halála után”. Az újság szerint a botránytól tartó örökösök visszatartották a kézirat egyik részét, megbotránkoztatónak minősítve azt, mert a regény főhősének „titkolt szenvedély”-éről árulkodott.

tovább
A siker tragédiája
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

Korántsem minden a siker, de bármit csinál is az ember, mindenben sikert érhet el, miként sikertelenség is osztályrésze lehet. A sikerbe vetett hit kivételes erővel mutatkozik meg mindazon eszmények körében, amelyekkel a modern korszak szolgálni tud. Ez a hit olyan vezéreszmévé vált a jelenkorban, amely személyeket, programokat és szervezeteket egyaránt magával ragad. A siker mindenekelőtt azáltal tesz szert nagy társadalmi hitelre, hogy szembeállítódik a kudarccal, a fiaskóval, a csőddel. Mértéke azon mérhető le, hogy a sikertelenséget mennyire tudjuk elkerülni. Mindez mindaddig megmarad a pragmatikus bölcsesség szférájában, amíg a sikert alapvető cselekvési kategóriának fogjuk fel. Az idetartozó német erfolgen (sikerülni) ige a XVII. században alakult ki a német nyelvterületen, s valami olyasminek az elérését vagy megszerzését jelenti, amit az ember célként tűzött ki maga elé. Főnévi alakja az Erfolg (siker), amely a modern társadalom kialakulásával párhuzamosan terjedt el, s cselekedetek vagy döntések pozitív hatását vagy következményeit jelenti.

tovább
Kun Tibor
Betekintés a francia nyelvű afrikai mozi jelenébe
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

(Bevezető) Afrikán, a szokásos felfogástól eltérően, az egész afrikai kontinenst és Madagaszkár szigetét értem, azaz tartom magam a földrajzi Afrika-fogalomhoz, s ennek megfelelően természetesen nemcsak az úgynevezett „Fekete-Afriká”-t, a Szaharától délre elterülő kontinensdarabot értem rajta, hanem az északi, arab-muzulmán országokat is (Algériát, Tunéziát, Marokkót). Sokféle csonkítástól szabadítom meg így a földrészt, s gazdagabb anyagot tárgyalhatok (ez magától értődően nemcsak a mozira vonatkozik, hanem az élet minden területére, úgy, ahogyan az különböző formáiban és módjaiban megjelenik).

tovább
Hász Erzsébet
Érték és pedagógia
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

Magyari Beck István: Érték és pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 116 l.

tovább
Várdy Béla - Várdy Huszár Ágnes
Magyar rabszolgák a szovjet Gulag táboraiban II.
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

(Letartóztatás és elhurcolás) A bevagonírozás és az elhurcolás örökké élő része a hazakerült Gulag-rabok életének. Emlékeik éjjel-nappal velük vannak, nem tudnak szabadulni tőlük. Éjszaka sokszor felriadnak, mert még álmukban is többször átélik szörnyű megpróbáltatásaikat. Elhurcoltatásuk körülményeit szinte valamennyien hasonlóképp írják le:1 megtévesztő információkkal begyűjtötték őket málenykij robotra, majd felvevő- és gyűjtőtáborokon át elindították őket ismeretlen sorsuk felé. Ugyanez történt a kitalált politikai bűnök alapján szovjet katonai bíróságok által elítélt politikai foglyokkal is, azzal a különbséggel, hogy ők már többhetes, esetleg egy-két hónapos tortúrán estek át, mielőtt gyűjtőtáborokba, majd marhavagonokba kerültek.

tovább
Nemes Károly
Mű és műélvező
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

Christian Metz a filmet a természetes nyelvvel összevetve pontról pontra bizonyította, hogy az előbbi semmiképpen sem tekinthető nyelvnek, legfeljebb laza jelrendszernek (mint az magyarul is olvasható Válogatott tanulmányok című, 1978-ban megjelent művében). A bizonyítás a nyelv alapvető sajátosságaitól való eltéréssel alapozódott meg, s a filmet mint művészetet illetően távolabbra mutató következtetések nélkül maradt. Holott – más síkon vizsgálva – művészet voltát illetően fontos következménye van. Attól azonban nem lehet eltekinteni, hogy a nyelvnek – formanyelvnek – való minősítés elterjedt, általános szintű és kényelmes fogalomhasználat, amelyről nem érdemes lemondani, de alkalmazása feltételességének tudatában kell lenni. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy a filmművészet nem egyenlő a filmszerű (mozgófényképes) alkotások összességével. Sőt, a filmművészet fogalom használatának ugyanúgy elhatároló, kizáró funkciója van, miként az irodalomnak, a zeneművészetnek vagy a képzőművészetnek. Semmiképp sem kell tehát a kifejezetten szórakoztató, nevelő, propagandacéllal készült művek tömegére gondolni, amikor a filmről mint művészetről esik szó. A határt az esztétikum (meghatározott fokú és szintű) érvényesülése szabja meg. Ennek vizsgálati síkja pedig az új kutatási irányzatoknak (Jacques Maquet stb.) megfelelően elsősorban antropológiai.

tovább
Kapronczay Károly
Szociokalandozások
2005. április XLVIII. évfolyam 4. szám

Nagy J. Endre: Szociokalandozások – válogatott szociológiai tanulmányok. Savaria University Press, Szombathely, 2003, 472 l.

tovább

1 - 11

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969