2013. I-VI
 


Találatok száma: 15

Korcsog Balázs
„A szenvedések oskolája”
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Kármán József és a Fanni hagyományai a kritikai fogadtatás tükrében

tovább
Pécsi Tibor
A terrorizmus lélekrajza
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

A terrorizmus szó a francia forradalommal létrejövő Francia Köztársaság idején (1793–94-ben) meghirdetett terror uralma (régime de la terreur) óta terjedt el, amikor is mindenki, aki szembeszegült az új hatalommal, ellenségnek számított, s a guillotine alatt végezte. Maximilien Robespierre létfontosságúnak tekintette ezt az egyre paranoiásabb vérfürdőt a forradalom túlélése szempontjából, s ekképp kelt a védelmére: „A terror semmi más, mint igazságszolgáltatás, gyors, szigorú, hajthatatlan, ezért az erény kisugárzása; nem annyira különleges elv, mint inkább a demokrácia általános elvének következménye, amelyet országunk legsürgetőbb szükségletei miatt alkalmazunk.”1 Újkori formája ez az állami, politikai terrornak, amelyet a múlt században a szovjet Cseka, majd NKVD, illetve a náci Gestapo vitt tökélyre. Ugyanakkor II. Sándor orosz cár 1881-es, William McKinley amerikai elnök 1901-es vagy Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös 1914-es meggyilkolása anarchista által egyénileg elkövetett, politikai indíttatású gyilkosság volt, jóllehet némelyek az effajta akciókat is a terrorcselekmények közé sorolják.

tovább
Joachim Hoefele
Az internacionalizálás és a globalizáció hatásai a hármas tagolású oktatás területén
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Az oktatás minden szinten igen fontos szerepet játszik a szegénység leküzdésében, a nemek egyenjogúsításában és a társadalom demokratizálásában. Oktatás nélkül nincsenek független polgárok. Innen ered az egyetemek megbízatása a demokratikus jogállamban: a polgárok pénzéből fenntartott intézmények polgárok számára, ekképp a szabad kutatást és tanítást kell szolgálniuk, a köz jól felfogott érdekében. „A művészet, a tudomány, a kutatás és a tanítás szabad” – áll Németország és Ausztria alkotmányában egyaránt. Ennek szellemében – fajtól, bőrszíntől, nemtől, nemzeti, társadalmi és kulturális hovatartozástól függetlenül – mindenki számára egyformán lehetővé kell tenni, hogy szabadon hozzájuthasson az oktatáshoz. Az egyetemek ennek megfelelően teljesítik megbízatásukat a nemzetközi fejlesztési együttműködés során: nyitva állnak a külföldi diákok előtt, akik a későbbiek során saját országuk építésében és fejlesztésében hasznosíthatják majd így szerzett tudásukat.

tovább
Frideczky Frigyes
Az iraki háború
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

John Keegan: Az iraki háború. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004, 383 l.

tovább
Demmel József
Egy szoboravatás margójára
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Kováts Mihály élete és hazai ismertsége

tovább
Nemes Károly
Grigorij Kozincev
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Grigorij Mihajlovics Kozincev (1905. március 22. – 1973. május 11.) Magyarországon főleg William Shakespeare Hamletjének és Lear királyának adaptációjáról ismert. Filmtörténeti hírnevét azonban nem ezeknek a műveknek köszönheti, hanem annak, hogy egyike volt a film művészi önállósodásában nagy szerepet játszó úgynevezett szovjet avantgárd alkotóinak.

tovább
Szabados György
Imre király emlékezete
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

A nyolcszáz éve, 1204. november 30-án elhunyt Árpád-házi Imre király (1196–1204) hazánk tizenhetedik koronás fője volt. Nyolc esztendőt, hét hónapot és hat napot töltött Magyarország trónján, s XII. századi elődeihez hasonlóan neki is rövid, de mozgalmas élet jutott osztályrészül. Élete és uralkodása nem tartozik történettudományunk gyakorta kutatott területei közé, pedig a jelenkori magyarság életének, művelődésének több olyan emléke van, amelynek legkorábbi előfordulása az ő korából ismeretes. Hozzá fűződik az első ránk maradt magyar házassági szerződés, Imre aranybulláján bukkant fel jelenlegi államcímerünk jobb pajzsmezejének sávozata, s ő volt az is, akinek személye és udvartartása a XII–XIII. század egyik legnagyobb trubadúrköltőjét, Peire Vidalt versre ihlette. Méltán legnevezetesebb cselekedetét mégis akkor hajtotta végre, amidőn túlerőben levő öccse táborába fegyvertelenül ment át, s pusztán királyi tekintélye erejével ejtette foglyul a pártütő Andrást. E felséges jelenet dacára, amely XIX. századi nagy festőnk, Than Mór ecsetjét is megihlette, emlékezetét csak halovány tollvonások őrzik a történelemkönyvek lapjain. Imrét két olyan kiemelkedő királyunk – az apa, III. Béla (1172–1196) és a testvér, II. András (1205–1235) – fogta közre időben, akik egymással erősen ellentétes uralkodói magatartást képviseltek. A II. András kori hanyatló tekintélyből, a „mértéktelen mértékű” birtokadományozásból semmi sem emlékeztet III. Béla erős központi hatalmára, az archaikus Szent István-i monarchiára. E két külön világot csupán kilenc év választotta el egymástól, ebből az utolsó fél esztendő, III. László gyermekkirály névleges országlása (1204–1205) lényegében András útja volt a főhatalom felé, vagyis az átmeneti idő megint csak Imre korát jelenti. Jelkép erejű, hogy trónon töltött nyolc és fél esztendejét a XII–XIII. század fordulója szeli ketté, szinte kérdezve, hova sorolható, sorolandó uralkodása: az apai életmű szerves folytatása-e, avagy a II. András korának nyitánya? Akárhogy van is, a viszonyítási alap III. Béla személye és királysága.

tovább
Kapronczay Károly
Józef Piłsudski (1867–1935)
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Az első világháború végét jelentő, s Németország teljes vereségének számító compiegne-i fegyverszüneti egyezmény értelmében a német császári csapatoknak 1918. november 11-éig ki kellett üríteniük minden megszállt területet. Ezen a napon Józef Piłsudski tábornok lengyel csapatainak élén bevonult Varsóba, amely azt is jelképezte, hogy több mint százhúsz év után helyreállt Lengyelország függetlensége, az önálló lengyel állam visszatért Európa politikai életébe. Véget ért a lengyel népnek a teljes függetlenségéért vívott küzdelme, az a harc, amelyben annyi lengyel áldozta életét otthon és külföldön egyaránt, amelyre Piłsudski is feltette az életét. Személyéről és politikájáról sokat vitatkozott a lengyel történetírás, lehetett szeretni vagy gyűlölni, de egyet még ellenfelei sem vitattak el tőle: hazafi volt, csak Lengyelországért élt, s ennek rendelte alá életét.

tovább
Michalkó Gábor
Kelet-Közép-Európa átjáró háza: Magyarország a schengeni határokon innen és túl
2008. június LI. évfolyam 6. szám

tovább
Walleshausen Gyula - Füleky György
Liebig és az agrokémia Magyarországon
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Robbanóezüsttel kezdte pályafutását, s hamarosan előítéletek sorozatos „robbantásá”-val folytatta egy olyan korszakban, amelyben maga a társadalom is robbanékony volt. Justus Liebig fellépésekor Európa nyugati felén már kialakult a polgári társadalom és az annak megfelelő gazdasági rend. Az új tanok feszegették az elmaradottabb országok berendezkedését, s a társadalmi átalakulással együtt nyert teret a tudomány és a technika is. A gyermek Liebig esténként a mécses gyér világa mellett olvasott mindaddig, amíg apja acetilénlámpákat nem barkácsolt. A húszéves Liebig még napokig utazott postakocsin Párizsba, míg 1867-ben már gyorsvonat röpítette a világkiállításra.

tovább
Mûvészet, giccs, pornográfia
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Kétségtelenül jókora nehézséggel jár a mûvészet akár csak hozzávetõleges definiálása, de amiképpen a többi szellemi képzõdmény – a vallás, a filozófia és a tudomány – bizonyos mértékig megragadható definíciószerûen, akképpen annak tisztázására is módot kellene találni, hogy mi különbözteti meg a mûvészetet a nem mûvészettõl.

tovább
Nemzedékváltás a családi üzleti vállalkozásokban
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

A világ legismertebb vállalatainak többsége egy ponton áruba bocsátotta részvényeit a tõzsdén, s ezzel kiterjesztette tulajdonosi körét a céget alapító család tagjain túlra. Ettõl még a tõzsdén bejegyzett vállalatok közül sokat továbbra is ugyanaz a család ellenõriz vagy legalábbis bizonyos mértékig befolyásol. Nemcsak szerény cégek seregét, hanem olyan óriásvállalatokat is, mint a Wal-Mart, a Ford, a Samsung és a Hyundai. Egy kilencvenes évek közepén összeállított tanulmány szerint az amerikai vállalatok több mint 90%-a családi tulajdonban van. A Coca-Cola konszernnél még mindig számít a Woodruff család véleménye, s a hatalmas Nordstrom kiskereskedelmi üzlethálózat részvényeinek 30%-át is a hasonnevû család tartja kézben. Idõs családtagok elhalálozása ellenére kevesen vélik úgy, hogy az Agnelli család fel szándékozik hagyni a Fiat konszernre gyakorolt hatásával.

tovább
Ábrahám Barna
Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

Ábrahám Barna – Gereben Ferenc – Stekovics Rita [szerk.]: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2003, 548 l.

tovább
Párhuzamos világegyetemek?
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

David Deutsch, a kvantumszámítógép brit úttörõje a párhuzamos világegyetemekrõl, az idõutazásokról és a XX. század fizikájának legbotrányosabb sajátságáról nyilatkozott a Spiegel két munkatársának.

tovább
Letenyei Róbert
Szociális törvényeink érvényesülése
2005. június XLVIII. évfolyam 6. szám

A rendszerváltás óta mindegyik kormányra jellemző volt, hogy nem dolgozott ki hatékony programot a szegénység társadalmi problémájának orvoslására. Ennek oka többek között az volt, hogy az ilyen tevékenységnek kicsi és kockázatos a politikai hozadéka, az eredmények pedig hosszú távon mutatkoznak. A négyéves ciklusokban gondolkodó politikai elit nem alakította ki azt a gyakorlatot, hogy választásokon átívelő programokat dolgozzon ki.

tovább

1 - 15

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969