2013. I-VI
 


Találatok száma: 15

Tarjányi Eszter
A dzsentri exhumálása
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

(A dzsentrikérdés és a dzsentriregény) Gondolkodásunknak léteznek régen letűnt, az évtizedek alá mélyen elhantolt tetszhalottjai. Érezzük érvénytelenségüket, unalmassá vált közhely voltukat, de beszédmódunk és a szókincsünkhöz tapadó értékítéletek érvényben tartják, folytonosan újraélesztik, nem engedik véglegesen távozni őket. Gondolkodásunk egyik ilyen, vérátömlesztésekkel újra-újraélesztett teteme a dzsentrikérdés, amelyet halottá kellene végre nyilvánítani ahhoz, hogy exhumálni lehessen.

tovább
Gazdag László
A fejlődés mint kényszer
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

A Valóság 2002/4. számában tanulmányom jelent meg A fejlődés természetéről címmel, amelyben a fejlődés értelmezésével foglalkoztam. A kultúra, az erkölcs területén egyértelműen nem használható a fejlődés fogalma, nincs fejlődési sor Altamira barlangrajzaitól Mürón és Pheidiasz szobrászatán át Michelangelóig és Leonardóig, vagy onnan tovább Picassóig és Henry Moore-ig. A művészet kortalan, örök, mert örök emberi kérdésekkel foglalkozik. De nincsenek fejlettségbeli különbségek a népek kultúrái között sem. A „primitív” (helyesen: archaikus) társadalmak művészete nem marad el a „civilizált” népek teljesítménye mögött. Nem „alacsonyabb rendű” annál, hanem egyszerűen csak más.

tovább
A menekültek és a menedékjog
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

A Nyugat újabb iraki háborúra készül [Ez azóta be is következett. — A szerk.], így még több menekültre lehet számítani. Vajon a jelenleg érvényesített menekültügyi politika nyújtja a legjobb módot a menekültek megsegítésére? Aligha. Az eszményi olyan útlevél lenne, amely átjárhatóvá teszi a határokat vízumkérvényezés és az idegen nagykövetségeken végigszenvedett megalázó huzakodás nélkül. Így új életet lehetne kezdeni egy olyan társadalomban, amely állásokkal és lehetőségekkel szolgál, s biztonságot nyújt a bűnözéssel és a polgárháborús atrocitásokkal szemben. A menekülő család állandó otthonra találhat, szabadon tanulhat, s a családfő valószínűleg szociális juttatásokra is számíthat, ha elveszti az állását vagy más okból rászorul. Ez vár rá, ha sikerrel kér menedéket a világ valamelyik gazdag országában. Nem csoda, hogy az egykor a sebezhetők védelmére létrehívott rendszer nagy csáberő világszerte mintegy százhúsz olyan ország frusztrált lakói számára, ahol a kormányzat csapnivaló, s vajmi kevés lehetőség kínálkozik.

tovább
Prugberger Tamás
A munkavállalói érdekvédelem problémái és a szakszervezetek szerepe
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

Azok számára, akik részt vettek az 1992 nyarán hatályba lépő munka törvénykönyvének és a közalkalmazotti törvénynek az előkészítő tárgyalásain, ismeretes, hogy a szakszervezetek ellenezték a közvetlen munkavállalói érdekképviseletet jelentő üzemi tanács intézményének a bevezetését. Ennek az eredménye, hogy az üzemi munkakollektívák által megválasztandó üzemi tanácsoknak az egyetértési és a vétójoga munkáltatói döntésekben — az Európai Unió tagállamainak többségével ellentétben — hazánkban szűk körű és formális.

tovább
A rinocéroszok évada
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

A Martin Walser Egy kritikus halála című regénye által keltett felzúdulás igazolni látszik: a kulturális rovatokban közreadott viták csupán egy szűkebb elit konjunktúraszerű színjátékai, amelyek rövidesen lecsengenek. De amint az a Dreyfus-ügy a XIX. század végén bizonyította, az ilyen polémiák indikátorai lehetnek a modern társadalom kritikai és morális közérzetének (mindehhez csak annyit, hogy a Dreyfus-ügy kapcsán merült fel először az entellektüel fogalma). A tárcarovatban kiélezett formában felbukkanó polémiák sokszor tárnak fel tabukat, s fontos témák kapcsán tisztázzák az álláspontokat.

tovább
Sashalmi Endre
Az Európa-eszme változása a kora középkortól a XVIII. század végéig
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

Az Európai Unió folyamatban levő keleti bővítése idején gyakran hangzik el, hogy a kelet-európai országok egy részének belépésével lezárul egy korszak Európa történetében, amely a hidegháborúval vette kezdetét. Valóban, a Nyugat-Európa–Kelet-Európa dichotómia Churchill 1946-os fultoni beszéde (a hidegháború emblematikusnak tekintett kezdete) után a politikai szakzsargon részévé vált, akárcsak a szintén Churchill által alkotott vasfüggöny kifejezés.

tovább
Az olvasási kultúra kettőssége az Európai Unióban
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

Az Európa-barométer felmérése szerint az európaiak sok mindenben különböznek egymástól. Sehol másutt nem mutatkozik olyan éles különbség, mint az olvasáshoz való viszonyban. E tekintetben az Európai Unió Északra és Délre oszlik. Északon az emberek többsége, míg Délen a kisebbsége olvas. Az EU átlagában a megkérdezettek 42,1%-a nyilatkozott úgy, hogy tavaly egyetlen könyvet sem olvasott a szakmai kiadványokon kívül. Míg a görögök és a spanyolok fele, az északi országok (Svédország, Finnország és Nagy-Britannia) lakosainak az egyharmada fosztja meg magát a szabadon választott olvasmánytól. A megkérdezett EU-polgároknak csaknem a fele állította, hogy többé-kevésbé naponta olvas újságot. A finneknek és a svédeknek háromnegyede, a németeknek és a luxemburgiaknak pedig több mint a 60%-a vallotta magáról ugyanezt.

tovább
Saád Judit
EU-integráció a magyar parlamentarizmus tükrében
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

A Magyar Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának szerepe és helye az integráció folyamatában Az 1980-as évek óta a „demokratikus deficit” problémája egyre inkább foglalkoztatja az európai integráció aktorait és a közvéleményt. Mindez a tagállami parlamentarizmus átgondolásának, esetleges újradefiniálásának kérdését is felveti. Hogyan vonják be fokozottabban az állami szintű törvényhozást az integrációs ügyekbe, hagyományosan kötelező feladatain túl (nemzetközi egyezmények ratifikációja, a közösségi törvény átültetése a nemzeti törvénykezésbe stb.), hogyan lehetne annak hatáskörét ezen a téren bővíteni? Az EU-tagállamokban régóta napirenden vannak ezek a kérdések. A csatlakozás előtt álló kelet-európai országok hasonló problémákkal találják szembe magukat. Ezeknek az országoknak ugyanúgy át kell gondolniuk nemzeti parlamentjeik szerepét, mint nyugat-európai társaiknak. A csatlakozás közeledtével felértékelődött a parlament szerepe, azáltal is, hogy az integráció tárgyalása, kivitelezése során közvetítő szerepet játszottak a kormány és a közvélemény között (Ágh, 2001, 169. l.).

tovább
Czettler Antal
Franklin D. Roosevelt háborús politikája I.
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

Az amerikai külpolitika ellentmondásai és fordulatai a második világháború előtt és alatt (Bevezetés) E tanulmány célja az amerikai külpolitika elemzése egy olyan időszakban, amely talán a legnagyobb mértékben befolyásolta a XX. század második felében kialakult világrendet. Az 1937 és 1945 közötti időszak amerikai külpolitikáját teszem vizsgálat tárgyává. A bevezetőben hangsúlyozom: távol áll tőlem minden determinista szemlélet, nemcsak annak marxista változata, de a magasabb színvonalú, spengleri világnézet is a kultúrkörök elkerülhetetlen hanyatlásáról. A nagy németalföldi kultúrtörténésszel, Johan Huizingával együtt vallom: „A történésznek kutatási tárgyával szemben nem szabad determinista álláspontot elfoglalnia. Állandóan bele kell helyeznie magát a múlt olyan pillanataiba, amikor a felismerhető tényezők még különböző eredményekre vezethetnek: ha Salamisról beszél, akkor még lehetséges, hogy a perzsák fognak győzni.”

tovább
Letenyei Róbert
Gyermek- és családsegítő szolgálatok: hogyan tovább?
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

A családsegítő szolgálatok működtetését mint kötelező önkormányzati feladatot az 1993. évi III. törvény szabályozta. Az önkormányzatok tehát törvényi kötelezettségüknek eleget téve alakították ki intézményi rendszerüket a szociális ellátásra.

tovább
Kapronczay Katalin
I. Ferdinánd politikája és uralkodói felfogása
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

Ernst Laubach: Ferdinand I. als Kaiser. Politik und Herrscherauffassung des Nachfolgers Karls V. Aschendorffsche Verlagsbuchhandlung, Münster, 2001, 783 l.

tovább
Korunk hőse: Władysław Bartoszewski
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

Władysław Bartoszewski katolikus lengyel hazafi híd Kelet és Nyugat, Lengyelország és Németország, Ausztria és Izrael, keresztények és zsidók között. Két diktatúra idején volt az ellenállás rettenthetetlen harcosa, emellett kiemelkedő történész és publicista, a lengyel ellenállásnak és szeretett városának, Varsónak a krónikása, számtalan lengyel zsidó megmentője, aki kiérdemelte a Népek Igaza kitüntetést Izraeltől. A sort még folytathatnánk. Bartoszewski igen hamar és nagyban hozzájárult a Németországgal való kibéküléshez. Évtizedek óta kiáll eszményei mellett előadásai és felolvasásai alkalmával. Élettapasztalatai révén sok olyan embert meg tudott győzni ügyének helyességéről és igaz voltáról, aki meghallgatta előadásait Németországban, Ausztriában, Angliában vagy Lengyelországban. A nyolcvanadik születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyv az Igazság és kibékülés címet viseli.

tovább
Frideczky Frigyes
Könyvnagyhatalom lett Magyarország
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

Hazánkat úgy tartják számon a művelt világban, mint olyan országot, ahol nagyon szeretik a könyvet. S ennek immár évszázados hagyománya van nálunk. Ha a hazai vagy a nemzetközi könyvvilágban elhangzik az a szó, hogy április, mindenkinek „beugrik”: Budapest, könyvfesztivál. 1992 tavaszán a budapesti Goethe Intézetben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Barth István ünnepélyes keretek között aláírt egy szakmai együttműködési megállapodást a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár igazgatójával, Peter Weidhaasszal arról, hogy a német kollégák segítségével az átalakulóban levő magyar könyvpiacot újraszervező nemzetközi könyvvásárt rendezünk Budapesten. A konkrét elképzelést az akkori művelődési miniszter, Mádl Ferenc ismertette 1993 őszén a frankfurti könyvvásár egy nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az első budapesti könyvfesztivált a következő év áprilisában tartották a Budapest Kongresszusi Központban.

tovább
Kiss Henrietta
Páneurópa-szekció Magyarországon (1926–1932) II.
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

(További európai szervezetek) Az európai egyesítés kérdéseivel foglalkozott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja is, ahol elsősorban az európai vámunió ügyeit tárgyalták. Ebben Szterényi József egykori kereskedelmi miniszter volt a hangadó, aki az európai államok gazdasági korlátainak megszüntetésére több szakaszból álló tervet dolgozott ki: 1. A feltételek megteremtése: a) a kiviteli és behozatali tilalmak teljes felszámolása, b) a pénzügyi kérdésnek valamennyi európai államban való tisztázása, c) a kiviteli prémiumok valamennyi formájának felszámolása. 2. A kötött gazdasági rendszerből a kereskedelmi szerződések rendszerébe való átmenet, a vámtarifák egységesítése. 3. A nagyiparok nemzetközi kartellrendszerének létrehozása.

tovább
Szentségtelen szövetség
2003. május XLVI. évfolyam 5. szám

A génmanipuláló technológia kockázatos. Sokkal súlyosabb katasztrófákat eredményezhet, mint az atomerőművek meghibásodása. Minthogy „a gének korlátlanul képesek szaporodni, terjedni és rekombinálódni”, az emberiség kipusztulásával fenyeget, ha olyan génsebészetileg létrehozott mikroorganizmus szabadul el, amely halálos betegséget idéz elő. Ennek az ijesztő technológiának a szószólói nem látják be munkájuk veszélyes természetét, arról nem is szólva, hogy felsejlik mögöttük a génmanipuláló technológia fejlesztését szorgalmazó nagyvállalatok ellenállhatatlan ereje.

tovább

1 - 15

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969