2013. I-VI
 


Találatok száma: 13

Csath Magdolna
2003, a válságteremtő év
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

2004. január 6-án a miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezettnél és az előre jelzettnél is nagyobb hiány miatt leváltja a pénzügyminisztert. Az államháztartás hiánya valóban nagyot nőtt. A tervezett 832 milliárd forinthoz képest a 1054 milliárd forint 27%-os emelkedést jelent. Ez azonban csak tünet, vészjelző; mélyebben rejlő gondokat érzékeltet. E problémákra a miniszterelnök is utalt, amikor az új miniszter két legfontosabb teendőjeként a gazdaság erősítését és a munkahelyteremtést jelölte meg.

tovább
Pécsi Tibor
A köz egészsége és a média
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

A XX. század kezdetén senki sem látta előre, hogy — csupán néhány példát említve — az osztrák Karl Landsteiner felfedezi az AB0-vércsoportrendszert és az Rh-faktort, s ezzel megteremti a biztonságos vérátömlesztés feltételeit; hogy az 1918–1919-es influenzajárványban (spanyolnáthában) jóval többen halnak meg, mint az első világháborúban; hogy a kanadai Frederick Grant Banting és Charles Herbert Best elkülöníti az emberi hasnyálmirigyből az inzulint, s ezzel elkezdődik a cukorbaj hatásosabb kezelése; hogy a skót születésű Alexander Fleming ráakad a penicillinre, s ezzel forradalmasítja a baktériumos betegségek gyógyítását; vagy hogy egymás után bukkannak fel olyan vírusok (Marburg-, Lassa-, AIDS- és Ebola-vírus), amelyek kellően hatásos gyógyszerek híján az ember életére törnek.

tovább
Az érzelmek Damasio-féle elméletéről
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

Antonio Damasio a világ egyik legnagyobb idegkutató intézetét vezeti Iowa Cityben. A portugál származású kutató rafinált kísérletekkel igyekszik a gondolatok és az érzelmek agyi nyomára bukkanni. Az intézetben megfordult agydaganatos, agyvérzéses és agysérült betegek vizsgálata, akik közül sokan különös memóriazavarokban, beszédbeli fogyatékosságokban és érzelmi károsodásokban szenvedtek, lehetővé tette, hogy Damasio nyomon kövesse: miként jönnek létre az érzelmek az agy és a test összjátékából? Az ezzel kapcsolatos elméletét nemrég adta közre A Sipinoza-effektus című könyvében.

tovább
Kapronczay Károly
Egészségi és katona-egészségügyi állapotok a Rákóczi-szabadságharc idején
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

A Rákóczi-szabadságharc kirobbanásának idején — alig másfél évtizeddel a török megszállás végleges felszámolása után –– Magyarország részei egymástól eltérő képet mutattak: a volt hódoltsági területek elvadult vidékeket, míg a török megszállástól megmenekült nyugati vármegyék, a Felvidék és Erdély rendezett arculatot mutatott. A pusztulást a folyók vidékei súlyosbították; az árterületek elvadultak, a Duna–Tisza közének nagy része, a Tisza vidéke és az Al-Duna tájai mocsárvidékké váltak, ahol a malária, a vadvizek okozta járványok dühöngtek.

tovább
Várdy Béla
Etnikai tisztogatás az emberiség történelmében
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

A jeles spanyol filozófus, José Ortega y Gasset, A tömegek lázadása című, 1929-ben megjelent közismert művével robbant be a nyugati világ köztudatába. Ortega ebben a könyvében dolgozta ki azt az elméletét, amely szerint a második évezred utolsó két évszázada lényegében a nyugati tömegember gazdasági felemelkedésének és erősödő politikai befolyásának a kora.

tovább
Kósa László
Gazdák és zsellérek
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

Balogh Balázs: Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 301 l.

tovább
Identitások az információ korszakában
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

A globalizáció — és annak nem utolsósorban a tömegtájékoztatás révén létrejött formája — valamennyiünket hontalanná tesz bizonyos értelemben. Új, transznacionális identitásokra telepszenek rá új nacionalizmusok. Az lenne lényeges, hogy egyrészt elkerüljük a fundamentalista identitás végzetes alternatíváját, másrészt mindennemű provincialitás feladását.

tovább
Oláh János
Környezetgazdálkodási modellek
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

A környezetgazdálkodás és környezetvédelem fogalmainak zavarosan átfedő használata pontatlanság vagy tudatlan félrevezetés. A céltudatos, racionálisan cselekvő, profitorientált gazdaságeszmének a ködösítés az érdeke. Pedig milyen egyszerűen és világosan megmagyarázhatók ezek a fogalmak! Minden termék és szolgáltatás környezeti erőforrásból származik, gazdálkodni csak a környezettel lehet. Persze a gazdálkodás csak akkor válik tudatos környezetgazdálkodássá, ha az ember a természet működését feltáró ökológiatörvények ismeretében végzi anyagra irányuló tevékenységét. Így a termelő egy személyben környezetvédővé is válik. Ha nem, az árutermelésre pontosabb kifejezés a környezetszennyezés.

tovább
Frideczky Frigyes
Szimbólumok az emberiség történetében
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

Natale Spineto: Szimbólumok az emberiség történetében. Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2003. 240 l.

tovább
Tudatos világegyetem?
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

David Chalmers ausztrál filozófiaprofesszor, az Arizonai Egyetem tudatossággal foglalkozó kutatóközpontjának társigazgatója azt állítja, hogy a tudatosság épp olyan alapvető alkotóeleme a világegyetemnek, mint a tér, az idő és a tömeg. Erről készült vele interjú a Philosophy Now című folyóirat számára.

tovább
Szöllősy Kálmán
Történelem és racionalizmus, avagy Darwin fajelmélete és a magyar őstörténet
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

A történelem a legáltalánosabb értelemben nem más, mint az emberiség múltja. Ami azonban ebből az embereket igazán érdekli, az saját múltjuk, másoké inkább csak annyiban, amennyiben az övékét is érinti. Mindent nem tudnak, nem is tudhatnak, sőt nem is akarnak tudni a történtekről. A történelemnek van tehát alanya, akivel a dolgok történnek, vannak folyamatok, kapcsolatok, személyek és megtörtént események, van bizonyos ismeretanyagunk a múltról, amelyet erősen befolyásol elsősorban a történelem alanyának meghatározása, az adott nép fennmaradása vagy eltűnése, a megismerés természete és eszközei, a hagyományok és tárgyak megőrződése vagy pusztulása, az írásbeliség létezése vagy hiánya, s még sorolhatnánk.

tovább
Segesváry Victor
Valóság, igazság és racionalitás a XX. század bizonyos filozófiai irányzatainak kiemelkedő képviselőinél
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

(A heideggeri hermeneutika: a lét önfeltárása) Heidegger szemében az emberi egzisztencia alapja a világ léte, amely, logikusan, egyedül teszi lehetővé az emberi lény létét. Az ember nem más, mint Dasein, azaz a világban való jelenlét. A heideggeri ontológia szerint a valóság azt jelenti, hogy a világ keretén belül észlelünk olyan jelenségeket, amelyekkel vagy közvetlen kapcsolatban vagyunk, vagy amelyek elérhetők számunkra. A természet azonban nem e jelenségek közé tartozik, mert maga a világunk is a természeti világon belül helyezkedik el. „A világban észlelhető lét minden formája ontológiai szempontból a világnak a létén alapul, ezért a világban levő jelenség. … Olyan jelenségeket, mint a Dasein léte, nem lehet a valóság és a lényegesség fogalmaival kifejezni, mert, ahogy ezt már meghatároztuk; az ember lényege az egzisztenciája.”

tovább
Változó antiszemitizmus
2004. március XLVII. évfolyam 3. szám

Párizsban rendezték meg 2003 novemberében az Európai Társadalmi Fórumot, amely a világot másként elképzelők, a globalizációt ellenzők összejövetele. A társadalmi fórum vendége volt a genfi iszlámkutató Tarik Ramadan, aki a rendezvényre készülődve zsidó értelmiségieket, köztük Alain Finkielkrautot támadó vitairatot tett közzé. Finkielkraut, az 1949-es születésű francia filozófus három évtizede a francia szellemi élet egyik meghatározó alakja. Számos könyvét németre is lefordították. Nemrég jelent meg Franciaországban A világ szívverése című könyve, s vele egy időben A másik nevében. Észrevételek a jövendő antiszemitizmusról című új esszékötete. Vele készített interjút a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa.

tovább

1 - 13

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969