2013. I-VI
 

Az euróinvázió
Moisés Naím

Először az iPodokért jöttek. Aztán elkezdték felvásárolni a manhattani lakásokat. Most az üzleti szektoron a sor. Egy tábla jelzi az East Village Wines vásárlóinak, hogy a bort és szeszes italt forgalmazó üzlet eurót is elfogad. "Nem zavartatom magam a gazdag arabok miatt; a franciák azonban egyre aggasztóbbak". Így kommentálja egy clovisi, californiai üzletember a megjegyzésemet, miszerint az amerikai kormány aggódik a külföldi tulajdonú vagyonalapok befolyásának növekedése láttán. “Mi a baj a franciákkal?” Kérdeztem. “Épp most vásárolták fel a legnagyobb helyi vállalatot" – válaszolt. “Mindannyiunk élete más lesz mostantól – az a cég ugyanis évekig a közösség fontos pontjaként működött. A Pelcóra gondol, egy kamerás biztonsági rendszert gyártó, clovisi székhelyű cégre, amelyet a Schneider Electric – egy francia vállalat – vásárolt meg.
Semmi különlegesség nincs a Pelco megvásárlása körül; mindig is történtek ilyesmik, külföldi cégek részéről és vica-versa. Jóval kisebb ügylet ez, mint mondjuk az Egyesült Arab Emírségek 7.5 milliárd dolláros befektetése a Citigroupba, vagy a komoly pénzügyi cégként számon tartott Blackstone Group Kína általi 3 milliárdos felvásárlása. Bár ezt a trendet egyelőre nem kíséri nagy figyelem, biztos, hogy az elkövetkező években változás lesz ezen a téren: az amerikai gazdaság egyensúlyban tartásához hatalmas – talán soha nem látott – mennyiségű nagy és közepes európai befektetés szükséges. A vegyes tulajdonú óriásvállalatoktól kezdve a családi vállalkozásokig mindenki Amerikába jön majd cégeket vásárolni. Ezt hívják euroinváziónak. Nem csak arról van szó, hogy rengeteg amerikai vállalatnak európai tulajdonosa lesz, hanem arról is, hogy a tengerentúli piacon megjelennek olyan külföldi versenytársak is, amelyek az USA-ban állítják elő termékeiket. Ezek a cégek az új államokbeli bázisukat egyaránt fogják exportra – beleértve saját európai piacaikat – és az amerikai piacok szolgálatára hasznosítani. Egy ekkora változás a transzatlanti kapcsolatokban hatalmas hatással lehet az európai export- és foglalkoztatási szokásokra. Elkerülhetetlen, hogy mindez politikai viharokat kavarjon az Atlanti-óceán mindkét partján. Az európai politikusok feljelentik cégeiket azért, mert Amerikába exportálják a munkahelyeket, míg az utóbbiak már régóta hörögnek a külföldi versenytársak fenyegetése miatt, amit csak úgy hívnak "Amerika külföldi lenyúlása". Már látom, ahogy a CNN remetéje Lou Dobbsnak fröcsög
Miért történik ez most? A rohamosan zuhanó dollár megfizethetővé teszi az európai vállalatok számára a tengerentúli befektetéseket. Lehet, hogy egyszeri lehetőség ez az életben az áttelepedésre: ritkán ilyen olcsók az amerikai cégek. Öt évvel ezelőtt egy német, vagy spanyol befektetőnek, 430 millió eurót kellett mozgósítani egy 500 millió dollár értékű amerikai versenytársa felvásárlásához. Ma elegendő 316 millió euró egy félmilliárdos cég megvásárlásához.
Az európai cégeket nem csupán a gyenge dollár vonzza. Az európai gazdasági környezet is ösztönzi őket, tekintve, hogy kevésbé kedvezőek a feltételek, mint az államokban. Sok vállalat számára átkelni az óceánon a leggyorsabb és legolcsóbb módja a költségek lefaragásának, valamint a versenyképesség javításának. Az átlagos órabér Európában 16%-kal magasabb, mint az államokban. Ez a helyzet a szociális juttatásokkal és a fizetéseket terhelő adókkal, a közlekedési költségekkel is. Ami az energiaárakat illeti: a közületi nagyfogyasztóknál a kilowatt/óra ára 60%-kal magasabb Európában. Azonban az Egyesült Államok előnyei nem csak ebben merülnek ki. A föld is olcsóbb. Egy hektár föld ára átlagosan 1900 dollár. Ekkora terület Németországban 5700, Spanyolországban 6,650, Dániában 14,600 dollárba kerül.
A globális gazdaságban a küzdelem évről évre egyre kiélezettebb. Bár néhány európai vállalat hajlamos befektetni Kelet-Európában vagy Ázsiában – talán még olcsóbb is, mint az USA-ban – mégis legtöbben most az Egyesült Államokat látják a befektetések Mekkájának. Ahogy egy itáliai termelő cég ügyvezető igazgatója mondta nekem a napokban: " Amerikában kell befektetnem, ha azt akarom, hogy a családunk vállalkozása életben maradjon. Nemcsak hogy olcsóbb ott, de én és a mérnökeim rengeteg piacvezető technológiát alkalmazó vállalatot fogunk megismerni, nem is beszélve a világ legnagyobb piaca nyújtotta lehetőségektől. Néhány tervezési munkát itt tarunk Olaszországban, de a többi megy Massachusetsbe.
Az euroinvázió bizonyos jelei már most láthatóak. A német ThyssenKrupp 3.7 milliárd dollárt fektet be Alabama-államban. A gyorsvasutat és turbinákat gyártó francia Alstom Tennessee-ben építi központi gyárát. Más európai cégek, mint az olasz Fiat, úgy döntött, hogy 13 év után visszatelepül az amerikai piacra, miközben a BMW is lényegesen bővíti a gyártási kapacitását. Ma a spanyol Banco Santander piaci értéke meghaladja a Citigroupét, az amerikai bankszektor valamikori alappilléréjét. Természetes, hogy az olyan európai cégek, mint a Santander, ki fogják használni – amerikai jelenlétük kiszélesítésére – az ingatlanpiaci válság következményeit. Ami miatt csökken az ország fontos pénzügyi intézeteinek ára is. Azonban az euroinvázió több lesz néhány címlapra is vihető megaüzletnél. Több ezernyi tranzakció fog létrejönni, melyekben európai középvállalatok fogják felvásárolni amerikai társaikat.
Az amerikai politikusok nem fogják tudni megállítani az euroinváziót. Ugyanilyen tehetetlenek lesznek tengerentúli társaik, amikor meg akarják akadályozni a helyi cégek települését. Néhány külföldi, állami tulajdonában levő pénzalap – védelmi, hajózási, vagy olajkitermelést célzó – nagybefektetését még – úgy ahogy – meg lehet akadályozni, több ezer kisebb magáncég vásárlását már aligha. Habár a problémás gazdasági helyzet mindig lehetőségeket kreál a populistáknak és demagógoknak, azért Amerika igen távol áll attól, hogy módosítsa a kapitalizmusról vallott felfogását. Az euroinvázió megállításához azonban erre lenne szükség.
(Foreign Policy)


1. oldal

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969