2013. I-VI
 

Tendenciák a kelet-közép- és kelet-európai filmművészetben
Nemes Károly


Ezek a filmek teljesen hagyományos ábrázolással tűntek ki, de — a propagandisztikus alkotásoktól eltérően — a középpontba többé-kevésbé érzelmi-megismerési folyamatot állítottak. Így sikerült elkerülniük a leegyszerűsítést; hitelesíteni, sőt felfokozni azt a negatív képet, amelyet más filmek zsigeri hatású különleges megjelenítéssel próbáltak megteremteni. Néha azonban előfordult, hogy ez kevésnek bizonyult, illetve amikor nem lehetett eltekinteni a szörnyűségek közvetlen ábrázolásától, de az alkotó mégsem kívánta művét csupán ezek leltárává tenni.
Alekszandr Rogozskin A csekista (1992) című francia–orosz filmjében sorozatban látni a Cseka néhány helyi vezetője — köztük leginkább Andrej — által elítélt és azon nyomban levetkőztetett és falhoz állított foglyok kivégzését. Az egész mechanikusan ismétlődő aktus, s parancsba adója is mintha csak az „osztályöntudat és érdekvédelem” gépies érvényesítője lenne. A mű azonban, túllépve az ilyen leegyszerűsítésen, Andrejt különböző — baráti, családi, múltbeli — viszonylatokba helyezi, s a közvetlen környezetével szemben tanúsított magatartását is vizsgálja. Mi több, önmagával is szembesíti, amikor beleőrül a közreműködésével teremtődött látványba. Ám még ez is kevés, hiszen a film így aligha lenne több egyedi esetnél. Az alkotó tehát szimbolikus befejezéssel zárja le művét: Andrej egy széles pusztán magányosan álló kapun lovagol át, s ugyanolyan „semmibe” jut, amilyenben indulásakor is leledzett. Ő, aki „mindent vállalt”, hogy új világot hozzon létre, valójában nem teremtett semmit, mert eleve a semmiből indult.
Természetesen nem csak A csekista keresett közvetlenebb kapcsolatot az aktualitáshoz, használta fel a múltbeli képet jelenleg is élő képzetek ellenpólusaként. Más módon mutatkozott meg ez a törekvés Janus Kijowski Pehelyvivő (1993) című filmjében. (A cím a mindent betakaró hópelyhekre utal.) Steffi tífuszellenes oltóanyagot készítő munkahelye révén a németek megszállta Varsóban kivételes helyzetben van. Részben ezért képes megmenteni a zsidó Aleket, később pedig, vállalva az ezzel járó kockázatot, a férfi feleségét, Frydát is, akit a férfi a húgának vall, amikor ő és Steffi egymásba szeretnek. Frydát a féltékenység arra veszi rá, hogy megmentőjük halálát kívánja, s végül zsidórejtegetésért fel is jelenti. Steffi elmondja Aleknek, hogy tisztában volt valódi kapcsolatukkal, s várta, hogy a férfi válasszon. A férfi végül Frydával távozik, annak ellenére, hogy tudja, Steffi gyereket vár.
Nem szokványos dolog, hogy egy zsidó nőt — az üldöztetés közepette —ellenszenvesnek, negatívnak ábrázoljanak. Valójában Kijowski (lengyel–német–francia) művében éppen így rehabilitálja Frydát. A filmben nem szánandó, teljes mértékben kiszolgáltatott és hálára kötelezett üldözött, hanem mint „teljes értékű” ember jelenik meg a maga női mivoltából fakadó szenvedélyekkel és az általuk diktált magatartással. Fryda megtartja férjét, bár azt Steffihez vonzódik. Nincs zsidó és keresztény szerelem, emberi érzelmek vannak, s ezek a szélsőséges szituációkban is közös síkra helyezik a szereplőket.
Természetesen más módon idézi a jelenkort Srdjan Dragojević A szép falvak szépen égnek (1996) című műve. A szerb Milan és a bosnyák Halil gyerekkori barátok voltak. 1992 azonban olyan helyzetet teremtett, amelynek hatása alól az a Milan sem vonhatta ki magát, aki kezdetben belelő a Halil anyját meggyilkoló és házukat felgyújtó csoportba. Halil elmenekül, innentől kezdve már csak az alkalmat várja, hogy a történtekért bosszút álljon, s ehhez a háború többszörös alkalmat nyújt neki. Ilyen az az akció is, amikor a bosnyák csapat beszorítja a szerbek egy csoportját a közeli (gyerekként kettesben oly sokszor felkeresett) alagútba. A kitörni próbálókat megkínozzák és megölik, a bent maradókat pedig nemcsak az éhség, hanem sokkal inkább a víz hiánya kínozza, ugyanis csak tíz nap múlva érkezik meg a szerb felmentő sereg.


<<előző 2. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969