2013. I-VI
 

A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság?
Turchany Guy - Beranek László -

(Újkori előzmények) A problémakör előzményeinek teljes történeti áttekintésére itt egyelőre sem módunk, sem szükségünk nincs. Csak addig megyünk vissza, ahol tetten érhető a szóban forgó probléma megjelenése: a felvilágosodásig. Azon belül is főként a sui generis európai innovációval, a kapitalizmussal kezdjük. A kapitalista társadalom a gazdaságot állította a szemlélet és a gyakorlat központjába. Adam Smith már 1776-ban érinti a gazdasági egyensúly — mondjuk úgy: a gazdasági fenntarthatóság — kérdését (Smith, 1776). Elmélete szerint a termelők millióinak egymástól független gazdasági aktivitását az egyéni érdek határozza meg. Ez a szabadpiacon garantálja ugyan a javak bőségét, minőségét és forgalmazását elérhető árakon, de a munkamegosztásnak és a konkurenciának vesztesei is vannak. Tehát szemlátomást szociális problémák is napirendre kerülnek. A téma további kidolgozásában Leon Walras a határhaszon (Walras, 1874), Vilfredo Pareto pedig az optimum elméletével (Pareto, 1896, 1906) vesz részt, ezek az úgynevezett lausanne-i iskola hozzájárulásai Adam Smith egy évszázaddal régebbi felvetéseinek pontosításához. Smith, Walras és Pareto, valamint tanítványaik, munkatársaik és vitapartnereik eredményei nyomán az ipari társadalomnak olyan képe bontakozik ki, amelyben a három nagy és összetett tényező — a gazdaság, a környezet és a társadalom — összhangját a gazdaság hivatott megteremteni. Ezt 1. ábránk kísérli meg az olvasó emlékezetébe vésni. Itt a gazdaság nem véletlenül tűnik fel úgy, mint az ábra legterjedelmesebb összetevője.

1. ábra


környezet

gazdaság





társadalom




Az első nagy fordulatot a múlt század hetvenes évei hozzák el, amikor az egyre intenzívebbé váló gazdasági növekedés környezeti károkra, sőt bekövetkező és megjósolható katasztrófákra vezet. Ezek észlelése nyomán a Római Klub a zéró növekedés elméletével és követelményével lép a nyilvánosság elé (Meadow és mtsai, 1971). Carlson azonban már 1962-ben Néma tavasz című könyvében felhívja az amerikai nagyközönség figyelmét a vegyi anyagok alattomos környezetkárosító hatására (Carlson, 1962). Az ENSZ Környezeti Bizottságának és a Bruntland Bizottság megalakulásának (1972) ezek adják a szellemi és erkölcsi hátterét. A fenntartható fejlődést a Bruntland Bizottság tűzi napirendre, s így kerül át e kifejezés a médiába is. Ez a folyamat visz el azután az 1992-es riói csúcstalálkozóig (Quarrie, 1992), valamint összességében addig, hogy a gazdaság, a társadalom és a környezet viszonyában a hangsúly a környezetre tevődik át, s ezáltal végeredményben neki jut a meghatározó szerep. Ezt 2. ábránk tükrözi.

2. ábra





környezet




gazdaság társadalom



A riói konferenciát tíz évre rá a johannesburgi csúcs követi (2002). E világtalálkozó már a fenntartható fejlődés terminus technicusát helyezi a középpontba. Itt azonban ismét — ezúttal kettős — fordulat következik be: nemcsak az addig mindössze háttérként kezelt társadalom lép előtérbe mint a legfőbb koordináló tényező, hanem kirajzolódik az ember központi, azaz meghatározó szerepe is. Ezzel egy negyedik önálló faktor is helyet kap az alapfogalmak itt vázolt rendszerében.

3. ábra
ember


környezet


társadalom


gazdaság


A fenntartható fejlődés johannesburgi világkonferenciáján világossá válik, hogy a fenntartható fejlődés fogalma abban a formájában, amelyben az ENSZ Környezeti és Fejlődési Bizottsága Mindnyájunk jövője című beszámolójában megfogalmazta — „megfelelni a jelen igényeinek anélkül, hogy az eljövendő generációkat megakadályoznánk a majdani igényeik kielégítésében” (The world commission on environment and development, 1986, 8. l.) —, többféleképpen is értelmezhető, következésképpen félreértésekre vezet, ezért újradefiniálást kíván.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969