2013. I-VI
 

A kárpátaljai magyarság politikai szervezettsége és törekvései
Gabóda Béla

(A térség leírása) Kárpátaljai magyarság alatt azt a magyar nemzetiségű és/vagy anyanyelvű személyek alkotta őshonos közösséget értem, amely Kárpátalján él. Kárpátaljának a jelenlegi Ukrajna Kárpátontúli Területeként számon tartott, tizenkétezer-nyolcszáz négyzetkilométernyi régiót tekintjük, amelyet északról Lengyelország, Ukrajna lembergi (lvovi), keletről Ivano-Frankivszki területe, délről Románia, délnyugatról Magyarország, nyugatról pedig Szlovákia határol. Mintegy természetes határként keletről a Kárpátok, délről pedig az államhatár mentén kanyargó Tisza folyó öleli körül. Négyötödét erdők és hegyek borítják, csupán egyötöd része nyúlik le az Alföldre. Nagyobb folyói a Tisza, az Ung, a Latorca, a Borzsa, a Nagyág, a Talabor és a Tarac.
Kárpátalja geopolitikai helyzeténél fogva sajátos képződmény Európa térképén. Kereskedelmi utak csomópontja, különböző, de egymást gyakran kiegészítő eszmei és szellemi áramlatok találkozási helye. Különösen szembetűnő ez a vidék XX. századi történelmében, hiszen több államalakulat váltotta itt egymást: az Osztrák–Magyar Monarchia (1918. november 15-ig), a Magyar Köztársaság (1918. november 16. — 1918. december 20.), Ruszka Krajna (1918. december 21. — 1919. március 21.), a Kőrösmezei Hucul Köztársaság (1918. november 8. — 1919. március 21.), a Magyar Tanácsköztársaság (1919. március 21. — 1919. április 19.), román megszállás (1919. április 10. — 1920. júniusának vége), csehszlovák megszállás (1919. január 12. — 1920. június 4.), a Csehszlovák Köztársaság (1920. június 4. — 1938. október 7.), csehek–szlovákok–kárpátoroszok föderatív köztársasága (1938. október 8. — 1938. október 26.), csehek–szlovákok–kárpátukránok föderatív köztársasága (1938. október 26. — 1939. március 15.), az önálló Kárpátukrán Köztársaság (1939. március 15-én néhány óráig létezett), a Magyar Királyság (1939. március 15. — 1944. március 21.), a németek által megszállt Magyarország és a nyilasok (1944. március 21. — 1944. október 23.), a Csehszlovák Köztársaság (1944. október 24. — 1944. november 25.) és Kárpátontúli Ukrajna (1944. november 26. — 1945. június 29.). 1946. január 22-ével létrejött a Kárpátontúli Terület a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna kötelékében. 1991-ben Ukrajna függetlenné vált.
Ha mindenképpen pontos dátumhoz akarjuk kötni a kezdeteket, Kárpátaljáról mint különálló politikai alakulatról tulajdonképpen 1918. december 21-e óta beszélhetünk. Ekkor fogadták el ugyanis az azóta híressé vált X. néptörvényt, amely kimondta Ruszka-Krajna megalakulását, s ezzel a Magyarországon élő ruszin (rutén) nemzetet autonómiához juttatta.
Vigyáznunk kell azonban a nevekkel és az évszámokkal. Mindenekelőtt azért, mert a Kárpátalja név nem csak politikai-közigazgatási egységet takar; eredetileg földrajzi fogalomként került be a szélesebb körű magyar szóhasználatba. Másodszor, nem véletlenül említem a magyar szóhasználatot. E vidéknek s a rajta kialakult politikai formációnak századunkban rendszerint egyszerre két vagy több neve is volt, hiszen a politikai hatalom birtokosai és az itt élő népek mind saját nyelvteremtő kedvük szerint adtak neki nevet. (Mint ahogyan a földrajzi nevek legtöbbjének is két-három változata van.) De még ugyanabban a nyelvben is több változat élhetett egymással párhuzamosan! Harmadszor pedig arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a röviden Kárpátaljaként említett terület határai időről időre változtak, a névváltozatokat tehát nem mindig pontosan ugyanaz a földrajzi kiterjedés jellemzi.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969