2013. I-VI
 

Adalékok az államkapcsolatok elméleti kérdéseihez
Fekete Balázs

A pozitivista tudományelmélettel párhuzamosan megszülető, egyben a német tudományos gondolkodás minden jellegzetességét hordozó, általános államtan tudománya az állami jelenségek vizsgálatát a filozófiai-teológiai alapú gondolkodás paradigmájából a szigorú, pozitivista tudományosság keretei közé helyezte. E tudománytörténeti fordulat után vált lehetővé a modern értelemben vett politikatudomány és államelmélet pontos elhatárolása. Ennek a legfontosabb jellemzői a következő pontokban összegezhetők. A politika minden esetben a Sollen tudománya, vagyis azt vizsgálja, milyen legyen az állam, s melyik a legjobb állami berendezkedés. Ebben az értelmezésben a politika az államisággal kapcsolatba hozható értékekkel és e kapcsolat következményeivel foglalkozik, vagyis az államiság axiologikus tudománya. Az általános államelmélet az előzőkkel ellentétben a valóság leírását tekinti fő feladatának, s egyetlen célja a valóság minél pontosabb, leíró jellegű megragadása.
A XIX. század második felében fénykorát élő általános államtan tudománya lehetővé teszi az államkapcsolatokkal kapcsolatos legtöbb kérdés megválaszolását. Ahhoz azonban, hogy az államkapcsolatokról szóló elméleti következtetések megismerhetők és rendszerezhetők legyenek, nem elég csak az említett tudományág eredményeire támaszkodni. Ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok történelmének egy bizonyos szakaszában kiemelt szerepet játszó föderalizmus kérdése élénken foglalkoztatta az észak-amerikai kontinens politikai és tudományos közvéleményét is. Ezért a problematika vizsgálatakor mindenképpen számításba kell venni az Amerikában született, az államkapcsolatok kérdését valamilyen jogi-politikai megközelítésben vizsgáló műveket is. Erre akkor is szükség van, ha az észak-amerikai angolszász tudományos gondolkodás bizonyos problémafelvetései és megközelítései az európai gondolkodási hagyomány számára olykor idegenek és nehezen értelmezhetők lehetnek. Érdemes arra is számítani, hogy a XX. század végét meghatározó globalizáció világméretű folyamata miatt a két tudományos irányzat közötti, esetenként igen nagy különbségek — például a fogalomhasználat kérdése — a jövőben érezhetően csökkenhetnek majd.


(Alapvető elhatárolások) Napjainkban az államkapcsolatok alapfogalmainak használatában (például föderáció, államszövetség, föderalizmus) meglehetősen sok bizonytalanság és következetlenség figyelhető meg. E bizonytalanság miatt az államkapcsolatok vizsgálatának első és egyben legfontosabb lépése a kérdéskör alapfogalmainak pontos elhatárolása és valódi jelentésük feltárása. Elsőként két alapfogalomnak — amelyek egyben szerves részei is napjaink tudományos és politikai természetű vitáinak — az elkülönítése látszik szükségszerűnek. Az államkapcsolatokkal foglalkozó művekben minden esetben megjelenik a föderáció és a föderalizmus fogalma, a szerzők azonban gyakran nem különítik el kellő pontossággal a kettő határait. Ezért célszerű az államkapcsolatok vizsgálatát ezek jelentésének meghatározásával kezdeni.
A föderáció és a föderalizmus fogalmának elhatárolását a következőképpen kísérelhetjük meg. A föderáció mint pontosan körülhatárolható államtudományi fogalom szigorúan vett jogi-állami konstrukció, az államkapcsolatok egyik lehetséges típusa. Erre a jogi jellegre utal az is, hogy a föderatív berendezkedésű államok minden esetben alkotmányukban, azaz a jogrendszerükben kiemelt fontosságú alaptörvényben rendelkeznek a területi-szervezeti berendezkedés alapkérdéseiről. E megközelítéssel szemben általánosnak látszik az a felfogás — mind a kontinentális, mind az angolszász területen —, hogy mindkét fogalom politikai természetű jelenség. Egy meghatározás szerint például a föderalizmus olyan „politikai irányzat, amely a legjobb államformának tekinti a szövetségi államot”.
Más megfogalmazás szerint a föderalizmus olyan természetű gyűjtőfogalom, amely különféle jelentéstartalmakat és -árnyalatokat foglal magában. Így a föderalizmus közvetlenül politikai természetű jelenségként értelmezhető, társadalmi és politikai alapelvként, klasszikus elméleti koncepcióként és olyan fogalomként is, amely elkülöníthető a „kormányközi kapcsolatok” politikai jelenségétől. Ezért a föderalizmus fogalmát leghelyesebb a politikatörténet eszméi között elhelyezni, s ily módon meghatározni egyedi jellemzőit.
A két fogalom elhatárolásának fontos tudományelméleti következménye az, hogy eltérő tudományos szemlélettel, módszerekkel és eszközökkel vizsgálhatók. A továbbiakban elsősorban a jogtudomány szemszögéből próbáljuk megvizsgálni az államkapcsolatok kérdéskörét, így nem vállalkozhatunk a föderalizmusnak mint politikai gondolkodási rendszernek a bemutatására.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969