2013. I-VI
 

Kukockij esetei
Frideczky Frigyes

„Pavel Alekszejevics Kukockijnak a tizenhetedik század végétől férfiágon minden őse orvos volt. Az első, Avgyej Fjodorovics, Nagy Péternek egy 1698-ban kelt, Ruysch anatómiaprofesszorhoz –– akinél egy évvel azelőtt a cár (Pjotr Mihajlov álnév alatt) anatómia-előadásokat hallgatott –– Utrechtbe címzett levelében bukkan fel.” A cári Oroszországban 1714 után az új típusú iskolák elvégzését követően a nemesség felé nyitott utat az állami szolgálat. A Rangtábla bevezetését követően a Kukockijok érdemeik alapján immár „minden rangjuk és privilégiumuk tekintetében a nemesség körébe” tartoztak. Az egyik Kukockijról említést tesznek még annak a Strassburgi Johann Erasmusnak a hallgatói listáin is, aki a nyugati doktorok közül, más orvosi diszciplinákal egyetemben, elsőként tanított Oroszországban „bábamesterséget” –– írja Ljudmila Ulickaja, a Kukockij esetei című könyve első részében.
Pavel apja, Alekszej Gavrilovics az orosz–japán és a német háború közti rövid szünetben megszállottan dolgozott: létrehozta „a tábori sebészet modern iskoláját”, s ostromolta a hadügyminisztériumot, hozzanak létre a sebesültek sürgősségi evakuációjára szakosodott kórházakat, mert az eljövendő háború fejlettebb haditechnikája szükségessé teszi majd a csaknem azonnali életmentő beavatkozásokat. A német (az első világ-) háború előbb kezdődött, mint gondolták, s ontotta a sebesültek áradatát. Az Alekszej Gavrilovics által kigondolt és sürgetett szakkórházak pedig „papíron maradtak”. Mit tehetett? Mozgó kórházakat hozott létre. A kerekeken guruló pullmankocsikban működő műtők a „cselekvőképtelen hadsereggel” együtt haladtak –– többnyire vissza –– Galícián és Ukrajnán keresztül. 1917 elején az egyik sebészvagont tüzérségi találat érte, és Alekszej Gavrilovics ott pusztult betegével és ápolónőjével együtt.
Pavel abban az évben lett a Moszkvai Egyetem orvosi karának hallgatója. A következő évben viszont már kizárták, mivel az apja a cári hadsereg ezredese volt. Aztán egy év elteltével apja idős barátjának, Kalincev professzornak, a nőgyógyászati és szülészeti tanszék vezetőjének közbenjárására visszavették az egyetemre. Kalincev magához vette, szinte a testével védte.
Pavel gyermekkorától fogva szinte mámorosan vonzódott az anatómiához, érdekelte minden élő szervezet felépítése. Többször is sikerült észrevétlenül besurrannia apja dolgozószobájába, s szapora szívverések közepette leszedte Platen féltve őrzött háromkötetes orvosi enciklopédiáját, s egy szekrény határolta zugban a padlón ülve nézegette. Minden kötet végén egy férfi, illetve egy nő összerakható ábráját láthatta. A magzatot hordozó nő méhe, a tanulmányozhatóság érdekében, kitárulkozott. Pavel órákon át szétszedegette, majd összerakosgatta az embernek és szerveinek kartonmodelljeit. A kartonemberkékről rendre lekerült a bőrréteg, aztán jöttek az élénkpiros izomzat kötegei, majd előtűnt a máj, a tüdő, a gyomor, s legvégül lemeztelenedtek a csontok.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969