2013. I-VI
 

A Magyar Nemzeti Múzeum létesítésének historiográfiájából és forrásaiból
Stockné Horváth Mária

A téma azért aktuális, mert az idén lesz kétszáz éve annak, hogy Széchényi Ferenc 1802. november 25-én aláírta az alapító okiratként vagy oklevélként emlegetett dokumentumot, amelyben nemzetének adományozta gyűjteményét. Az ország első, szakirányát tekintve ma már történeti múzeumának vezetői, a hivatalos és részben a tudományos közélet, de ennek nyomán a nagyközönség is úgy tartja, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum fennállása ezzel az okmánnyal vette kezdetét. E vélekedés alapja minden bizonnyal az a centenáriumi évforduló, amelyet 1902-ben a múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár mint összevontan, egy irányítás alatt működő intézmény ünnepelt meg. Ez a munka azt kívánja dokumentálni, hogy a historiográfia egy részében száz év óta hagyományozódik a nem hiteles és az ellenőrizetlen adatok átvétele, holott léteznek eredeti források és ezekre alapozott munkák, amelyek bárki számára könnyen hozzáférhetők a nagy könyvtárak állományában.


(Széchényi Ferenc gyűjteménye és alapító okirata) Érdekes módon a legfőbb hivatkozási alap a Nemzeti Múzeum létesítését antedatálók számára maga az okirat. Berlász Jenőnek az OSZK történetét feldolgozó munkája közli az alapító okirat hiteles magyar nyelvű fordítását és az eredeti latin szöveg részletét fakszimilében. Az előokmánynak, a felségfolyamodványnak a szövege ugyanitt olvasható, mindkét nyelven. Mit is alapított Széchényi Ferenc gróf?
Cenken őrzött gyűjteménye sokéves gyarapítás és folyamatos anyagi áldozat eredményeként jött létre. Terjedelme, fenntartása és őrzése gondot okozott ugyan számára, mégis ragaszkodott hozzá. Idővel azonban szeretett volna biztosítékot találni a felhalmozott értékek megőrzésére és egyben tartására. A megoldáshoz Teleki Sámuel marosvásárhelyi tékája, a cseh Kinsky gróf nemzetének átengedett könyvtára és Kovachich Márton Györgynek egy nemzeti könyvtár felállítására vonatkozó terve állt példaként előtte. Az elgondolás érlelődése a döntő lépés megtételéig többéves, alaposan végiggondolt folyamat volt. Végül, hogy döntéséhez elnyerje az uralkodó előzetes hozzájárulását, Széchényi 1802 márciusában felségfolyamodványt nyújtott be a bécsi magyar kancelláriához. Gyűjteményét ismertetve kifejtette, hogy Magyarországra és társországaira vonatkozó tékája hat részből áll: nyomtatott könyvekből, kéziratokból, pénzérmékből, rézmetszetekből, címerképekből és térképekből, s a függelékhez tartozik egy nem magyar vonatkozású térképgyűjtemény is. A felsorolást hat pontban megfogalmazott kérelem követte egyebek mellett arról: engedtessék meg neki, hogy teljes gyűjteményét hazájának adományozhassa, s az adományra nézve kötelezettségeket vállaljon. Széchényi kérte még, hogy a bibliotékát helyezzék a főherceg-nádor joghatósága alá, lehetőleg az Egyetemi Könyvtár épületében, de úgy, hogy a kettő egyesítése mindig ki legyen zárva.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969