2013. I-VI
 

Deák Ferenc — válogatott politikai írások és beszédek
Frideczky Frigyes

Az Osiris Kiadó Millenniumi magyar történelem sorozatának Politikai gondolkodók című ciklusában megjelent Deák Ferenc politikai írásainak és beszédeinek válogatott gyűjteménye két kötetben, Molnár András, illetve Deák Ágnes válogatásában, sajtó alá rendezésében és jegyzeteivel. A fülszöveg szerint a válogatásban „helyet kaptak Deák Ferenc legfontosabb politikai megnyilatkozásai, függetlenül attól, hogy a nyilvánosságnak szánt munkáról vagy csupán bizalmas jellegű magánlevélről van szó”. Teljes terjedelemben közlik „Deák nyomtatásban megjelent önálló műveit, legfontosabb országgyűlési és egyesületi beszédeit, felszólalásait, valamint a nevéhez fűződő leglényegesebb jogelméleti munkákat, törvénytervezeteket és miniszteri rendeleteket”. Közreadják azokat a „politikai természetű magánleveleket is, amelyek minden más forrásnál hitelesebben világítanak rá Deák jellemére, gondolkodásmódjára és sajátos politikai érvrendszerére”.
Leveleiben, beszédeiben, javaslataiban, különvéleményeiben, rendeleteiben és törvényterveiben annak a mindennapok fölé magasodó politikusnak az alakját keressük és látjuk kialakulni, akinek olyan nagy szerepe volt a szabadságharc elvesztése után a magyar alkotmányosság helyreállításában és mindenkori megvédésében, a kiegyezési megállapodás előkészítésében, amelynek következtében méltán nevezték őt a haza bölcsének.
Deák már születésekor elvesztette édesanyját, s apja is korán elhalálozott. Ötéves korától idősebb testvérei irányították neveltetését. Jogi tanulmányai után is állandóan bővítette ismereteit. A hazai jogi szakkönyvek mellett tanulmányozta a bajor, a porosz, az osztrák polgári és büntetőtörvényeket, sőt Napóleon törvénykönyvét is. Pesten fiatal írókkal került kapcsolatba (Vörösmartyval hosszan tartó, bensőséges barátságot tartott fenn), tágult a látóköre, megragadták a liberális eszmeáramlatok. Bámulatos volt a memóriája és a szellemi kapacitása. Szociális érzékenysége és embersége is hamar megnyilvánult. Jellemző egy 1830 májusában kelt védőirata, amelyben egy huszonhárom éves rablógyilkos ügyében így érvelt: „Azon jobb nevelésű kimívelt ember, ki embertársát orozva meggyilkolja, méltóbb a halálra, mint a barmok között minden oktatás nélkül durván felnőtt vad indulatú pásztorlegény, ki korosabb társai által elcsábítva rablásnak indul, és rablás közben a maga vagyonát ellenállással védelmező utast agyonsújtja.”
Deák rengeteget olvasott, s olvasmányai révén európai műveltséget szerzett. Nagy hatással volt rá Adam Smith skót közgazdász, a gazdasági liberalizmus megfogalmazója, valamint a francia felvilágosodás több alakja, például Rousseau és Montesquieu. Az utóbbival egyetértve a hatalmi ágak különválasztásának helyességét vallotta: legyen független egymástól a törvényhozó és a végrehajtó hatalom. A parlament joga a törvényhozás, míg a végrehajtás a parlamentnek felelős kormány feladata, s tőlük független bírói testület végezze az igazságszolgáltatást.
Figyelmet érdemel egy fiatalkori (1833. július 13-ai) országgyűlési beszéde a vallás és a lelkiismeret szabadságáról: „A vallás szabadságait sérthetetlen szentség gyanánt tisztelem. … Oly kérdést is látok a vallásbeli tárggyal összekötve, mely nagy részben polgári szabadságunkat érdekli. … Az idő lelkével haladó mívelődés… fogja kivívni a most kívánt szabadságot, mert a míveltség és szabadság azon elválaszthatatlan két testvér, kiket a jótevő végzet az emberiség boldogítása végett küldött a világra.” Utolsó képviselőházi beszédében, amelyet 1873. június 28-án az állam és az egyház viszonyáról tartott, a következő megállapításokat tette: „Az állam ne vagy minél kevesebbet avatkozzék a kultuszok ügyeibe, és csak akkor és csak annyiban, amennyiben a státus fönntartása a beavatkozást szükségessé teszi. … Ha akarnak, joguk van püspököt is választani vagy kinevezni, de az akkor nem úgy ül ott mint püspök, hanem mint kinevezett vagy megválasztott főrendi házi tagja az országnak. … A polgári házasság — nézetem szerint — abszolúte nem vallási, hanem tisztán polgári kérdés, polgári szerződés, … mely alapja a legitimitásnak, … én tehát mint állam megkívánom, hogy ezen polgári szerződés előttem köttessék; annak egyházi részét azután végezzétek el a magatok papjánál. Ebben sem sértő, sem abszurd, sem helytelen nincs. … Én minden nemét a vallási háborúnak a lehetőségig óhajtom kikerülni. Ha a vallási háború fanatizmusból ered, s fanatizmussal vitetik, káros, veszélyes. … Oly vallási háború, mely hit, vallási buzgóság nélkül, magánérdekből és politikai célokból vitetik, még veszélyesebb s emellett utálatos is.”


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969